Unortodoxiát taníttat Matolcsy

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Pallas Athéné Közgondolkodási Program (PAKP) részeként alapítványi formában működő vállalkozói innovációs tudásközpontot hoz létre - jelentette be a jegybank.

Az MNB közleménye szerint a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulás biztosításának egyik alapvető feltétele a kis- és közepes méretű vállalkozások versenyképességének elősegítése, a magas hozzáadott értékű foglalkoztatás erősítése, ennek részeként a vállalkozói ismeretek bővítése, az innováció és a vállalkozói tudásteremtés ösztönzése, a hazai és uniós támogatási programokban való részvétel lehetőségének bővítése, a tudományos-technológiai és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztése.

A jegybank e célok támogatása érdekében, a jegybanktörvényben meghatározott gazdaságpolitikát támogató mandátuma alapján döntött arról, hogy a PAKP részeként alapítványi formában működő vállalkozói innovációs tudásközpontot hoz létre.

Az alapítvány segítséget kíván nyújtani a legmodernebb tudomány-technológiai, kutatás-fejlesztési és innovációs technológiák megismeréséhez, megismertetéséhez és alkalmazásához, vállalkozói konferenciák, szemináriumok előadások megszervezéséhez, a start-up vállalkozások vállalkozóinak külföldi tapasztalatszerzéséhez, tudástranszferjéhez és tudásának elmélyítéséhez, a képzési portfóliók és oktatási módszerek korszerűsítéséhez, valamint szakkönyvek, folyóiratok és más kiadványok megjelentetéséhez.

A vállalkozói innovációs tudásközpont szorosan együttműködik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatallal többek között annak érdekében, hogy a Magyarország számára elérhető európai uniós forrásoknak minél nagyobb hányada hasznosulhasson a Magyarország fenntartható gazdasági fejlődését elősegítő kutatás-fejlesztés területén.

Az alapítványhoz rendelt vagyon - más Pallas Athéné alapítványokhoz hasonlóan - igazodik az oktatási, kutatási, képzési, tudományos és innovációs programok megvalósításának többéves időkeretéhez, továbbá a programok működtetésének évtizedekre szóló, stabil finanszírozási igényéhez. Az alapítványi célok megvalósítására - a többi jegybanki alapítvány működéséhez hasonlóan - csak az alapító által juttatott 37 milliárd forintos vagyon hozama használható fel.

Az MNB által létrehozott alapítványok jegybanki tisztségviselői tiszteletdíjukat nem veszik fel, hanem közhasznú tevékenységet folytató civil szervezeteknek utalják át jótékony célokra. Ez a szabály érvényes a most létrehozott vállalkozói innovációs tudásközpont felügyeletében szerepet vállaló jegybanki alkalmazottakra is - írja közleményében az MNB.
Az MNB honlapja szerint a most létrehozandón kívül öt Pallas Athéné alapítványa van a jegybanknak.

Matolcsy György jegybankelnök január elején az MTI-nek adott nyilatkozatában azt mondta, az MNB a monetáris fordulatot a korábbi ortodox monetáris felfogás helyett - akárcsak a Fed, vagy a Bank of England -, nem hagyományos monetáris megoldásokkal valósította meg. A jegybank által létrehozott alapítványok épp azt szolgálják, hogy ezek az újfajta, unortodox megoldások minél nagyobb teret nyerjenek a hazai közgazdasági gondolkodásban és különösen a hazai közgazdasági és pénzügyi oktatásban.

Szerző

Maradandó károkat okoz az árukövető rendszer

Bírálta a január 1-jén életbe léptetett elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert (ekáer) és annak felülvizsgálatát szorgalmazta a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK).

A kamara állásfoglalásában úgy vélekedett, hogy a rendszer "súlyosan kockáztatja minden érintett magyarországi vállalat versenyképességét", súlyos, vélhetően maradandó károkat okozhat Magyarország nemzetközi termelési és logisztikai szerepének.
"A rendszer tartósan súlyos fennakadásokat okozhat meglévő szállítási és termelési folyamatokban, hatalmas adminisztratív terheket ró a vállalatokra, jelentős, a piaci versenyhelyzetet veszélyeztető adatvédelmi kockázatokat hordoz" - mutatott rá a kamara.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara leszögezte: teljes mértékben támogatja a törvényalkotó azon szándékát, hogy kiküszöbölje az adócsalást és visszaszorítsa a feketegazdaságot. Ám megítélése szerint az ennek érdekében bevezetett ekáer aránytalanul nagy károkkal jár a magyar gazdaság egészére nézve, ezért szorgalmazza, hogy az összes érintettel - termelők, fuvarozók, importőrök - folytatott érdemi egyeztetéseket követően alapvetően módosítsák a rendszert.

A kamara szerint egy felülvizsgált rendszerben a jelentési kötelezettséget azokra a termékcsoportokra célszerű korlátozni, amelyek bizonyíthatóan jelentős adócsalási kockázattal bírnak. Minimálisra kell csökkenteni a vállalatoknak okozott adminisztrációs pluszterhet, mentesíteni kell azokat az adózókat, amelyek más, elismert eljárások vagy rendszerek keretében átlagon felüli adózási transzparenciát mutatnak fel - javasolja a kamara, amely szerint megfelelő felkészülési időt kell biztosítani a vállalati szférának, és a bevezetés előtt alaposan tesztelni kell a rendszert.

Január 1-jétől kizárólag ekáer-szám birtokában lehet bejelentési kötelezettség alá eső közúti szállítást végezni. Ha egy vállalkozás útdíjköteles gépjárművel - 3,5 tonnát meghaladó össztömegű tehergépkocsival - az Európai Unió valamely tagállamából Magyarországra behoz, vagy Magyarországról valamely EU-tagállamba kivisz terméket, vagy belföldön nem végfelhasználó számára első adóköteles termékértékesítést végez, köteles erről a NAV-nál az ekáer elektronikus felületén bejelentést tenni. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a rendszer célja a jogkövető piaci szereplők pozíciójának erősítése, az áruforgalom átláthatósága, a szállítmányok fiktív utaztatásának megakadályozása, a gyakran az egészséget is veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaélések kizárása, az adóelkerülők kiszűrése.

Szerző

Ponta nem bírja a francia kritikát

Victor Ponta román miniszterelnök szerint a franciáknak, mielőtt szemrehányást tesznek Romániának amiatt, hogy csak kis mértékben sikerült "asszimilálnia" roma kisebbségét, el kellene gondolkodniuk azon, hogy nekik mennyire sikerült ugyanez a saját bevándorlóikkal.

Ponta csütörtökön a szociáldemokrata kormányhoz közel álló Jurnalul National című romániai lap elektronikus kiadásának adott interjúban beszélt erről a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap szerkesztősége elleni támadással kapcsolatban. "Arra gondoltam - és nem akarok rosszindulatú lenni -, hogy amikor szemrehányást tesznek nekünk joggal, hogy nem volt nagy sikerünk a roma közösség asszimilálásában, mindenkinek el kellene gondolkodnia azon, hogy neki mennyire sikerül az asszimilálás" - mondta Ponta.

A párizsi vérengzés ügyében megállapította: a támadást követően kialakult európai szolidaritás az egyedüli jó dolog mindabból, ami Franciaországban történt.

Ponta az interjúban kifejtette még, hogy a párizsi támadás kihat egész Európára, a félelem légkörét teremti a bevándorló közösségek asszimilálásának képtelensége miatt is.

Ponta szerint a szabad véleménynyilvánítást nem lehet erőszakcselekményekkel korlátozni, ugyanakkor az újságíróknak felelősen kell munkájukat végezniük, és figyelembe kell venniük bizonyos érzékenységeket.
Románia és Franciaország között az elmúlt években többször diplomáciai tárgyalások voltak amiatt, hogy Romániából jelentős roma közösségek vándoroltak Franciaországba és ott illegális telepeket hoztak létre.

Szerző