Az okos hatalom tanul a politikai műsorokból

Publikálás dátuma
2015.01.24. 06:03
Kotroczó Róbert FOTÓ: Vajda József/Népszava
Az RTL sosem volt ennyire erős, s ez bizonyos értelemben a kormányzati kijelentések hatása - mondja a csatorna hírigazgatója. Kotroczó Róbert szerint erősödött a hitelességük, a hatalom akaratlanul is sokat segített nekik. Pedig korábban is sokat foglalkoztak a politikával, mindig megpróbáltak a hírek mögé nézni, sztorit csinálni. Úgy véli, ha egy kétharmaddal rendelkező kormány nem bírja elviselni a kritikát, akkor az azt jelenti, hogy ott valami rendkívül nagy probléma van.

- Mióta bevezették a reklámadót, vagyis több mint fél éve, lényegében háborús helyzet alakult ki az RTL Klub és a hatalom, a kormány között.

- Én ezt nem így látom. Itt a székházunk második emeletén, a Hírigazgatóságon ennek semmiféle nyoma nincs, bármilyen furcsa is. Úgy működünk, ahogy egy nagy televízióban megszokott.

- De azért mégiscsak az utóbbi fél évben erősödött a politikai vonal az RTL Klub Híradójában.

- Nem, ez régóta erősödik. Az RTL indulása óta több korszaka volt a híradónak, voltak bulváros időszakok is, most újra sokat foglalkozunk politikai kérdésekkel, hiszen ez is érdekli a nézőinket. Mindig klasszikus híradót igyekeztünk adni. A mostani inkább egy olyan időszak, ami emlékezetes lesz az itt dolgozóknak, hiszen alkalmunk van mélységében tanulmányozni egy kormányzat és a hozzá tartozó politikusi világ szokásait, kapcsolatrendszerét, hátterét.

- De ez inkább az RTL II Híradójára jellemző.

- Az valóban egészen más, mint amit az RTL Klub híradójában megszoktunk. Az volt az eredeti koncepció, hogy adjunk csak közéleti híreket. 2012 októberétől meg akartuk nézni, ezt hogyan fogadja a közönség, mert volt egy olyan gyanúnk, hogy egy későbbi időpontban több nézőt vonzhat. A tavaly áprilisi választások idején látszott, hogy a politikai témák előtérbe kerültek, jobban nézték őket és ezt egy kereskedelmi tévénél nagyon pontosan lehet érezni.

- Hogyan lehet érezni?

- Ha nagyon sok politikai tartalom van, és a nézők estéről estére a negyedik vagy a hatodik percben elkapcsolnak, az jelzi, hogy nem bírják. Nálunk azonban maradtak. Ráadásul hosszabb lett a műsor. Azt te is tudod, mit jelent, ha ebben a kis országban egy kétszer olyan hosszú műsort kell csinálni, mint előzőleg. Márpedig a 38 perces fő híradónk 53-57 perces lett. Így már másképpen kell megcsinálni a történeteket. Ha van például egy kormányzati bejelentés, utánanézünk a hátterének. Ha csak magát a hírt közölnénk, jó hosszan, az PR-anyag lenne, konfliktus és ellenérdekelt szereplők nélkül. Ez így rendkívül unalmas, szakmailag nem kihívás. De az RTL-re az ilyesfajta műsorkészítés sosem volt jellemző. Mindig is megpróbáltunk a hírek mögé nézni, sztorit csinálni.

- Tehát a választások után tulajdonképpen újabb kihívásokat kerestetek?

- Igen, tudatosan időzítettük a váltást a harmadik Orbán-kormány megalakulására. Májustól hat órára került a híradó, hosszabb is lett. Ezt a versenyt a TV2 indította, nekünk reagálnunk kellett. Kezdetben ugyanis azt gondoltuk, megtartjuk a fél hetes kezdést, mert a nézők akkor majd odakapcsolnak. Csakhogy nekik a híradó felirat, vagy híradószerű dolog elég hívószó volt ahhoz, hogy azt higgyék, napi információkat kapnak. Ezért 6 órakor a Tényeket kezdték nézni, és időlegesen elvesztettük a csatát. Hiába nem lehetett ott megtudni semmit az országról, csak a mindenféle balesetek és a rengeteg bűncselekmény jött iszonyú mennyiségben, a sok abszurd történet, hogy majdnem meghalt, meg majdnem belevágott a ménkű.

- De nem végleg veszítettetek.

- Nem. Miután mi is 6 órára tettük a kezdést, a kormány pedig június legelején megalakult, napok, vagy hetek alatt átrendeződött minden, a képernyőn is. Tehát amikor bejelentették a médiaadót, mi már előtte erős politikai tartalommal jelentkeztünk.

- Az viszont nyilván nem véletlen, hogy a híradóitok elején a közönség számára vonzóbbnak látszó témák vannak és a politika az csak olyan fél hét tájban, a híradó felénél következik.

- Kétségtelen, hogy ezt a szerkezetet megtartottuk, mert azért versenyeznünk kell a TV2-vel. Ilyen a piac, amit nekünk követni kell. Ám amikor éreztük, hogy egy kicsit többet bírnak el politikából, akkor többet adtunk. Ezzel foglalkozni egyébként mindig nagyobb kihívás az újságíróinknak.

- De ki is váltottátok vele a hatalom ellenszenvét.

- Nem tudom, hogy ez ellenszenv-e, mert szerintem az okos hatalom ebből sokat tanul.

- És ez okos hatalom?

- Kiderül, hogy tanulnak-e belőle. Még az elején vagyunk. Az minket is meglepett, mennyire rosszul kezdtek el először reagálni egy olyan helyzetre, amikor újabb és újabb kérdéseket kaptak. Egy rövid híradónál meg lehet csinálni, hogy a politikus mond egy rövid mondatot, amit fölhasználunk. Egy hosszabb híradónál azonban többet kell kérdezni. Volt olyan politikus, aki attól idegösszeomlást kapott, hogy a riporter harmadszor kérdezte meg, hogy miért. Mostanra a helyzet jelentősen megváltozott. Eljött az a pillanat, amikor Mészáros Lőrinc megállt és elkezdett beszélni a riporternek. Leült hosszabb interjúra Szijjártó Péter a lakásügyeiről, vagy Lázár János is nagyon nyitottan beszélt - például Habony Árpád munkájáról is. Ehhez persze az is kellett, hogy a riportereink jól kérdezzenek. És ezt ők régóta tudják, nem június óta és nem egyik napról a másikra tanulták meg. Mitől tudnának most politikát csinálni, ha elvileg nem tudtak korábban.

A híradó vagy a Házon kívül riporterei sosem hagyják a mellébeszélést. FOTÓ: Vajda József

A híradó vagy a Házon kívül riporterei sosem hagyják a mellébeszélést. FOTÓ: Vajda József

- Politikával azonban nemcsak a híradóban foglalkoztok. Február 2-ától pedig jön egy új műsor, amit az egyik hírportál taktikai atomfegyvernek nevezett. Baló György készít napi politikai elemző műsort.

- Ez kedves, hogy ilyeneket mondanak, de nincs benne semmiféle misztikum. Indul egy műsor, aki ismeri Baló Györgyöt, az pontosan tudja, hogy ő nem egy balhés figura. Nagyon tárgyszerű, rigorózus kérdező, de nem olyan riporter, aki az asztalt csapkodja.

- De az biztos, hogy a témák mélyére hatol és úgy fog kérdezni, hogy nem enged mellébeszélni. Legalábbis ha olyan maradt, amilyen volt.

- Biztos olyan, nyilván azért is van itt. De ez nem újdonság az RTL-es műsorokban. A híradó vagy a Házon kívül riporterei sosem hagyják a mellébeszélést. Ez az igényességi szintünk. Baló műsora azért lesz érdekes, mert interjúra épülő műsorunk eddig gyakorlatilag nem volt. Főleg olyan nem, amelyben leginkább politikusok szerepelnek. Nem élő adás lesz, de aznap este, élőszerűen rögzítjük.

- Ki határozza meg, hogy milyen témák kerülnek a műsorba?

- Ezt az RTL II felkérésére mi gyártjuk. Van egy szerkesztője és ott van Gyuri. Ezen kívül pedig természetesen mi is adunk neki ötleteket, hiszen a riportereink sok aktuális témával találkoznak napközben. Az persze kérdéses, hogy kik azok a személyiségek, akikkel lehet 5-6-8, vagy akár több percet is beszélgetni. Sajnos nagyon kevés ember beszél jól a magyar politikában.

- Azt mondod, hogy az RTL II felkérésére készítitek a műsort, ami úgy hangzik, mintha nem egy cég lennétek.

- Nálunk mindig is voltak ilyen koprodukciók. Arról van szó, hogy rengeteg anyagot és információt tudunk biztosítani. Az talán látható is, hogy a híradós riportok jelentős része rendes kutatómunkán nyugszik. Nem véletlen, hogy nem kapunk tucatnyi helyreigazítási kérelmet, hiszen az anyagaink egyszerűen nem támadhatók. Mióta a korábbinál nagyobb figyelem kíséri a munkánkat, sokkal jobban oda is figyelünk. Többször ellenőrizzük a riportjainkat. Az is előfordul, hogy az adás előtt kerül ki egy anyag, az utolsó pillanatban, mert valamelyik szerkesztő rájön, hogy nem ül a történet. Nem akarunk hibázni.

Az interjú folytatódik, kérjük lapozzon!

Csalást gyanít az Unió Budapest Szívében

Publikálás dátuma
2015.01.24. 06:02
Fotó: Népszava
Több szabálytalanságokat talált az európai csalás elleni hivatal a főváros és az V. kerület közös felújítási projektjében, a több mint tízmilliárdos Budapest Szíve programban. Egyelőre nem tudni, pontosan mit kifogásoltak, de a magyar ügyészségtől várnak lépéseket, amely már hetek óta ismeri a nyomozás eredményét, de állítása szerint még mindig fordítja az anyagot.

Szabálytalanságok és csalás gyanújával nyomozott a főváros és az V. kerület közös, Budapest Szíve nevű felújítási projektje ügyében az Európai Unió csalás és korrupció elleni hivatala, az OLAF olyan panaszok alapján, amelyek szerint a munkálatokat megelőző közbeszerzéseknél történhettek visszaélések. A szervezet a VS.hu kérdésére árulta el, hogy a vélhetően 2012 óta tartó vizsgálatot év végén lezárták, ám, hogy pontosan mire találtak bizonyítékot, hivatali titoktartás miatt nem árulták el.

Nyugtalankodásra éppenséggel ennyi is okot adhat a fővárosnak és a Belvárosnak egyaránt, ám a szervezet a nyomozás végén a magyar Legfőbb Ügyészséget is megkereste, tegyen lépéseket az ügyben. Eszerint az LÜ már hetek óta ismeri az ügy részleteit, azonban a VS.hu-nak adott válaszuk szerint az anyagot még fordítják. „Valóban érkezett egy anyag az OLAF-tól, amely a Budapest Szíve programot érinti. Jelenleg folyamatban van a megküldött anyag fordítása” – írták.

A magyar hatóság bagatellizálása ellenére már 2012-ben is tudható volt: Brüsszelnek problémái vannak a programmal, amelynek keretében a Kálvin tér és a Szabadság tér közötti utcákat építették át 15 milliárd forintból, nagyrészt uniós pénzből. Akkor az Index számolt be róla, hogy az Európai Bizottság szerint irányított közbeszerzéssel pályáztatták a vállalkozókat a felújítási munkákra. A pályázóknak előírták, hogy legyen tapasztalatuk nagy értékű, műemléki környezetben végzett felújításban, noha minderre nem is volt szükség, hiszen a munka főként járda- és közútfelújításra vonatkozott. Az V. kerület és a főváros végül az erősen korlátozó feltételek miatt – a pályázat kiírójaként – versenytárs hiányában a pályázati árnál egy 10-15 százalékkal magasabb ajánlatot fogadott el, és a Bizottság emiatt 900-900 millió forintos bírságot is kilátásba helyezett. „Az OLAF figyelni fogja azokat lépéséket, amiket az illetékes hatóságok tesznek nemzeti, illetve uniós szinten” – üzente most a szervezet a magyar hatóságoknak.

A hírre nem csak a belvárosi önkormányzat, hanem meglepő módon a Fidesz, és a főváros nevében a fideszes Kocsis Máté, mint tanácsnok is reagált. Kocsis annyit közölt: a program 2. ütemének közbeszerzése „2009-ben volt, a Demszky-Hagyó-Steiner korszakban”. Hasonló hangot ütött meg a Fidesz: szerintük a Budapest Szíve idején Budapesten „az MSZP-SZDSZ-koalíció” kormányzott, ám azt nem tették hozzá, hogy az V. kerület már bőven fideszes vezetés alatt állt. Az V. kerületi önkormányzat azt írta: tudtak a vizsgálatról, ahhoz „minden szükséges anyagot” megadtak, arról azonban nem kapták tájékoztatást, hogy bármilyen kifogása lenne az OLAF-nak. A vizsgálat eredménye lehet az, hogy az unió visszaköveteli a fejlesztéshez adott uniós pénze egy részét, amire volt már példa.

Félmilliárdot is érhet Vida Ildikó háza
"Mennyit érhet Vida Ildikó háza, ha már 1996-ban 150 millió forint jelzálogjogot jegyzett be rá egy bank?" - tette fel a kérdést Facebook-oldalán Juhász Péter, illusztrációként pedig a NAV-elnök törökbálinti házáról készült fotót is posztolt.
Fotó: Népszava

Fotó: Népszava

Az Együtt társelnöke szerint mai áron félmilliárdot is érhet. "Szerencsére szinte biztos, hogy nem korrupciós pénzből származik, mert két nappal a hivatalba iktatása után vette" - emlékeztetett Juhász, hozzátéve: előtte csak három évig volt az APEH elnöke, "ez alatt az idő alatt nem jöhet be ennyi pénz".



Szerző

Nyerünk az EKB döntésén

Publikálás dátuma
2015.01.24. 06:00
Az Európai Központi Bank vezetői eltökéltek a gazdasági növekedés támogatásában FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THOMAS LOHNES
A 2008-09-es gazdasági válság óta aligha fogadott a pénzvilág olyan egyöntetű lelkesedéssel uniós döntést, mint az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programja. Szárnyalnak a tőzsdék, gyengül az euró a dollárhoz képest, csökkennek az állampapírhozamok. Bár az EKB-program közvetlenül csak az euróövezet tagjait érinti, a forint is sokat profitálhat belőle: alig egy hete még 327 forintot is megadtak az európai közös pénz egy egységéért, tegnap már a 309 forintos árfolyam sem volt ritka.

Nem okozott meglepetést az EKB döntése, hogy havi 60 milliárd euróért kötvényvásárlási programot indít. A pénzpiaci szakértők ugyan csak 50 milliárdra számítottak, de azt nem vették figyelembe, hogy eddig is volt már egy havi 10 milliárdos keret, ami viszont új: euróövezeti állampapírokat is vásárolnak, kivéve Görögországot. Szigorú megkötés ugyanakkor, hogy egy-egy kötvénytípusból csak annak egynegyedét birtokolhatja az EKB (kibocsátóként, országonként és vállalatonként az állomány egyharmadát vásárolhatják fel.) A program legfeljebb 2016 szeptemberéig tart, illetve addig, amíg el nem érik a 2 százalékos inflációs célt, ami bátor elvárás, hiszen az euróövezet csaknem minden tagállama jelenleg deflációval küszködik, és kis hullámzásoktól eltekintve a kőolaj világpiaci ára is napról napra mélyebb szinteket ér el.

A lépés fogadtatása csaknem minden pénzpiacon eufóriát váltott ki, a tőzsdei árfolyamok emelkedtek, az euró is vesztett értékéből, de míg hete - a svájci frank árfolyamküszöbének megszüntetése miatt - 327 forintot ért egy euró, tegnap már 309-et. A görög választásokat követően - vélik a tőkepiaci szakemberek - újabb euró gyengülésre lehet számítani, amiből a forint profitálhat. (Mindez nem vonatkozik a dollár-forint keresztárfolyamra, ahol tovább folytatódhat a "zöldhasú" felértékelődése és a svájci frankra, amely előbb-utóbb magas szinten fog stabilizálódni.) Az újabb fordulópont március lehet, amikor az EKB lazítási programja ténylegesen működni kezd, ami az euró ismételt gyengüléséhez vezethet. Azonban tévedés lenne azt hinni, hogy a hatások összeadódnak. Ám az bizonyosnak látszik, hogy a forint a kötvényvásárlási program nyertese lehet.

Az EKB döntés magyarországi hatásairól Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletág vezetője a Népszavának azt mondta: a most kialakuló likviditási bőség, plusztőke kedvezően hathat a hazai tőkepiacra is. Ez a forrásbőség mindenképpen helyet keres majd magának, várhatóan elsősorban az uniós tagállamok között. A feltörekvő piacoknak, így Magyarországnak is juthat ebből a pénzbőségből, amiből profitálhat akár a részvény-, akár a kötvénypiac.

Hazánk a program eredményességében érdekelt, erről beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is egy tegnapi díjátadón. Mint mondta: az EKB eszközvásárlási programja hozzájárul ahhoz, hogy Európa, főleg az eurózóna gazdasága növekedési fázisba kerüljön, s az európai piacok bővülése a magyar gazdaság exportteljesítménye szempontjából is előnyökkel jár.

Jelentősen javíthatja a közép-európai EU-gazdaságok növekedési kilátásait az euróövezeti jegybank mennyiségi enyhítési ciklusa és az energiahordozók alacsony ára – vélekedtek pénteki helyzetértékelésükben az egyik globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői. A Bank of America-Merrill Lynch elemzőrészlegének közgazdászai e két tényező figyelembevételével felülvizsgált új előrejelzésükben közölték: Magyarországon az idén 3,9 százalékos, 2016-ban 2,9 százalékos gazdasági növekedést várnak. A ház eddig 3,4 százalékos, illetve 2,7 százalékos GDP-bővülést valószínűsített a két évre. A lengyel gazdaság idei és jövő évi növekedéséről szóló prognózisukat a cég elemzői 3,5, illetve 3,7 százalékra javították az eddig jósolt 3,3, illetve 3,4 százalékról.

Szerző