Előfizetés

Jól előkészített volt a postapalota eladása

Publikálás dátuma
2015.01.21. 06:23
FOTÓ: Népszava
A budapesti postaszékház eladása ügyében tegnap per kezdődött a Magyar Posta Zrt. és az egykori ÁPV Zrt. egyes vezetői ellen. A Fővárosi Törvényszéken folyó tárgyaláson az ügyész ismertette a vádat, és a harmadrendű vádlott, Szabó Pál, egykori vezérigazgató tette meg több órás vallomását.

A Fővárosi Főügyészség annak nyomán emelt vádat, hogy mintegy négy esztendeje Balsai István, akkori fideszes képviselő, jelenleg alkotmánybíró tett feljelentést a Krisztina körúti és más postaingatlanok eladása ügyében. Balsai azt vélelmezte, hogy ezeknél nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntette valósult meg, amelyért - Szabó Pál mellett - az egyik helyettese, beruházási igazgatója, és az ÁPV Zrt. több vezető munkatársa tehető felelőssé. A vádirat szerint nem mérlegelték kellő alapossággal az érintettek, hogy új irodaház bérlése helyett esetleg a régit kellett volna felújítani vagy egy új székházat építeni.

Azzal is vádolják a Magyar Posta Zrt. egyes korábbi vezetőit, hogy irreális adatokat tartalmazó kimutatásokkal megtévesztették a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelőt. Az ÁPV Zrt. ezért dönthetett végül az államnak 9,5 milliárd forint többletköltséget okozó irodabérlés mellett. Ennek révén - a vád szerint - a magyar államot több százmillió forint vagyoni hátrány érte. Balsai István a feljelentéskor azt mondta, hogy a Magyar Posta által 2007 januárjában 10 évre bérbe vett, XIII. kerületi irodaháza bérleti díjának összege kiugróan magas, összesen körülbelül 13,5 milliárd forint.

Szabó Pál nem ismerte el bűnösségét, tagadta a terhére rótt vádakat, és adatokkal, grafikonokkal bizonyította, hogy a korábban negatív üzleti eredményű társaság a hat esztendős vezetése alatt mindvégig pozitív üzleti eredményt produkált. Az eladott székházak - állaguk és beosztásuk miatt - alkalmatlanok voltak a korszerű postaigazgatás gyakorlására, a liberalizáció elvégzésére.

Papp Gábor ügyvéd, Szabó Pál ügyvédje lapunknak képtelenségnek tartotta a vádat, mivel az a gondosan, tisztességesen előkészített ingatlaneladást és -bérlést kívánja büntetni. A Magyar Posta megfelelő dokumentumokkal támasztotta egykor alá, hogy az ÁPV Zrt. a magyar állam érdekeit szolgáló döntést hozzon.

Paks II. nem sürgős

B.T.
Publikálás dátuma
2015.01.21. 06:22
FOTÓ: Népszava
Nincs szükség Paks II-re, mert Magyarország jövőbeni energiaigénye az új atomerőmű nélkül is maradéktalanul kielégíthető - jelentette ki Ámon Ada az Energiaklub igazgatója a szervezet Paksról komolyan című rendezvénysorozatának tegnapi eseményén. Egy, az Energiaklub által készített tanulmány a 4 ezer milliárdos beruházás megépítése helyett hazánknak egy sokkal kedvezőbb megoldást javasol. 

Az energiafogyasztás racionalizálásával, energiahatékonysági fejlesztésekkel, a megújuló energiaforrások nagyarányú felhasználásával és egy rugalmas, decentralizált energiarendszer kiépítésével biztonságosan kielégíthető a jövőbeni energiaigény.

A tavaly januárjában a Moszkvában aláírt paktummal a magyar kormány önkényesen, szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül döntött arról, hogy Magyarország energiagazdálkodásának alapja egy új paksi atomerőmű lesz. A nagy horderejű döntés meglepetésszerű és legtöbb elemében máig titkos lebonyolítása megdöbbentette a közvéleményt. A Paks II szükségességét hangoztató kormányzati érvek továbbra sem állják meg a helyüket: semmilyen sürgető körülmény nem mutatkozik ma e projekt kapkodva történő megindítására. Lehetőségünk van tehát egy alaposan átgondolt, széleskörű szakmai és társadalmi vita lefolytatására - hangzott el a rendezvényen.

Illés Zoltán, a második Orbán kormány környezetvédelmi államtitkára, környezetpolitikus a Klubrádióban kedd reggel a témához kapcsolódóan arról beszélt, hogy Finnországnak, amely szintén orosz atomerőművet épített, az eredeti költségvetésnél jóval többet volt kénytelen fizetni végül, hogy az orosz fél az uniós előírásoknak megfelelő erőművet építsen. Paks II. is jóval nagyobb összeget emészt majd fel, ha egyáltalán megépül, mint amiről a közvéleményt tájékoztatta a kormány. Illés Zoltán is úgy vélte, lenne még bőven idő kiszállni a beruházásból, hiszen csak a tervezés éveket vesz igénybe. A szakpolitikus a Népszava kérdésre elmondta, a kormány nem tartja fontosnak a környezetvédelmet, pedig egy általa még a hivatali ideje alatt megrendelt reprezentatív közvélemény kutatás szerint a válaszadók 95 százaléka igenis nagyon fontosnak tartotta a környezetvédelmet.

Félnek a fuvarozók az árukövetéstől

Illés József írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2015.01.21. 06:21
Az útdíj bevezetésekor tapasztalt káosszal összevethető az elektronikus árukövetés idei indulása FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Szinte valamennyi érintett retteg az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, az EKÁER, február eleji „beélesítésétől”. Az árukövető rendszer ugyanis kidolgozatlan. Emiatt félő, hogy tömegével fognak vétlen vállalkozókat megbírságolni a hatóságok. Az exportőr, importőr és a fuvarozó cégek szerint egy hónap helyett legalább három hónap kellene a rendszer tesztelésére. A kormányzat azonban nem veszi figyelembe a javaslataikat.

Az exportőr és importőr cégek mellett erőteljes félelemmel várják a fuvarozók is az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, az EKÁER, február eleji „éles” indítását. A január eleje óta működő tesztüzem során ugyanis kiderült, hogy a rendszer még számos átalakításra szorul, amire az élesítésig hátralévő idő aligha lesz elegendő – nyilatkozta lapunknak Dittel Gábor. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének (Nit-Hungary) ügyvezető-főtitkára elmondta: alapvetően az Európai unióba (EU) és az onnan Magyarországra érkező áruk mozgásának a nyomon követésre szolgáló rendszer indítása leginkább az elektronikus útdíj fizető rendszer 2013 júliusi bevezetéséhez hasonlítható. A kormányzat akkor sem biztosított az érintettek kérésére megfelelő hosszúságú próbaidőszakot, emiatt káosz alakult ki az utakon és számos téves bírságolás történt. Félő, hogy ugyanez megismétlődik a mindössze négyhetes türelmi idő után „élesre állított” EKÁER esetében is. Egy hónap helyett – amint azt a kormányzat felé jeleztük - legalább három hónap tesztidőszak kellene – jegyezte meg a szakértő. Aki hozzátette: még nem kaptak választ a kormányzat részéről a felvetésükre. Az előzetes aggodalmakat azonban alátámasztani látszik, hogy eddig az érintett vállalkozásoknak csak a töredéke jelentkezett be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új rendszerébe.

Január közepéig a nol.hu írása szerint csupán 15 ezer elsődleges ügyfélnek számító kereskedelmi vállalkozás és 11 ezer másodlagos partner, a többi között szállítmányozó cég regisztrált a rendszerbe. Miközben az új kötelezettség a becslések szerint hozzávetőleg 200 ezer belföldi vállalkozást érint, amelyek az EU-ba kiszállítanak árut, vagy onnan várnak szállítmányokat. Emellett, ha a kívánatosnál nehézkesebb bevezetés érzékeltetésére ez nem lenne elég, kiderült, hogy a rendszer eddig 56 ezer tranzakciót bonyolított, miközben az üzemszerű működés során havonta milliós nagyságrendű árumozgást kellene követnie. Mivel minden EU-ba kijutó és onnan érkező árut követnie kellene a rendszernek, kivéve a néhány mentesített árucikket.

A piaci szférát érintő mentességek köréből kiemelendő a jövedéki adóról szóló törvény szerinti termékek – alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, dohánygyártmány, szárított dohány, ellenőrzött ásványolajtermék, bioetanol, biodízel, E85 – szállítása. Miután ezek esetében egyéb regisztráció történik, az ilyen a termékekre nem kell EKÁER számot igényelni.

Mentesül a regisztráció alól az adózó, ha az általa feladott vagy részére útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege 2500 kilogrammot vagy az adó nélküli értéke kétmillió forintot nem haladja meg. Kockázatos élelmiszernél 200 kilogramm vagy az adó nélküli ellenérték 250 ezer forint a mentesség határa, egyéb kockázatos terméknél pedig 500 kilogrammot vagy ha az adó nélküli ellenérték az egymillió forint alatt van. A felsorolás alapján úgy tűnhet, sok áru kimaradna a regisztrációs rendszerből, de a valóságban szinte minden kamionnal az EU-ba és onnan ide szállított árura kiterjed a bejelentési kötelezettség.

Diettel Gábor szerint felesleges volt jóformán valamennyi árut bevonni az általános forgalmi adóval történő csalások megakadályozására kitalált rendszerbe. Elegendő lett volna a valóban rizikós termékeket – cukor, liszt, étolaj – beemelni a megfigyelt cikkek közé.

Az EKÁER–be történő bejelentkezés kötelezettsége mindig a magyar feladó, vagy fogadó céget terheli. Így a bejelentési kötelezettség több szereplőt is érint a címzettet, vagyis a termék megrendelőjét, az átvevőt, a feladó, illetve a felrakodást végző szereplőket. A 15 jegyű EKÁER szám igénylését az EU-ból érkező, vagy oda irányuló fuvar indításáig meg kell tenni, néhány adat módosítható a regisztrációt követően, mindaddig, amíg a fuvar átvételi helyre érkezését be nem jelentették. Az EKÁER szám a rendszám nélkül is igényelhető, azonban ezt az adatot mindenképpen meg kell adni, legkésőbb a fuvarozás megkezdéséig.

A szakmai érdekképviselet vezetője szerint a rendszám jelentési kötelezettség a jövőben még jelentős gondok forrása lehet, mert számos esetben menet közben is átrakhatják az árukat a feladó és a végső fogadó hely között. Azt pedig jelenleg nem tudni, hogy a sok közül melyik rendszámot kell megadni az adóhatóságnak a büntetések elkerülése végett. Emellett az sem tisztázott, hogy mi lesz az olyan árukkal, amelyet külföldön feladnak, de az érkezésről nem tud előre a címzett. Sok cég ugyanis úgy kereskedik az uniós partnerével, hogy nem egyeztet előre minden szállítmány érkezéséről.

A hazai ellenőrző rendszerről az eddigi tapasztalatunk az, hogy a hatóságok előszeretettel büntetik a vétlen személyeket is. Így félő, hogy abban az esetben, ha az adóhatóság lefoglal egy teherautón szállított rakományt, mert annak a mozgását a feladó, vagy a fogadó nem jelentette, akkor a fuvarozó autója is eljárás alá kerül. Miközben az adott esetben nincs felelőssége szállítási vállalkozónak – jegyezte meg Dittel Gábor. Aki attól tart, hogy a szállítási vállalkozókat is kár éri az exportőr, vagy az importőr szabályszegése miatt.

Úgy tűnik az EU-val kerekedő cégeknek egyre több a félnivalójuk. Az utóbbi napokban ugyanis kiterjesztette a hatóság szankcionálhatók körét. Így nem csak a bejelentés elmaradása, de a hibás, vagy valótlan adatokkal, vagy hiányosan teljesített regisztráció esetén is kivethető a mulasztási bírság, amelynek összege az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedhet. Ez pedig gyakran milliós büntetést jelent, ami akár tönkre is tehet egy-egy vállalkozást.

A vállalkozások számára a jelenlegi EKÁER rendszerben a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy egy a gyakorlatba tévesen átültetett jogszabályból, vagy egy el nem oszlatott bizonytalanságból származó hiba a későbbiek során már nem lesz orvosolható. „Eddigi tapasztalataink szerint és az idő szűkössége miatt a február 1-ig terjedő időszak várhatóan nem lesz elegendő, hogy a vállalkozások felkészüljenek a számukra az elmúlt húsz év során számszerűsíthetően legtöbb kockázatot hordozó új rendszer bevezetésére. Mindezek alapján létfontosságú lenne, hogy a felkészülési időt meghosszabbítsák” – nyilatkozta a napokban Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt. adópartnere.

A szakember arról is beszélt, hogy a kockázatos termékek körébe tartozó EU-n belüli termékbeszerzést, illetve az első belföldi adóköteles termékértékesítéshez kapcsolódóan az adózónak biztosítékot kell adnia. A biztosíték mértéke a megelőző 60 nap, meghatározott EKAER-es tranzakciók értékének minimum 15 százaléka. Ha nincs megfelelő biztosíték, az adózó nem juthat EKAER számhoz. A biztosíték letétként vagy bankgarancia útján teljesíthető. A minősített adózói adatbázisban és a legalább két éve működő köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplő adózók mentesülhetnek a biztosítéknyújtási kötelezettség alól. „A 15 százalékos letét, és az áfa megfinanszírozása már önmagában is elég jelentős pénzügyi terhet ró a cégekre és pénzforgalmi tervezésükre. Emellett érzékeny kérdést vet fel, hogy a biztosítékkal szemben az adóhatóság egyéb adónemben fennálló követelést érvényesítheti”- fogalmazott Hegedüs Sándor.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!