Előfizetés

Nyerünk az EKB döntésén

Publikálás dátuma
2015.01.24. 06:00
Az Európai Központi Bank vezetői eltökéltek a gazdasági növekedés támogatásában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THOMAS LOHNES
A 2008-09-es gazdasági válság óta aligha fogadott a pénzvilág olyan egyöntetű lelkesedéssel uniós döntést, mint az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programja. Szárnyalnak a tőzsdék, gyengül az euró a dollárhoz képest, csökkennek az állampapírhozamok. Bár az EKB-program közvetlenül csak az euróövezet tagjait érinti, a forint is sokat profitálhat belőle: alig egy hete még 327 forintot is megadtak az európai közös pénz egy egységéért, tegnap már a 309 forintos árfolyam sem volt ritka.

Nem okozott meglepetést az EKB döntése, hogy havi 60 milliárd euróért kötvényvásárlási programot indít. A pénzpiaci szakértők ugyan csak 50 milliárdra számítottak, de azt nem vették figyelembe, hogy eddig is volt már egy havi 10 milliárdos keret, ami viszont új: euróövezeti állampapírokat is vásárolnak, kivéve Görögországot. Szigorú megkötés ugyanakkor, hogy egy-egy kötvénytípusból csak annak egynegyedét birtokolhatja az EKB (kibocsátóként, országonként és vállalatonként az állomány egyharmadát vásárolhatják fel.) A program legfeljebb 2016 szeptemberéig tart, illetve addig, amíg el nem érik a 2 százalékos inflációs célt, ami bátor elvárás, hiszen az euróövezet csaknem minden tagállama jelenleg deflációval küszködik, és kis hullámzásoktól eltekintve a kőolaj világpiaci ára is napról napra mélyebb szinteket ér el.

A lépés fogadtatása csaknem minden pénzpiacon eufóriát váltott ki, a tőzsdei árfolyamok emelkedtek, az euró is vesztett értékéből, de míg hete - a svájci frank árfolyamküszöbének megszüntetése miatt - 327 forintot ért egy euró, tegnap már 309-et. A görög választásokat követően - vélik a tőkepiaci szakemberek - újabb euró gyengülésre lehet számítani, amiből a forint profitálhat. (Mindez nem vonatkozik a dollár-forint keresztárfolyamra, ahol tovább folytatódhat a "zöldhasú" felértékelődése és a svájci frankra, amely előbb-utóbb magas szinten fog stabilizálódni.) Az újabb fordulópont március lehet, amikor az EKB lazítási programja ténylegesen működni kezd, ami az euró ismételt gyengüléséhez vezethet. Azonban tévedés lenne azt hinni, hogy a hatások összeadódnak. Ám az bizonyosnak látszik, hogy a forint a kötvényvásárlási program nyertese lehet.

Az EKB döntés magyarországi hatásairól Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletág vezetője a Népszavának azt mondta: a most kialakuló likviditási bőség, plusztőke kedvezően hathat a hazai tőkepiacra is. Ez a forrásbőség mindenképpen helyet keres majd magának, várhatóan elsősorban az uniós tagállamok között. A feltörekvő piacoknak, így Magyarországnak is juthat ebből a pénzbőségből, amiből profitálhat akár a részvény-, akár a kötvénypiac.

Hazánk a program eredményességében érdekelt, erről beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is egy tegnapi díjátadón. Mint mondta: az EKB eszközvásárlási programja hozzájárul ahhoz, hogy Európa, főleg az eurózóna gazdasága növekedési fázisba kerüljön, s az európai piacok bővülése a magyar gazdaság exportteljesítménye szempontjából is előnyökkel jár.

Jelentősen javíthatja a közép-európai EU-gazdaságok növekedési kilátásait az euróövezeti jegybank mennyiségi enyhítési ciklusa és az energiahordozók alacsony ára – vélekedtek pénteki helyzetértékelésükben az egyik globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői. A Bank of America-Merrill Lynch elemzőrészlegének közgazdászai e két tényező figyelembevételével felülvizsgált új előrejelzésükben közölték: Magyarországon az idén 3,9 százalékos, 2016-ban 2,9 százalékos gazdasági növekedést várnak. A ház eddig 3,4 százalékos, illetve 2,7 százalékos GDP-bővülést valószínűsített a két évre. A lengyel gazdaság idei és jövő évi növekedéséről szóló prognózisukat a cég elemzői 3,5, illetve 3,7 százalékra javították az eddig jósolt 3,3, illetve 3,4 százalékról.

Kerényi Lajos Európai Polgári Díjas - Fotók

Publikálás dátuma
2015.01.23. 23:26
Hölvényi György európai parlamenti képviselő adta át az Európai Polgári Díjat Kerényi Lajos piarista szerzetesnek. MTI Fotó: Moh
Európai Polgári Díjjal tüntették ki Kerényi Lajos piarista szerzetest pénteken Budapesten.

A díjat átadó Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője laudációjában hangsúlyozta, hogy Kerényi Lajos a reményt közvetítette a kommunista diktatúra évtizedeiben. A nagymarosi és egerszalóki ifjúsági találkozókon sok ezer fiatalnak adott reményt, célt és közösséget egy olyan időben, amikor ez kockázatos és tilos volt. A képviselő szólt arról, hogy Európa keresztény gyökereiből táplálkozik. A másikra figyelő szolidaritás, a helyi közösségekre épülő társadalom, a természet védelme és a szabadság eszménye mind keresztény tanításból fakad. Ezen értékek megtartásáért azonban küzdeni kell, amelyhez jó példákra és minél több önálló, a közösségekért tenni képes európai polgárra van szükség. 

Hölvényi György európai parlamenti képviselő adta át az Európai Polgári Díjat Kerényi Lajos piarista szerzetesnek. MTI Fotó: Mohai Balázs

Hölvényi György európai parlamenti képviselő adta át az Európai Polgári Díjat Kerényi Lajos piarista szerzetesnek. MTI Fotó: Mohai Balázs

Kerényi Lajos 1927. július 1-jén született Szőnyben. A második világháború idején, 1945-ben orosz hadifogságba került, ahonnan néhány hónap múlva súlyos betegen tért haza. 1946-ban lépett be a piarista rendbe, 1952-ben szentelték pappá. Első szolgálati helye az Alsó-Krisztinavárosi templom volt. 1957-től két-három évenként helyezték át másik plébániára "büntetésből". 1976-tól a külső-ferencvárosi Szent Kereszt plébánia káplánja, 1996 óta a plébánosa. 1990 után sokat tett a Szent Margit Gimnázium újraindításáért, és a mai napig az iskola tanára. 

Kerényi Lajos az ünnepségen arról beszélt, hogy a természetfeletti értékeket "kilopták az emberi lelkekből és a társadalomból, a megtépett, értékeitől megfosztott ember pedig nem talál válaszokat az élet nagy kérdéseire, és ebbe belebetegszik". A díjazott hozzátette: ő eddig is mindent megtett a természetfeletti világ "visszavarázsolásáért", és ezután még nagyobb lelkesedéssel és erővel fog munkálkodni. Lővei Andrea, az Európai Parlament (EP) magyarországi tájékoztatási irodájának vezetője elmondta: az EP 2008-ban alapította az Európai Polgári Díjat, amelyet olyan kivételes teljesítményt nyújtó személyiségeknek, illetve szervezeteknek ítélnek oda, akik és amelyek a közös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció előmozdításához járulnak hozzá vagy az unió közös értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítanak ki.

Holokauszt-túlélőket tüntetett ki az államfő

Holokauszt-túlélők kitüntetéséről írt alá elnöki rendeletet Klaus Iohannis román államfő, az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban a második világháború idején átélt szenvedésük előtti mély tisztelete jeléül - közölte pénteken a román elnöki hivatal.

A román államfő a Hűséges Szolgálat érdemrend lovagi fokozatát adományozta Asztalos Erzsébetnek, Bóné Gabriellának, Braun Viorának, Diamantstein Zsuzsannának, Mármor Mártának, Székely Lászlónak és Tusa Etelkának. Az eseményről beszámoló, liberális kötődésű Adevarul hírportál az elnöki rendelet kapcsán felidézte, hogy a decemberben hivatalba lépett új román elnök mandátuma első kitüntetését Octav Bjozának, a romániai volt politikai foglyok egyesülete elnökének adományozta.

Az államfő akkori gesztusa miatt az Antiszemitizmust Figyelő Központ (MCA) romániai szervezete csalódottságát fejezte ki arra hivatkozva, hogy Bjoza állítólag több ízben egy újfasiszta mozgalom rendezvényén mutatkozott, és a légionárius mozgalom - az egykori román fasiszta félkatonai szervezet - vezetőit méltatta, akiket a börtönben ismert meg. Iohannis utólag egy interjúban megvédte Bjozát, akit szerinte igazságtalanul gyanúsítanak antiszemitizmussal.

A román képviselőház házbizottsága pénteken felhatalmazta Valeriu Zgonea házelnököt, hogy hétfőn a csehországi Terezínben a román parlament nevében aláírja azt a közös nyilatkozatot, amelyben az antiszemitizmust ítélik el az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 70. évfordulóján résztvevő házelnökök.

A romániai Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet egy tavalyi közleménye szerint 1944 májusában 132 ezer zsidót deportáltak Auschwitzba az akkor Magyarországhoz tartozó Észak-Erdélyből. A román állam pedig csak a kétezres évek elején ismerte el a Ion Antonescu vezette kormány felelősségét több mint negyedmillió román állampolgárságú zsidó megölésében az 1941-44-es időszakban. Október kilencedike, a bukovinai deportálások kezdetének napja pedig 2004 óta a holokauszt romániai emléknapja.

A második világháború előtt még több mint 700 ezer zsidó élt Romániában. A holokauszt túlélőinek és leszármazottaiknak a túlnyomó többsége az utóbbi hét évtizedben elhagyta az országot. A 2011-es népszámláláson 3500-an vallották magukat zsidónak Romániában.