Késik a reform, sózhatnak a diákok

Publikálás dátuma
2015.01.14. 06:12
Addig sózz, amíg lehet: meg kellene győzni őket, ami tiltással nem fog menni FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Szeptemberig még kint lehetnek a só- és cukorszórók a menzák asztalain, mivel a kormányzat az utolsó pillanatban módosította a a menzarendelet hatályba lépésére vonatkozó időpontot. Az indoklás szerint több cég és intézmény is jelezte: anyagilag még nem állnak készen a reformkonyha bevezetésére, amely úgy tűnik - az ígéretekkel ellentétben - jelentős terheket róna az érintettekre.

Mégsem lépett hatályba január 1-jén a kormány sokat vitatott közétkeztetési rendelete, pedig az év első napján több médium is beszámolt arról, mostantól mit szabad és mit nem a menzákon. A kormányzati regulában leírtakat a lelkesebb pedagógusok zokszó nélkül igyekeztek betartani és betartatni, olvasónk a minap közölte: egy neves fővárosi gimnáziumban tanuló lánya otthonról vitt be sótartót az immáron egészségesebb, ámde ízetlen menzaételek fogyaszthatóbbá varázsolása érdekében, ezt azonban az ügyelőtanárok egyike nem nézte jó szemmel, elkobozta a sátántól való ízesítőt.

Merthogy több helyen már egészségesebben próbálnak főzni és a sótartókat is leszedték az asztalokról, mivel a hirtelen jogszabály módosításról az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) elfelejtette széles körben tájékoztatni az érintetteket. Mint kiderült, az Emmi négy nappal a tervezett hatályba lépés előtt módosította a menzarendeletet, amelyről a Magyar Közlöny december 29-én megjelent számában adtak tájékoztatást; a rendeletben megfogalmazott előírásokat csak 2015 szeptemberétől kell majd alkalmazni - írta kedden a Világgazdaság.

A napilap információi szerint még a közétkeztetési piac szereplői sem értesültek időben a változtatásokról, Tettinger Antal, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének (MKSZ) elnöke is csak a gazdasági laptól tudta meg, hogy még nem kell alkalmazni a "nagy gonddal" összeállított, szigorú előírásokat, bár az MKSZ cégei is az új szabályozás szerint főznek.

Az Emmi indoklása szerint a rendelet hatályba lépését végül azért kellett elhalasztani, mert még mérlegelik a szülők elvárásait és a közétkeztetők - az elmúlt évben már több alkalommal is hangoztatott - kritikáit. Mindemellett több közétkeztető cég és intézmény is jelezte: sem anyagilag, sem a meglévő beszállítói szerződéseiket tekintve - amelyeket nem tudnak nagy hirtelen módosítani - nem állnak készen a reformkonyha bevezetésére.

Az új menzaregula indulását nem most halasztják el először: a minőségibb és egészségesebb konyhát eredetileg tavaly szeptemberben tervezte elindítani a kormányzat, ám érdekes módon a mostanival teljesen megegyező indokokkal tolták el a projektet január 1-jére.

Az időpontok gyakori változtatása mögött egyrészt az állhat, hogy a menzaelőírások januári - vagy múlt szeptemberi - bevezetésével a korábbi kormányzati ígéretekkel ellentétben nemcsak hogy némi plusz költséggel kellett volna számolni, de jelentős terheket rótt volna a cégekre, az intézményekre, és így például az iskolások szüleire egyaránt.

A Fidesz-kormány az őszi önkormányzati választások előtt nem engedhetett meg magának holmi drága menza miatti esetleges népszerűségcsökkenést - és talán az újabb halasztgatáshoz a közelgő veszprémi választásoknak is köze van.

Naivan és kissé optimistán akár még arra is gondolhatunk, hogy a következő hónapokban a menzaszabályok kiötlőinek lesz idejük megfontolni a józan kritikákat. Ugyanakkor a rendelet aggályos pontjainak módosítása már csak azért sem életszerű, mert - ahogy az a fentebb említett sószóró esetéből is világosan kitűnik - az állam még az egészségesebb étkezés tekintetében is a legegyszerűbb, ám korántsem a leghatásosabb módszert, a tiltást szeretné alkalmazni.

A gyerekektől elveszik a só- és cukorszórót, még akkor is, ha a rendszer lázadó ellenségeiként azokat otthonról csempészik be az iskolákba. Mindenképp támogatandó kezdeményezés az egészségesebb menza, ám a jelenlegi rendszer teljes egészéből hiányzik - Buday Péter mesterszakács szavaival élve - a fokozatosság, a tanító, nevelő funkció: az iskolás gyerekeknek senki, még a pedagógusok sem magyarázzák el, hogyan kell egészségesebben táplálkozni.

Egy ésszerű, felkészült szakemberek valamint az érintettek bevonásával létrehozott tanító jellegű program mindenképp több időt és energiát igényelne, ám hatékonyságában hosszútávon is jelentősen fölülmúlná a ránk erőszakolt, tiltást tiltásra halmozó szabályozások és jogszabály módosítások útvesztőit.

Éhező gyerekek: hét kormánypárti nem

Nyilvánosságra került az Országgyűlés költségvetési bizottságának december 15-i üléséről készült jegyzőkönyv, amelyből kiderül: hét Fidesz-KDNP-s képviselőnek "köszönhető", hogy magyar szegénységben élő gyermekek százezrei nem jutottak meleg ételhez a téli iskolai szünetben – írta kedden Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke.

A PM decemberben módosító javaslatot nyújtott be a 2014-es költségvetéshez, hogy az Országgyűlés az Országvédelmi Alapból különítsen el három milliárd forintot, amely biztosította volna, hogy az éhező gyerekek is kaphassanak napi egyszeri meleg ételt a különösen hosszú, 16 napos téli szünetben. A bizottság jegyzőkönyvéből most kiderült, ki szavazta le indoklás nélkül a javaslatot. Ezek a képviselők: dr. Szűcs Lajos (Fidesz), a bizottság alelnöke, dr. Tilki Attila (Fidesz), a bizottság alelnöke, dr. Hargitai János (KDNP), a bizottság alelnöke, Boldog István (Fidesz), Szabolcs Attila (Fidesz), Vantara Gyula (Fidesz), Witzmann Mihály (Fidesz).

"Szégyellje magát mind a hét szívtelen Fidesz-KDNP-s bábu" – reagált Szabó Tímea, a PM társelnöke, a javaslat beterjesztője. "Nekik biztos Gucci táskák és aranyórák jutottak a fa alá, míg gyerekek százezreinek meleg étel sem volt a karácsonyi vacsoraasztalon. Erre a gonoszságra már nincsenek szavak" – tette hozzá a képviselő. A PM a közeljövőben újabb javaslatokat terjeszt be a gyermekéhezés felszámolására - zárul a közlemény -, mivel a gyermekéhezés Magyarország legnagyobb szégyene.

Szűcs Lajos, a költségvetési bizottság alelnöke a következőkben reagált: Szabó Tímeának pontosan tudnia kellett, hogy a Házszabály december 15-én már nem teszi lehetővé a 2014-es költségvetés módosítását, törvényjavaslata érdemi tárgyalására nem lett volna  lehetőség, képviselői önálló indítványának tárgysorozatba vételét ezért nem szavazták meg a kormánypárti képviselők. Szabó Tímea annak ellenére vádolja a gyermekszegénység iránti érzéketlenséggel a fideszes politikusokat, hogy már nyilvánosságra kerültek azok az adatok, amelyek bizonyítják: a kormány kiemelt célként kezeli a gyermekszegénység felszámolását és a gyermekétkeztetés ingyenessé tételét a rászorulók számára.

A hétvégi, az ünnepek és az iskolai szünetek alatti időszakban történő meleg ételhez jutás megoldására négyszázmillió forinttal emeltük meg a nyári gyermekétkeztetés jövő évi keretét, és 5,5 milliárd forinttal többet különítettünk el a tanév közbeni étkezés finanszírozására. A gyermekek érdekében is mindig készen áll a Fidesz képviselőcsoportja az érdemi vitákra, pozitív intézkedések meghozatalára, azonban a jogszabályok figyelmen kívül hagyását nem tartjuk szerencsésnek - hangoztatja Szűcs Lajos.



Szerző
Frissítve: 2015.01.13. 21:18

Holtában is alázni - „Elhunytat átadó” konténer

A jövő januárban hatályba lépő temetkezésről szóló törvény módosítása értelmében az elhunytak hozzátartozói szociális temetést kérhetnek majd az önkormányzatoktól, anyagi helyzetüktől függetlenül.

Budapesten a kormányzat - két év halogatás után - végül a Kozma utcai Újköztemetőben, annak szó szerint is a hátsó felében biztosít parcellát az úgynevezett "szegénytemetések" számára - itt a hozzátartozók ingyen földelhetik el szeretteiket, ám a temetkezést saját maguknak kell kivitelezniük. Az ingyenes temetést választani kényszerülők számára nem biztosított a ravatalozó, a holttestet saját maguknak kell megfürdetni és felöltöztetni, még a sírhelyet is maguknak kell kiásni és visszahantolni.

Ha mindez nem lenne eléggé megalázó, a hozzátartozóknak ugyancsak maguknak kell a halottat a sírhoz szállítani. Az említett temetőben a hűtőház és a halottátadó helyiség csaknem két kilométernyi távolságra van a szociális parcellától, így ezt az utat kell megtenniük - a vonatkozó embertelen jogszabály értelmében - gyalogosan, koporsóval a vállukon.

Külső szolgáltató igénybevétele esetén ugyanis elveszítenék az ingyenes temetéshez való jogot, saját gépjármű használata pedig a közegészségügyi hatóság előírásai miatt tiltott. Törvény szerint a köztemető a holttest hűtését, tárolását, ingyenes sírhelyet és a koporsót, valamint a sírásáshoz és a temetéshez szükséges eszközöket (ásó, lapát, kötél, sírásópalló) köteles biztosítani.

Ha ravatalozó építését nem is, az üzemeltetők egy mobil "elhunytat átadó" konténer telepítését mindenképp tervezik a szociális parcella közelében - közölte megkeresésünkre a Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. (BVK). A konténert azonban - vagyonvédelmi okokból - legkorábban év végén fogják kihelyezni; az ígéretek szerint így nem kell majd koporsóval együtt kilométereket gyalogolniuk a hozzátartozóknak.

A BVK Zrt. szerint a sírásásnál is lehet segítséget kérni, ám "a közreműködésnek" ingyenesnek kell lennie, ezt a közreműködőnek - aki csak magánszemély lehet - nyilatkozatban is vállalnia kell.

Szerző

Nagyra dagad Lázár tárcája

Ma ünnepélyes keretek között nyitja meg Orbán Viktor a a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárságának új, kecskeméti székhelyét. A kormányfő beszédet is mond az eseményen, noha az aligha várható, hogy Orbán beszélne arról is, a Fidesz korábbi, "olcsóbb államra" vonatkozó ígéretei ellenére miért növekszik folyamatosan az államapparátus létszáma, s az állami alkalmazottak - elsősorban a felső vezetők - bére.

Az Együtt tegnap a túlméretezett Miniszterelnökség létszámának csökkentését követelte. A párt elszámolásra szólította fel Lázár János kancelláriaminisztert arról, mi indokolja, hogy két év alatt a duplájára nőtt az általa vezetett tárca. "A Fidesz öt évvel ezelőtti hatalomra jutásakor olcsóbb, kisebb és egyszerűbb bürokráciát ígért. Ezzel a jelmondattal tapasztalt köztisztviselők ezreit távolították el - indoklás nélkül - a központi közigazgatásból" - írták.

Való igaz, a második Orbán-kormány hatalomra jutását követően minden korábbinál nagyobb leépítés kezdődött az államigazgatásban, ám a megüresedett álláshelyeket gyorsan fel is töltötték. A Világgazdaság számításai szerint a minisztériumok apparátusa az uniós szervezetek beolvasztásával csaknem felével, de nélkülük számítva is 10 százalékkal bővült az elmúlt három évben. A Miniszterelnökségen kétszer annyian dolgoznak, mint két évvel ezelőtt, ha a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség beolvasztásával járó plusz 127 embert nem is számoljuk. Lázár irányítása alatt - a háttérintézmények és a kormányhivatalok dolgozóival együtt - 34 ezer ember tevékenykedik. A miniszter ugyan a múlt év végén a Miniszterelnökségen bevezette a 10-12 órás munkanapot, emiatt pedig tárcától hatvan munkavállaló távozott novemberben és decemberben.

Szerző