Előfizetés

Oltanak minket, de nem tudjuk, mivel

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2015.01.20. 06:15
A szülők egy része nincs tisztában azzal, milyen hatóanyagot tartalmaz az a vakcina, amit gyermeke megkap FOTÓ: EUROPRESS/GETTY
Vegyes képet mutat a védőoltásokkal kapcsolatos tájékozottságunk - derült ki egy kutatásból. Az emberek nagy része nem csupán az oltások típusait nem ismerik, de a szülők gyakran még azzal sincsenek tisztában, gyermekeik milyen védőoltást kaptak, akik pedig jól tájékozottnak gondolják magukat gyakran bizalmatlanok, véleményük szerint ugyanis a védőoltások hatékonysága nem bizonyított. Sok oltáskritikus a jelenlegi szabályozások felülvizsgálatát, a kötelező oltások választhatóvá tételét, az egyéni mérlegelés szabadságának tiszteletben tartását követeli.

Támad az influenza: több európai országban is kiterjedt járvány van az egészségügyi szervezetek legfrissebb jelentése szerint, nálunk pedig az ÁNTSZ figyelmeztet: mindenki igyekezzen beadatni a védőoltást, hiszen még mindig nem késő - igaz, időt kell adni a szérumnak, amíg hatni kezd, a védettség kialakulásához akár két hétre is szükség lehet. Magyarországon még nincs járvány, ennek ellenére több olvasónk is jelezte az elmúlt napokban, hogy hiába kapták meg hetekkel korábban a védőanyagot, mégis megbetegedtek.

Nem adatná be a védőoltást influenza ellen...
... az 50-59 éves korosztály 49 százaléka, a főiskolát vagy egyetemet végzettek 54 százaléka, a budapestiek 47 százaléka, a megyeszékhelyen élő válaszadók 49 százaléka, a 18 év alatti gyerek nélküliek 37 százaléka, valamint a jól vagy átlagosan tájékozottak 40 százaléka.

Elmondták: biztos, hogy többet nem oltatják magukat, hiszen úgy tűnik, "teljesen felesleges".

Bár a védőoltások hasznosságáról megoszlanak a vélemények - amelyet az időről időre lángra kapó, vég nélküli viták is jól tükröznek -, a hatóságok mégis azt javasolják: érdemes kérni a vakcinákat, hiszen az oltóanyag mellékhatásaival szemben jóval súlyosabb

következményekkel járhatnak a betegségek esetleges szövődményei. A védőoltások körül kialakult szűnni nem akaró viták ugyanakkor felvetik a kérdést: vajon a lakosság mennyire tájékozott, mennyire van tisztában az egyes oltások típusával, hatásával, hatékonyságával, mellékhatásaival.

Az Ipsos Healthcare Egészségpercek egyik friss kutatása szerint a lakosság tájékozottsága igencsak "vegyes képet" mutat, a legtöbben például mindössze négy különböző vakcinát tudtak spontán megnevezni, a 25 oltóanyagot felsoroló listán pedig hét további szérumot ismertek fel. Ám sokan beismerték, nem ismerik igazán az oltóanyagokat; a kiértékelt válaszok szerint a megkérdezettek több mint fele nem érzi magát kellőképp tájékozottnak.

Talán nem nagy meglepetés, hogy a listán szereplő vakcinák közül az influenza elleni védőoltás a legismertebb, kiváltképp a kisgyermekes szülők körében. Ismertsége ellenére ugyanakkor jóval alacsonyabb szintet mutat a népszerűsége: a megkérdezett szülők csupán 13 százaléka adatta be gyermekének ezt az oltástípust. Ellenben a felnőttek csaknem harmada már beadatta magának az influenza elleni védőoltást, és legalább ennyien a közeljövőben tervezik a saját részre történő beadatást.

Ellenben az is kiderült, hogy az influenzaoltás elutasítása is hasonló nagyságrendű, az emberek 34 százaléka - azon belül is a vakcinaügyekben jól tájékozottnak nevezhető válaszadók közel fele - nem adatná be sem magának, sem pedig gyermekének, így azt akár a leginkább megosztó ellenanyagnak is nevezhetnénk.

A kutatásban külön kitértek a kötelező oltásokkal kapcsolatos tájékozottsági szint felmérésére, azok népszerűségére. Mint kiderült, a kötelező védőoltások valamelyikét a 18 év alatti gyermekkel rendelkező szülők 97 százaléka beadatta. Ugyanakkor a válaszadó szülők negyedének fogalma sincs arról, hogy gyermekeik milyen oltásokat kaptak. A kutatók kérdéseire adott válaszok fényt derítettek arra is, hogy a védőoltásról saját megítélés szerint jól tájékozottak "átlagosan" vagy "nem megfelelően tájékozott" társaiknál nagyobb mértékben értenek egyet azzal az állítással, hogy a védőoltások hatékonysága nem bizonyított.

Véleményükkel nincsenek egyedül, az oltáskritikusok száma évről évre növekszik. Félreértés ne essék, ők nem konkrétan a védőoltások, hanem a mostani túlszabályozott rendszer ellen emelnek szót; ők azok, akik nem akarnak minden szó nélkül beállni a sorba a háziorvosnál, hanem az oltások beadatása előtt inkább bővebben tájékozódnának, szeretnének a lehető legtöbbet megtudni az oltóanyagok biztonságosságáról, eredményességéről és ezek birtokában akarnak dönteni arról, hogy beoltassák-e magukat, illetve gyermeküket vagy sem.

Az oltáskritikusok egyik legfőbb szószólója a Nebáncsvirág Egyesület, amely a jelenleg kötelező gyermekkori védőoltásokat kívánja választhatóvá tenni. Állítják: a védőoltások magyarországi szabályozásának jogköréből teljes mértékben hiányzik a civil kontroll - ezen pedig mindenképp változtatni szeretnének.

Az egyesület munkájában résztvevő szakértők többsége úgy véli, hogy a jelenlegi rendszer indokolatlanul túlszabályozott. Éppen ezért véleményük szerint a népegészségügy egy magasabb fokát jelentené, ha az oltások beadását az állam szabadon választhatóvá tenné.

"A Magyar Homeopata Orvosi Egyesülethez hasonlóan azt valljuk, hogy a háziorvos segítségével minden gyermek esetében egyénileg kellene mérlegelni egy-egy védőoltás szükségességét a gyermek és a család kórtörténete, célirányos vizsgálatok, illetve a szociális körülmények alapján" - olvasható az egyesület weblapján. Hangsúlyozzák: céljuk nem a rendszer "lábbal tiprása", hanem azon szülők felelős tájékoztatása, "akiket a téma a közkézen elérhető információkon túl is érdekel."

Tavaly decemberben az egyesület egy beadványt juttatott el az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Egészségügyért Felelős Államtitkárságára annak reményében, hogy kezdeményezésükkel elérhetik az oltási rendszer szabályozásának felülvizsgálatát, hiszen véleményük szerint a fönt említettek mellett az nem képes a szülők megfelelő tájékoztatására a védőoltásokkal megelőzhető betegségek súlyosságáról, a védelmi alternatívákról, és a lehetséges mellékhatások gyakoriságáról.

"Az oltások hasznosságának és szükségességének emberjogi és természettudományos alapvetései hiányoznak. Ez súlyos jog- és egészségkárosodással jár napról napra. Gyerekek százezrei az elszenvedői a természettudományosan és jogilag nem megalapozott, oltásokkal kapcsolatos jogszabályoknak" - írják. Beadványukat az Emmi válaszra sem méltatta.

Pedig nem csupán a Nebáncsvirág ostromolta ezzel a kérdéssel a minisztériumot. Az egyesület beadványa előtt egy hónappal a Kötelező helyett választható mozgalom petíciója is az Emmi postaládájában landolt, amelyben ugyancsak az oltások kötelezőségének eltörlését, az orvosoknak és a szülőknek kijáró döntési szabadság tiszteletben tartását követelik amellett, hogy a döntéshozók végre "tekintsék nagykorúnak" a szakembereket és az egész oltási rendszert. A petíció online formában is elérhető, cikkünk írásakor 5802-en írták alá - az Emmi november óta nem reagált.

A mozgalom egyik legfontosabb célja a megszületendő és a már megszületett gyermekek védelme; dr. Kürti Katalin gyermekgyógyász-homeopata, a mozgalom ügyvivője korábban több alkalommal is hangoztatta: több esetben már egy néhány napos újszülöttnél is megkezdik az oltást, holott a csecsemő immunrendszere még fejletlen. A szakértő szerint ez komoly következményekkel járhat, hiszen ahelyett, hogy az újszülött szervezete önállóan venné fel a harcot a baktériumokkal szemben, az oltóanyagok megzavarhatják a természetes védettség kialakulását.

A "ráktablettával" is átvertek? Megint bírságolt a GVH

Publikálás dátuma
2015.01.19. 17:39
Illusztráció: Thinkstock
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogsértést állapított meg a Culevit Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. (Culevit Kft.) Culevit elnevezésű termékeinek reklámozásával kapcsolatban, ezért 25 millió forint bírságot szabott ki a cégre és megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását. A Culevit közölte: törvénysértőnek tartja a GVH döntését és közigazgatási perben meg fogja támadni.     

A GVH közleménye szerint a Culevit Kft. 2011 márciusa és 2013. november 4. közötti kommunikációjában jogszerűtlen módon közvetítette azt az üzenetet, hogy a daganatos megbetegedésben szenvedők problémájára megoldás lehet a Culevit tabletták vagy italporok valamelyike, mivel a speciális gyógyászati célra szánt tápszer, illetve annak összetevői elpusztítják a ráksejteket, s így alkalmasak lehetnek e betegség gyógyítására, továbbá alkalmazásukkal a fogyasztó meg is előzheti e betegséget. 

A Culevit tabletta és italpor különleges táplálkozási célú élelmiszernek minősül, azon belül a speciális gyógyászati célra szánt tápszer kategóriába sorolható az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) nyilvántartása szerint. A Culevit Kft. azonban nem nyújtott be a termékeknek emberi betegséget megelőző, kezelő vagy gyógyító tulajdonságot tulajdonító jelölés, megjelenítés reklámozásának engedélyezése iránti kérelmet az OÉTI-hez - írja közleményében a versenyhatóság. 

A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs költségekre alapozott. Súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók széles körét érte el, időben elhúzódott, kifejezetten sérülékeny fogyasztókat, betegeket célzott meg, továbbá, bizalmi termékről van szó. Enyhítő körülményként értékelte ugyanakkor, hogy a fogyasztók a vásárlást megelőzően további információhoz juthattak különböző szakemberek révén, valamint a cég a versenyfelügyeleti eljárás megindulását követően felhagyott a jogsértő gyakorlattal.

A GVH közleményében hangsúlyozza: a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek olyan élelmiszerek, amelyek különleges eljárással, beteg emberek diétás ellátására készülnek, és orvosi felügyelet mellett használandók, céljuk, hogy a betegek mennyiségileg és minőségileg megfelelő táplálékhoz jussanak. A speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről jogszerű állításokat csak az ágazati rendelet által elismert rendeltetést szem előtt tartva lehet tenni. Ha egy készítmény forgalmazói túl kívánnak lépni e korláton, akkor más minőségben, adott esetben gyógyszerként kell engedélyeztetniük és forgalomba hozniuk terméküket.

A Culevit Kft. a határozatra reagálva közölte: a GVH döntését törvénysértőnek tartják és közigazgatási perben a bíróságon meg fogják támadni. Hozzátették, addig, amíg a GVH elleni peres eljárás zajlik, betartják "az elfogadhatatlan tájékoztatási korlátozást". A cég közleményében felhívja a figyelmet arra: a GVH nem tesz és nem is tehet határozatában arra vonatkozó megállapításokat, hogy a reklámállítások igazak-e, és arra sem, hogy a Culevitnek van-e gyógyhatása. Úgy vélik, a kommunikációban kifogásolt tartalmak nem minősülnak gyógyhatás-állításoknak, közleményük szerint "nonszensz, törvénysértő és diszkriminatív", hogy a "sérülékeny fogyasztók" felé semmilyen tájékoztatás nem adható. "Jogszabálysértőnek tartjuk, hogy észrevételeinket a Versenytanács úgy hagyta figyelmen kívül, hogy azt nem indokolta meg" - írják, hozzátéve: a tudományos kutatási eredmények ismertetése nem termékreklám, és a rákbetegeknek szükségük van a tájékoztatásra. 

A Culevit érvelése szerint a reklám fogalmába nem tartozik bele a kommunikáció valamennyi formája. Az Élelmiszertörvény szűkebben fogalmaz, mint a GVH értelmezése. A jogszabály csak a reklám-vonatkozásban tiltja a gyógyhatás állítását, a GVH pedig önkényesen kiterjeszti valamennyi kommunikációra - írják közleményükben. A cég ahhoz képest, hogy első alkalommal marasztalta el a GVH, túlzottnak tartja a bírság mértékét, amely szerintük veszélyezteti a társaság működését. A termék gyógyszerré fejlesztésével kapcsolatban kifejtik, hogy ez annyi pénzt igényel, amennyit Magyarországon lehetetlen előteremteni. A cég szerint a Culevit a rákkutatásban forradalmian újnak számító hazai szabadalmaztatott találmányon alapul, ezért nemzeti érdek lenne Magyarországon gyógyszerré fejleszteni.

A "ráktablettával" is átvertek? Megint bírságolt a GVH

Publikálás dátuma
2015.01.19. 17:39
Illusztráció: Thinkstock
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogsértést állapított meg a Culevit Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft. (Culevit Kft.) Culevit elnevezésű termékeinek reklámozásával kapcsolatban, ezért 25 millió forint bírságot szabott ki a cégre és megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását. A Culevit közölte: törvénysértőnek tartja a GVH döntését és közigazgatási perben meg fogja támadni.     

A GVH közleménye szerint a Culevit Kft. 2011 márciusa és 2013. november 4. közötti kommunikációjában jogszerűtlen módon közvetítette azt az üzenetet, hogy a daganatos megbetegedésben szenvedők problémájára megoldás lehet a Culevit tabletták vagy italporok valamelyike, mivel a speciális gyógyászati célra szánt tápszer, illetve annak összetevői elpusztítják a ráksejteket, s így alkalmasak lehetnek e betegség gyógyítására, továbbá alkalmazásukkal a fogyasztó meg is előzheti e betegséget. 

A Culevit tabletta és italpor különleges táplálkozási célú élelmiszernek minősül, azon belül a speciális gyógyászati célra szánt tápszer kategóriába sorolható az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) nyilvántartása szerint. A Culevit Kft. azonban nem nyújtott be a termékeknek emberi betegséget megelőző, kezelő vagy gyógyító tulajdonságot tulajdonító jelölés, megjelenítés reklámozásának engedélyezése iránti kérelmet az OÉTI-hez - írja közleményében a versenyhatóság. 

A GVH a bírság kiszabásakor a kommunikációs költségekre alapozott. Súlyosító körülményként értékelte többek között, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók széles körét érte el, időben elhúzódott, kifejezetten sérülékeny fogyasztókat, betegeket célzott meg, továbbá, bizalmi termékről van szó. Enyhítő körülményként értékelte ugyanakkor, hogy a fogyasztók a vásárlást megelőzően további információhoz juthattak különböző szakemberek révén, valamint a cég a versenyfelügyeleti eljárás megindulását követően felhagyott a jogsértő gyakorlattal.

A GVH közleményében hangsúlyozza: a speciális gyógyászati célra szánt tápszerek olyan élelmiszerek, amelyek különleges eljárással, beteg emberek diétás ellátására készülnek, és orvosi felügyelet mellett használandók, céljuk, hogy a betegek mennyiségileg és minőségileg megfelelő táplálékhoz jussanak. A speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről jogszerű állításokat csak az ágazati rendelet által elismert rendeltetést szem előtt tartva lehet tenni. Ha egy készítmény forgalmazói túl kívánnak lépni e korláton, akkor más minőségben, adott esetben gyógyszerként kell engedélyeztetniük és forgalomba hozniuk terméküket.

A Culevit Kft. a határozatra reagálva közölte: a GVH döntését törvénysértőnek tartják és közigazgatási perben a bíróságon meg fogják támadni. Hozzátették, addig, amíg a GVH elleni peres eljárás zajlik, betartják "az elfogadhatatlan tájékoztatási korlátozást". A cég közleményében felhívja a figyelmet arra: a GVH nem tesz és nem is tehet határozatában arra vonatkozó megállapításokat, hogy a reklámállítások igazak-e, és arra sem, hogy a Culevitnek van-e gyógyhatása. Úgy vélik, a kommunikációban kifogásolt tartalmak nem minősülnak gyógyhatás-állításoknak, közleményük szerint "nonszensz, törvénysértő és diszkriminatív", hogy a "sérülékeny fogyasztók" felé semmilyen tájékoztatás nem adható. "Jogszabálysértőnek tartjuk, hogy észrevételeinket a Versenytanács úgy hagyta figyelmen kívül, hogy azt nem indokolta meg" - írják, hozzátéve: a tudományos kutatási eredmények ismertetése nem termékreklám, és a rákbetegeknek szükségük van a tájékoztatásra. 

A Culevit érvelése szerint a reklám fogalmába nem tartozik bele a kommunikáció valamennyi formája. Az Élelmiszertörvény szűkebben fogalmaz, mint a GVH értelmezése. A jogszabály csak a reklám-vonatkozásban tiltja a gyógyhatás állítását, a GVH pedig önkényesen kiterjeszti valamennyi kommunikációra - írják közleményükben. A cég ahhoz képest, hogy első alkalommal marasztalta el a GVH, túlzottnak tartja a bírság mértékét, amely szerintük veszélyezteti a társaság működését. A termék gyógyszerré fejlesztésével kapcsolatban kifejtik, hogy ez annyi pénzt igényel, amennyit Magyarországon lehetetlen előteremteni. A cég szerint a Culevit a rákkutatásban forradalmian újnak számító hazai szabadalmaztatott találmányon alapul, ezért nemzeti érdek lenne Magyarországon gyógyszerré fejleszteni.