Előfizetés

Árengedményeket nem "hoz" Putyin

Illés József írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2015.01.16. 06:23
Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti „belépőjének” ideje egyelőre bizonytalan FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/KONSTANTIN ZAVRAZHI
Várhatóan nem jutalmazza majd energiaár engedményekkel a tavasszal Budapestre érkező Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktor miniszterelnököt. Néhány Moszkva számára kedvező üzleti ajánlattal azonban előállhat a Kreml első embere. Lehet szó a paksi bővítési szerződés módosításáról, új gázvezeték építéséről, vagy éppen hazai gáztároló eladásáról. Kérdés azonban, hogy az ajánlatok közül melyik marad titokban és melyik kerül napvilágra.

Rendkívül szerencsétlen ötlet, hogy Orbán Viktor kormányfő hamarosan – várhatóan tavasz elején - Budapesten fogadja Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Ezzel a lépéssel ugyanis ismét azt deklarálja a Fidesz-kormányzat, hogy az Európai Unióval (EU) és az Amerikai Egyesült Államokkal (USA) szembeni szövetségesi kötelezettségeit figyelmen kívül hagyva kész különböző paktumokat kötni Moszkvával. Egy újabb Orbán-Putyin egyezségnek pedig rendkívül negatív lenne a nemzetközi visszhangja, már maga a találkozó is erősíti majd Budapest kedvezőtlen megítélését. Így a látogatás tovább fokozhatja Orbán önmaga által előidézett külpolitikai elszigeteltségét, amelyből szemmel láthatóan igyekszik mindenáron kitörni a miniszterelnök – nyilatkozta lapunknak Deák András György.

A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének a munkatársa úgy véli: a találkozón az aktuális politikai kérdések - köztük az EU-orosz viszony javítása - mellett vélhetően az energetikai együttműködés lehetőségei lesznek a központi témák. Így szóba kerül majd a paksi atomerőmű bővítésének a kérdése, a meghiúsult Déli Áramlat beruházás valamilyen pótlása, az idén lejáró orosz-magyar hosszú távú gázszállítási szerződés megújítása és esetleg valamelyik magyar földgáztároló eladása Moszkvának. Kérdés azonban – tette hozzá a szakember -, hogy a megvitatott ügyek közül melyek kerülnek nyilvánosságra és melyek maradnak titokban. Ezt feltehetően – az eddigiekhez hasonlóan – a Kreml dönti majd el.

Az Oroszország-szakértő szerint arra azonban nem számíthat Orbán, hogy az eddigi Moszkva barát magatartásért cserében valamilyen extra árengedményt kap Putyintól az ideszállított földgáz, vagy a paksi bővítés árából. Moszkva pénzügyi helyzetét ugyanis jócskán megingatták az Oroszország elleni nemzetközi szankciók, illetve az, hogy néhány hónap alatt a korábbi hordónkénti 100 dollárt meghaladó szintről mostanra 50 dollár közelébe estek a nemzetközi piacon az olajárak. (Moszkva legfőbb exportcikke a kőolaj és a földgáz. A zuhanó olajárak pedig magukkal rántják a gáz jegyzésárakat is.) Szinte kizárt, hogy az orosz kormányfő árkedvezményekkel jutalmazza majd Orbánt – állítja Holoda Attila is. A második Orbán-kabinet volt energetikai államtitkár - helyettese úgy látja: a Kreml mentalitásától meglehetősen messze áll a puszta jóindulatból történő ajándékozgatás. Ellenkezőleg, Moszkva mindig is alaposan szem előtt tartotta a saját érdekeit – fűzte hozzá az orosz féllel történő tárgyalásokban járatos szakember. Aki hozzátette: az orosz oldal képviselői híresek az alapos felkészültségükről, illetve a kifejezetten rámenős tárgyalási stílusukról. Ezért célszerű lenne, ha magyar oldat is tapasztalt szakemberek képviselnék, nem pedig az ilyen egyeztetésekben kevésbé járatos politikai megbízottak.

Szakértők szerint Putyin valamilyen javaslatot hozhat majd magával nemrég meghiúsult a Déli Áramlat projekt kiváltására. Ez lehet egy közvetítő szerep felajánlása Orbánnak az ukrán-orosz gázvita, illetve az EU-orosz konfliktus kezelésben. Az Ukrajnán át húzódó, jelenleg az orosz földgázt Európába szállító gázvezeték helyzetének a rendezése ugyanis megoldás lehetne az uniós ellátás stabilizálására. Egy ilyen sikeres tárgyalás „levezénylése” pedig javíthatna Orbán jelenleg kevésbé kedvező nemzetközi megítélésén. Ugyanakkor nem kizárt az a forgatókönyv sem, hogy a Kreml titokban pénzt kínál majd Orbánnak egy olyan gázvezeték megépítésre, amely legalább részben kiválthatja a Déli Áramlatot. Ilyen lehetne például a horvát tengerpartot Magyarországgal összekötő gázszállító rendszer kiépítése. Ebben az ügyletben pedig úgy jelenhetne meg feltűnés nélkül Moszkva, mint befektető, hogy például a magyar kormány magára vállalná a csővezeték kialakításának a finanszírozását, s erre a célra államkötvényeket bocsátana ki, amelyeket Moszkva felvásárolna – vélik egyes hozzáértők.

A Kreml egyes ügyleteket nyíltan is szívesen nyélbe ütne a Fidesz-kormánnyal – jegyzik meg a szakértők. Moszkva régóta szeretne például hozzájutni Magyarországon egy nagy kapacitású földgáztárolóhoz, hogy onnan juttathassa el az általa ideszállított gázt az európai ügyfeleihez. A Kreml erről 2009-ben már tárgyalt az akkori magyar kormányzattal, ám a Pusztaföldvár térségébe tervezett 1,5-2 milliárd köbméteres föld alatti tároló kialakításáról végül nem született megállapodás. A Fidesz-kabinettel viszont már született egy egyezség tavaly ősszel, amely alapján az orosz Gazprom néhány százmillió köbméter gázt bértároltat hazánkban. Így nem lehetetlen, hogy az Orbán-kormány tovább lép, és eladja valamelyik hazai gáztárolót az oroszoknak, vagy lehetőséget biztosítana az orosz állami gázipari mamutvállalatnak, a Gazpromnak Zsana térségében az új gázbefogadó kapacitások kialakítására. Ez a lépés azonban - bár gyorsan pénzt hozhatna a kormányzatnak -, de óriási taktikai hiba lenne Magyarország részéről. Emellett a további orosz térnyerést a magyar energetikai piacon sem az EU, sem az USA nem nézné jó szemmel – hangsúlyozzák az iparági szakértők. Akik hozzátették: eddig is rontotta országunk megítélését, hogy amíg a többi európai ország igyekezett függetlenedni az orosz energia beszállítóktól, addig az Orbán-kabinet ezzel az irányzattal, illetve a korábbi retorikájával szembe menve tovább erősítette az energiafüggőségünket Moszkvától.

Drágulhat a paksi hitel
Előfordulhat, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a tavaszi látogatásakor rossz híreket is hoz majd Budapestre – állítják energiaipari szakértők.Nem kizárt , hogy a Kreml megpróbálja megváltoztatni a paksi atomerőmű bővítésére általa felajánlott tíz milliárd eurós (mintegy 3000 milliárd forint) hitel kamatát. Moszkva ugyanis a tavaly januárban megkötött kölcsönmegállapodás szerint 4,5 százalékos kamatrátával adná a a magyar atomerőmű fejlesztéséhez a beruházási hitelt, miközben az orosz jegybank ma már az ország pénzügyi helyzete miatt kénytelen hozzávetőleg 18 százalékos kamatot fizetni az általa kibocsátott államkötvényekre. Így az oroszoknak ma már nem jó üzlet a paksi hitelügylet, s emiatt – miután nem kis összegről, tíz milliárd euróról van szó – Moszkvának előbb-utóbb át kell gondolnia a kölcsön kondícióit. Az esetleges új moszkvai ajánlat azonban vélhetően titokban marad, mint ahogyan eddig szinte minden kormányzati lépés homályban maradt, ami a paksi atomerőmű bővítéséhez kötődik – jegyzik meg szakértők.

Az összeállítás folytatódik, kérjük lapozzon!

Háború a környezetvédelem ellen

Publikálás dátuma
2015.01.16. 06:19
Ellenség lett a napelem is FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Kilónként 114 forint - ennyi környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni január 1-től a napelemek után. Bár a napelem-ipar és piac még nem számottevő nagyságú Magyarországon, a salátatörvényben elfogadtatott adó önmagában jelzi: a Fidesz-frakció kritikátlanul megszavaz mindent, amit eléje raknak. A napelemek megadóztatása a köztársasági elnök szerint "képtelenség", ugyanakkor kényelmetlen is, hiszen közismert elkötelezettsége a környezetvédelem iránt.

Minden napelem után kilónként 114 forint környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni a január 1-től hatályos jogszabályok szerint. Az újonnan bevezetett, tavaly decemberben elfogadott "salátatörvényben" elbújtatott napelemadóra a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) hívta fel a figyelmet, a napenergia-sarc számításaik szerint 2000-2500 forintos modulonkénti áremelést jelent.

Az MNNSZ arra is rámutatott, hogy az új termékdíj nemzetközi szinten is példátlan és teljességgel érthetetlen, hiszen a napelemek működésük során csökkentik a szén-monoxid kibocsájtást, mivel megújuló energiából, a nap energiájából állítják elő a villamosenergiát, kiváltva ezzel a hagyományos fosszilis és atomáramot, hasznosságukat sokáig lehetne sorolni. Egy szó mint száz: semmiképpen sem nevezhetők környezetszennyezőnek, ráadásul a napkollektorok összetevői mind újrahasznosíthatóak.

A kormányzat szerint a termékdíj célja az lenne, hogy "hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez, illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez" - a napelemekre kivetett sarc azonban mintha ennek éppen az ellenkezőjére szolgálna, arról nem is beszélve, hogy pontosan kétszer akkora mértékű, mint a környezetre valóban káros akkumulátorok termékdíja - ezekért 57 forintot kell fizetni kilónként.

Kiss Ernő, az MNNSZ elnöke a Népszabadságnak elmondta: hasonló, a napelemeket sújtó zöldadókat más országokban nem ismer, sok helyen inkább a kedvezmények dominálnak.

A kormány ezen - várhatóan korántsem a legutolsó - őrült pénzharácsolási próbálkozása ellen a szektor képviselői is szót emeltek, az MNNSZ mellett a Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP) a napelemek termékdíjának eltörlését vagy csökkentését követeli, szerintük a szakmával történő egyeztetés teljes hiányában kivetett termékdíj magas mértéke nem indokolható.

Az egyesület nem ért egyet a kormányzat azon érveivel, amelyek az elhasznált napelemek újrahasznosításának magas költségeivel magyarázzák a díj szükségességét, szerintük ugyanis a nemzetközi gyakorlatban nonprofit szervezetek útján biztosítják a gyártók saját termékeik élettartam végén történő visszavételét és ártalmatlanítását, a fizetett díjak pedig a mostani magyar szabályozás töredékét teszik ki - a kilónként 114 forintos díj öt-hétszerese az európai gyakorlatban tapasztalt költségeknek.

Mindez jól mutatja, hogy a zöldadó nagyszerű kiötlője nemcsak szakmai egyeztetésekre, de még személyes tájékozódásra sem vette a fáradságot, mielőtt alkotott egy nagyot. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes egyenesen törvényt is módosítana azért, hogy a megújuló energiát hasznosító elektromos és elektronikai berendezések után ne kelljen termékdíjat fizetni.

Véleménye szerint a megújuló energiatermelés eszközeinek díjjal terhelése "nyilvánvalóan ellentétes" a Magyarország megújuló energiahasznosítási cselekvési tervébe foglalt célkitűzésekkel, valamint rontja a támogató és ösztönző intézkedések hatásosságát.

A szakmai szervezetek és a zöldombudsman mellett az ellenzéki pártok is kikeltek az értelmetlen termékdíj ellen. A Lehet Más a Politika (LMP) számára elfogadhatatlan, hogy az Orbán-kormány környezetvédelmi adóval akarja drágítani a környezetkímélő napelemeket, közleményükben arra kérik Áder János köztársasági elnököt, hogy valóban tegyen a környezetvédelemért, és akadályozza meg a napelemek megadóztatását.

Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért (PM) elnökségi tagja az Orbán-kormány egyik legsötétebb ötletének nevezte a napelemekre kivetett termékdíjat. A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíj csak a gázimportban érdekelt szereplőknek jó, valamint a zöldenergia visszaszorításával jobban lehet indokolni a paksi atomerőmű szükségességét.

Az MSZP pedig úgy véli, jelen esetben a "legképtelenebb pénzbehajtásról" van szó, hiszen az egyik leginkább környezetbarát energiaforrásra, a napelemekre vet ki a kormány zöldadót. A párt arra kéri a köztársasági elnököt, hogy kezdeményezzen konzultációt a parlamenti pártokkal az olcsóbb és tisztább energiaforrások alkalmazásáról.

Az államfő végül a parlamenti frakciók vezetőinek szerdán küldött levelében közölte álláspontját, véleménye szerint a napelemek hazai elterjedését gátló zöldadó bevezetésével kapcsolatban olyan mulasztás történt, amelyért a kormány, az országgyűlés, a parlamenti pártok és ő maga is felelős. Áder a kormány hibájaként rótta fel, hogy nem kellő körültekintéssel járt el az általa "környezetvédelmi képtelenségnek" nevezett termékdíj mértékének megállapításánál.

Az országgyűlés szerinte azzal követett el hibát, hogy olyan törvényt fogadott el, amely nem volt tekintettel a várható hatásokra, az ellenzéki pártok pedig azzal, hogy a kérdést nem tették szóvá a parlamenti viták során. "A másik tanulság pedig az, hogy 25 év után elérkezett az idő arra, hogy belássuk, az országgyűlésnek végre szakítania kell a "salátatörvény"-alkotás rossz gyakorlatával" - olvasható a levélben, Áder szerint ugyanis mára világossá vált, hogy a jogbiztonság érvényesülését, a törvények átlátható szerkezetét és betarthatóságát akadályozza, ha egymással köszönő viszonyban sem lévő kérdéseket egyazon törvényben szabályoznak.

"Örömteli, hogy Áder János köztársasági elnök is elítéli a napelemeket sújtó termékdíjat, abban viszont téved az államfő, hogy ez minden parlamenti párt közös felelőssége volna" - reagált Áder levelére Szél Bernadett, az LMP frakcióvezető-helyettese. A politikus szerint az ügyben a törvényt megszavazó parlamenti kormánytöbbség, és az azt elolvasás nélkül aláíró köztársasági elnök hibázott, ezt pedig véleménye szerint csak akkor és úgy lehetne orvosolni, ha Áder eléri a kormánypárti képviselőknél: a Fideszes többség fogadja el az LMP napelemadót eltörlő törvénykezdeményezését.

A Magyar Liberális Párt (MLP) is üdvözölte, hogy Áder elismerte saját és pártja hibáját, ám felhívják a figyelmet arra, hogy nemcsak a napelemadóval és a salátatörvényekkel van probléma, hanem "a parlamentarizmus kiüresítésének gyakorlatával" is, amit Áder tesz lehetővé hétről hétre.

"Ha az államfő valóban szakítani akar a jogalkotási hibákkal, akkor szólaljon fel azért, hogy a Fidesz szakítson az egyéni képviselői indítványok gyakorlatával, törölje el a kivételes, sürgős indítványok lehetőségét, és adjon időt, lehetőséget az ellenzéknek, a civileknek és a szakmának a jogszabályok véleményezésére" - írják.

Az Együtt pedig arra hívta fel az államfő figyelmét, hogy az általa létrehozott Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság (KFI) legfontosabb aktuális feladata lenne a termékdíjnak az eltöröltetése, éppen ezért felszólítják Ádert és vele együtt az Orbán-kormányt, "hogy tegyenek meg mindent, hogy ezt a környezetvédelmi képtelenséget eltöröljék."

Erre azonban - ismerve a regnáló narancshatalom gondolkodását - aligha fog sor kerülni. A kormányzat részéről az elmúlt napokban több alkalommal is nyomatékosították: a kabinet álláspontja egyértelmű a kérdésben. Tegyük hozzá: minden más környezetvédelmi kérdésben is, hiszen mára talán már mindenki számára egyértelművé vált, hogy az Orbán-kormányban nem létezik zöldpolitika.

Fodor Gábor, az MLP elnöke - aki egykor maga is fideszes volt - a VS.hu-nak beszélt arról, hogy a Fideszben mindig is "balos ügyként" tekintettek a környezetvédelemre, Illés Zoltán, a Fidesz szakpolitikusa, volt környezetvédelmi államtitkár pedig ugyancsak a webportálnak jelentette ki: "a Fideszben úgy tartják, komoly ember nem foglalkozik környezetvédelemmel." Vagyis lesz napelem-, szélerőmű-, LED-lámpa-, vagy bármilyen adó az ellenzék jól hangzó, ám semmire való kapálózása, Áder János báb-köztársasági elnök színpadias kiállása vagy a díszletszerű KFI létrehozása ellenére is.

16 ezermilliárd dollár kerül a fiatalabb nemzedék kezébe

Legalább 16 ezermilliárd dollár kerül a fiatalabb nemzedék kezébe a következő harminc év során – derül ki a Wealth-X kutatásából. A Föld legvagyonosabb személyeinek – akik minimum 30 millió dollárral rendelkeznek – száma ráadásul 211 235-re emelkedett tavaly, és összesen 29,7 ezermilliárd dollárral rendelkeznek. Ez létszámban és vagyonban egyaránt történelmi rekordnak számít – írja a CNBC-re hivatkozva a tőzsdefórum.hu.

Az Egyesült Államok (ahol egyébként a legtöbb milliárdos él) néz majd szembe a legnagyobb mértékű transzferrel. Várhatóan hatezermilliárd dollár cserél majd gazdát az egyes családokban a következő három évtizedben.

Az amerikai helyzet önmagában is különleges. Egyrészt az USA-ban a Forbes tavalyi 400-as listáján szereplőknek már a 43 százaléka önerőből gazdagodott meg, szemben az 1984-es mindössze 25 százalékkal – írja a MarketWatch. Másrészt viszont döbbenetes, hogy a listát kitevők vagyona 1984 és 2014 között 1832 százalékkal, 125 milliárdról 2,29 ezermilliárd dollárra emelkedett.

Eközben a Pew Research szerint a jövedelmi olló az USA-ban 2013-ban 30 éve nem látott szintre nyílt, miután a magas keresetű családok átlagos vagyona (639 400 dollár) csaknem hétszerese volt a közepes jövedelmű családok vagyonának (96 500 dollár). Mindemellett az amerikai családok átlagos nettó vagyona 2007 és 2010 között 40 százalékkal, 135 700 dollárról 82 300 dollárra zuhant.

A várakozások szerint az Egyesült Államokat Németország, Japán, Nagy-Britannia és Brazília követi majd a vagyoni transzferek mértékének tekintetében. A kutatás szerint a vizsgált gazdagok vagyonának 30 százaléka van valamilyen likvid eszközben elhelyezve, nagyobb rugalmasságot biztosítva a következő generációnak a költekezéshez.

Mindazonáltal a tőke igen jelentős része valamilyen üzleti vállalkozásban van. Ez pedig azt jelenti, hogy mivel az örökösök egy része feltehetően nem kívánja majd átvenni a családi üzlet napi szintű irányítását, akár számos ilyen vállalattól meg is válhatnak. Ez pedig szintén tekintélyes mennyiségű elkölthető tőkét szabadítana fel a fiatalok számára – hangsúlyozza a jelentés.

Ezzel együtt megfelelő előkészületek és tervezés nélkül akár a vagyon felét is elvihetik az örökösödési adók – figyelmeztet a dokumentum. Egyes fejlett gazdaságokban (például Japánban vagy Németországban), az ingatlanadók a nettó vagyon 50 százalékát is kitehetik.

A következő években a fiatalabb generációk számára tehát nemcsak az lesz nagy feladat, hogy megfelelően kezeljék a rájuk zúdult hatalmas örökségeket, de az idősebb rokonoktól azt is meg kell tanulniuk, miképpen tudják majd ők is megfelelően továbbadni a saját vagyonukat az utánuk következő generációknak.