Előfizetés

Több milliárdos áfa-visszatérítéssel járhat a Kúria döntése

Publikálás dátuma
2015.01.20. 17:08
Illusztráció: Thinkstock
A Kúria dönthet arról, hogy kell-e a vállalkozásoknak áfát fizetnie olyan infrastrukturális beruházások után, amelyet ingyenesen adnak át például az államnak, vagy az önkormányzatnak. Tipikusan ilyenek a bevásárlóközpontokhoz, lakóparkokhoz épített közúti csatlakozások. 

Bár az átadás áfa kezelésére vonatkozó szabályok értelmezése már régóta sok bizonytalanságot okoz, az érintett cégek esetenként több száz millió forint áfát fizettek meg önként az adóhatóság és a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalását követve. A kérdés idén rendeződhet azzal az üggyel, amit a NAV az év elején vitt a Kúria elé. A precedensértékű döntéstől függően sok milliárd forint járhat vissza a vállalkozásoknak.

Több mint fél évtizede vitás az olyan ügyletekhez kapcsolódó áfa fizetés, amelyben a vállalkozások üzleti céljaik megvalósítása érdekében kénytelenek ingyenesen átadni valamilyen eszközt, vagy szolgáltatást.  "Az adóhatóság kezdetben az ilyen beruházás után az áfa levonását tagadta meg. Később ezt engedélyezte ugyan, de ekkor már az ingyenes átadás után kellett áfát fizetni. A gyakorlat tehát változott, de a lényeg nem: a vállalkozásnak vagy így, vagy úgy meg kell fizetnie az áfát a beruházás teljes értéke után " - mondta el Harcos Mihály, a Ryan globális adótanácsadó cég adószakértője.

A Kúria már több ügy kapcsán foglalkozott a kérdéskörrel, és eddig minden alkalommal a vállalkozások javát szolgáló ítéletet hozott. Az első, 2009-es ügyben a legfőbb bírói fórum annak a cégnek adott igazat, amely egy építkezését úgy tudta megvalósítani, hogy ahhoz a BKV tulajdonában álló síneket és vezetékeket át kellett helyeznie. A NAV szerint ez elsősorban a BKV tevékenységéhez kapcsolódott, ezért megtagadta a kiadások áfájának levonását. A Kúria viszont úgy foglalt állást, hogy a munkálatok elvégzése elengedhetetlen volt a beruházás megvalósításhoz, ezért a beruházó jogosan igényelte vissza az áfát.

2011-ben egy franchise-rendszerben működő nemzetközi vállalat ügye került a bírói testület elé, amely az egységes arculat érdekében térítésmentesen újította fel és bútorozta be a hálózatban működő cégek üzleteit. A NAV akkor úgy látta, hogy ez a kiskereskedők érdekeit szolgálta, ezért többszörösen is megbüntette a céget. Egyrészt a beruházás után az áfa levonásáért, másrészt az ingyenesen használtba adott bútorok utáni áfafizetés elmulasztásáért. A Kúria szerint viszont a boltfelújítás a franchise-rendszerben történő értékesítést szolgálta, ezért jogszerű volt az áfa levonása, és a bútorok után sem kellett áfát fizetni.

Hasonló kérdéseket vet fel az infrastrukturális beruházások térítés nélküli átadása, amelyről a Kúria eddig nem hozott érdemi, az áfa-kezelés kérdésében támpontot adó döntést. Ez főként azokat a zöldmezős beruházásokat - például lakóparkokat, autópályák melletti bevásárlóközpontokat - érinti, amelyek megközelítéséhez csatlakozást kell kiépíteni a közút-hálózathoz. A közútcsatlakozást jogszabály alapján kötelező átadni önkormányzati vagy állami tulajdonba, és az átadásra a legtöbb esetben térítés nélkül kerül sor. Egy ilyen ügyben nemrég a bíróság első fokon a NAV álláspontjával szemben foglalt állást. Döntése szerint az érintett vállalkozást megillette az áfa-levonási jog a közműépítés után, és a beruházással létrejött létesítmények ingyenes átadása miatt nem keletkezett áfa-fizetési kötelezettsége.

A NAV az ítélet miatt a Kúriához fordult, így a vita végére idén a legfőbb bírói fórum tehet pontot. "Ha a Kúria a hasonló ügyekben hozott döntések logikáját követve az elsőfokú bíróság döntését erősíti meg, azzal felülírhatja az elmúlt több mint öt év jogalkalmazási gyakorlatát. Mindez azzal járna, hogy az elmúlt években ezen a jogcímen - a NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium egyöntetű tájékoztatásai alapján - önkéntesen megfizetett áfa visszajár. Ez eseteként több százmillió forint is lehet, összességében pedig sok milliárd forint sorsa múlik a döntésen" - hangsúlyozta Harcos Mihály, a Ryan adószakértője.

A bírót is fenyegette a négyszeres gyilkos

A bírói tanács elnökét fenyegette, szidalmazta a négy emberöléssel és fegyveres rablásokkal vádolt V. Sándor a másodfokú büntetőper keddi tárgyalásán a Fővárosi Ítélőtáblán.

A romániai születésű, magyar származású középkorú férfi 2003-ban jött Magyarországra és az eljárás adatai szerint 2008-2010 között megölt két százhalombattai férfit és egy vietnámi házaspárt, továbbá társaival több fegyveres ékszerbolti rablást követett el, melyek során sok tízmillió forintot zsákmányoltak. Az eljárás adatai szerint a négy áldozatot V. Sándor lőtte le közvetlen közelről. Egyiküknek előre megástak egy gödröt, és ott végzett vele az elsőrendű vádlott. A vietnámi házaspárt rendőregyenruhában, intézkedést színlelve tartóztatták fel, a sértettek pedig később már hiába könyörögtek kegyelemért azzal, hogy odaadják a pénzüket, az elsőrendű vádlott fejbe lőtte őket.

A 2010-ben elfogott V. Sándor két és fél éve első fokon tényleges életfogytiglant, négy társa, aki az élet elleni cselekményekben is közreműködött, 16-17 év fegyházat kapott. A büntetőügy ügyészi és védői fellebbezések folytán került másodfokon a táblára. Mindeközben V. Sándor ellen Romániában is vádat emeltek ott elkövetett fegyveres rablások miatt.

Kedden a táblán az utolsó szó jogán szólalhattak fel a vádlottak. V. Sándor, amint belépett a tárgyalóterembe, magyarul folyamatosan szidalmazta, fenyegette a bírói tanács elnökét, de kiabált a tolmáccsal és saját védőjével is. Néhány perc után az elsőrendű vádlottat a felfegyverzett büntetés-végrehajtási dolgozók kivitték a teremből. A többi, súlyos bűncselekmény miatt bíróság előtt álló vádlott az utolsó szó jogán megbánását fejezte ki, bocsánatot kért a sértettektől és többen arról is beszéltek: ha tudták volna, hogy gyilkolni fog V. Sándor, nem tartanak vele.

V. Sándor élettársa, T. Emese másodrendű vádlott elmondta, hogy szülei megölésével fenyegette az elsőrendű vádlott, ha nem vesz részt a bűncselekményekben. "Nagyon sajnálom! Nem tudtam ellene tenni" - mondta a sírva a fiatal nő.

A kettős gyilkosságban közreműködő többi vádlott-társ is arról beszélt, gyilkosságban nem akart részt venni, de nem tudott "kihátrálni" az eseményekből. Bocsánatot kértek a sértettektől és méltányos ítéletet kértek a bíróságtól, hogy kapjanak még egy esélyt az életben. A tábla várhatóan február elején hirdeti ki másodfokú ítéletét.

A bírót is fenyegette a négyszeres gyilkos

A bírói tanács elnökét fenyegette, szidalmazta a négy emberöléssel és fegyveres rablásokkal vádolt V. Sándor a másodfokú büntetőper keddi tárgyalásán a Fővárosi Ítélőtáblán.

A romániai születésű, magyar származású középkorú férfi 2003-ban jött Magyarországra és az eljárás adatai szerint 2008-2010 között megölt két százhalombattai férfit és egy vietnámi házaspárt, továbbá társaival több fegyveres ékszerbolti rablást követett el, melyek során sok tízmillió forintot zsákmányoltak. Az eljárás adatai szerint a négy áldozatot V. Sándor lőtte le közvetlen közelről. Egyiküknek előre megástak egy gödröt, és ott végzett vele az elsőrendű vádlott. A vietnámi házaspárt rendőregyenruhában, intézkedést színlelve tartóztatták fel, a sértettek pedig később már hiába könyörögtek kegyelemért azzal, hogy odaadják a pénzüket, az elsőrendű vádlott fejbe lőtte őket.

A 2010-ben elfogott V. Sándor két és fél éve első fokon tényleges életfogytiglant, négy társa, aki az élet elleni cselekményekben is közreműködött, 16-17 év fegyházat kapott. A büntetőügy ügyészi és védői fellebbezések folytán került másodfokon a táblára. Mindeközben V. Sándor ellen Romániában is vádat emeltek ott elkövetett fegyveres rablások miatt.

Kedden a táblán az utolsó szó jogán szólalhattak fel a vádlottak. V. Sándor, amint belépett a tárgyalóterembe, magyarul folyamatosan szidalmazta, fenyegette a bírói tanács elnökét, de kiabált a tolmáccsal és saját védőjével is. Néhány perc után az elsőrendű vádlottat a felfegyverzett büntetés-végrehajtási dolgozók kivitték a teremből. A többi, súlyos bűncselekmény miatt bíróság előtt álló vádlott az utolsó szó jogán megbánását fejezte ki, bocsánatot kért a sértettektől és többen arról is beszéltek: ha tudták volna, hogy gyilkolni fog V. Sándor, nem tartanak vele.

V. Sándor élettársa, T. Emese másodrendű vádlott elmondta, hogy szülei megölésével fenyegette az elsőrendű vádlott, ha nem vesz részt a bűncselekményekben. "Nagyon sajnálom! Nem tudtam ellene tenni" - mondta a sírva a fiatal nő.

A kettős gyilkosságban közreműködő többi vádlott-társ is arról beszélt, gyilkosságban nem akart részt venni, de nem tudott "kihátrálni" az eseményekből. Bocsánatot kértek a sértettektől és méltányos ítéletet kértek a bíróságtól, hogy kapjanak még egy esélyt az életben. A tábla várhatóan február elején hirdeti ki másodfokú ítéletét.