Előfizetés

Civileket öltek Donyeckben

Legalább hat, más forrás szerint tíz civil meghalt, többen pedig megsebesültek, amikor tüzérségi lövedék csapódott be kedden a kelet-ukrajnai Donyecktől délre fekvő Volnovaha település közelében egy ellenőrző pontnál. A szakadárok cáfolták, hogy közük lenne a támadáshoz.

Vjacseszlav Abroszkin, az ukrán belügyminisztérium Donyeck megyei részlegének vezetője Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra, hogy a szakadárok tüzérségi támadást hajtottak végre az ellenőrző pont ellen, és eltaláltak egy civileket szállító autóbuszt, amelynek utasai közül tízen meghaltak, 13-an pedig megsebesültek.

Később a Kijev által terrorellenesnek nevezett kelet-ukrajnai hadművelet (ATO) parancsnokságának sajtóosztálya azt közölte, hogy hat civil vesztette életét, és mintegy húszan sebesültek meg a Volnovaha melletti Buhasz faluban, miután szeparatisták Grad rakéta-sorozatvetővel tüzet nyitottak az ellenőrző pontra. A sajtóosztály hozzáfűzte, hogy az érintett ellenőrző pontnál nincsenek katonai állások. Szerintük ez arról tanúskodik, hogy a szakadárok szándékosan civileket támadnak. A parancsnokság információi szerint a lövedéket, amely az ellenőrző pontnál a civilek közé csapódott, a szakadárok ellenőrzése alatt lévő területről, Sztarobeseve település felől lőtték ki.

Az önhatalmúlag kikiáltott "donyecki népköztársaság" védelmi minisztériumának szóvivője viszont cáfolta, hogy az oroszbarát szakadároknak bármi közük lenne az incidenshez. Közlése szerint Volnovaha térségében csak egy ukrán ellenőrző pont van, de az kívül esik a szakadár tüzérség hatótávolságán, ezért nem is tudják azt lőni.

Közben kiújultak a harcok Donyeck városában is. Kijevi jelentések szerint a szakadárok nehéztüzérséggel lövik a megyeszékhelyet, a repülőtéren pedig állítólag földig rombolták az irányítótornyot.

Az ukrán államfő által kinevezett Donyeck megyei kormányzó hivatala arról számolt be honlapján, hogy az éjjel sortüzek és nehézfegyverek lövedékeinek becsapódásai hallatszottak a város szinte valamennyi kerületében. A harcok következtében két civil vesztette életét, és három szenvedett sérüléseket. A nehéztüzérség még délelőtt sem szüntette be a támadásokat.
Az ukrán fegyveres erők által védett donyecki nemzetközi repülőteret közben kora reggel óta folyamatosan lövi a szakadárok tüzérsége. Az ott szolgáló katonák beszámolója alapján - amit később megerősített az ATO-parancsnokság egyik katonai szóvivője is - a harcok miatt már több mint fél éve nem működő légi kikötő irányítótornyát teljesen megsemmisítették. Szemtanúk közösségi portálokon arról adtak hírt, hogy "eltűnt" az irányítótorony, és sűrű füst borítja a repülőtér új terminálját. Délután a hadműveleti parancsnokság Facebook-oldalán azt közölte, hogy a repteret védő ukrán fegyveres erők tüzérségi támogatással stabilizálták a helyzetet a légikikötő területén.

Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) szóvivője szokásos napi sajtótájékoztatóján közölte, hogy az elmúlt 24 óra alatt egy ukrán katona esett el, és tíz sebesült meg az ország keleti részén folyó harcokban. Szavai szerint a Moszkva-barát szakadárok és az oldalukon harcoló orosz katonák az utóbbi napokban jelentősen növelték támadásaik intenzitását. Ez szerinte arra enged következtetni, hogy a szakadárok meg akarják változtatni a jelenlegi frontvonalat, vagyis területük kiterjesztésére törekednek.

A szeparatista támadások az ortodox karácsony után erősödtek fel: míg január 1-7. között napi 10-20 alkalommal lőtték az ukrán katonák állásait és civil célpontokat, addig január 10-én már 34, 12-én 58, kedden pedig kora délutánig már 42 támadásról érkeztek jelentések.

Közben kedden a Donyeck megyei adminisztráció megerősítette, hogy leállt a távfűtés a megye egyik járási központjában, Debalcevében, mert elfogyott a szén, amivel a kazánokat fűtik. Debalcevét a nyáron foglalta vissza a szakadár erőktől az ukrán hadsereg, a települést azonban gyakran érik tüzérségi támadások, mert olyan területen fekszik, amely beékelődik a Donyeck megyei szakadárok ellenőrzése alatti területbe. A korábban több mint 45 ezer lakosú városból sokan a harcok miatt elmenekültek, főként idős emberek és a szegényebb lakosok maradtak csak a településen.

Schiffer: a terrorizmus vagy a bevándorlás ellen akarunk küzdeni?

Az Európai Unión belül nagyon fontos, hogy minden ország eldöntse, a terrorizmus vagy a bevándorlás ellen akar küzdeni - mondta kedden zágrábi sajtótájékoztatóján Schiffer András, az LMP társelnöke, miután tárgyalt a horvát zöld párt, az ORaH vezetőivel.

Schiffer András hangsúlyozta, hogy a kelet-európai országoknak nagyobb problémát jelent a kivándorlás, mint a bevándorlás.
Hozzátette: horvát partnerei - köztük Mirela Holy, az ORaH elnöke - felhívták a figyelmét, hogy a nyugat-európai kormányoknak és Magyarországnak nem a bevándorlókkal kell riogatniuk, mert sokkal súlyosabb biztonsági fenyegetést jelentenek azok a folyamatok, amelyek például Bosznia-Hercegovinában zajlanak.

A fontos biztonsági kérdések mellett a tárgyalások során a felek az energiapolitikának is nagy teret szenteltek.
Az LMP-nek az a célja, hogy Magyarországon a megújuló energiaforrások részaránya növekedjen, de ugyanúgy érdeke, hogy a "szélsőséges energiafüggőség" csökkenjen, ami ma orosz függést jelent – mondta a képviselő, majd hozzátette: „ezért kulcsfontosságú számunkra, hogy az LNG cseppfolyósított földgázterminál mielőbb megépüljön, és hogy a magyar- horvát gázvezetéken a visszaáramlás biztosított legyen.” Hangsúlyozta: ez nemzetstratégiai kérdés Magyarország számára, de meggyőződésem, hogy Horvátország számára is.
A tárgyalások során a Mol-INA ügy is napirendre került.

Az LMP elnöke a sajtónak ezzel kapcsolatban csak annyit mondott: az LMP a magyar országgyűlésben egyedül maradt azzal a kezdeményezésével , hogy állítsanak fel egy vizsgálóbizottságot, amely az egész ügyletet megvizsgálja. Kiemelte: aggasztónak tartanák, ha Mol részesedése az INA-ban orosz kézbe kerülne.

Ehhez kapcsolódóan Gordan Crmecki, az ORaH zöld párt elnökségi tagja elmondta: Horvátország számára nagyon fontos, hogy az INA ne zárja be a sziszeki finomítót, amely horvát kőolajat dolgoz fel. Hozzátette: nem csupán a munkahelyek miatt, hanem mert annál sokkal fontosabb energetika stratégiai kapacitása Horvátország számára, minthogy hogy egy vállalat igazgatóbizottsága döntsön a bezárásáról.

A tárgyalópartnerek beszéltek a kisebbségek jogi helyzetéről mindkét országban.
A magyar képviselő megemlítette, hogy frakciótársa jövő héten látogatást tesz a horvátországi magyarok szervezeteinél.
Aktuális témaként érintették még az európai- amerikai kereskedelmi tárgyalások kérdését is, ahol az LMP, mint a régió többi zöld pártja, kiáll mind a Kanada és az Európai Unió közötti kereskedelmi egyezmény (CETA), mind az Egyesült Államokkal létrehozandó megállapodás ellen (TTIP).

Vasárnapi zár - Ez a kérdés sem jó népszavazásra

Elutasította és nem terjeszti a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elé a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke Szepessy Zsoltnak a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatos országos népszavazási kérdése aláírásgyűjtő ívét, mivel az Összefogás Párt elnöke már benyújtott egy azonos tárgyú kérdést.

Szepessy Zsolt január 7-én nyújtotta be "Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden üzlet zárva legyen?" kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívét, majd néhány perccel később az "Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden üzlet nyitva legyen?" kérdést tartalmazó ívet. Ezután január 8-án nyújtotta be az "Egyetért-e Ön a Parlament által megszavazott "az üzletek nyitva-tartásáról" szóló T/1914. törvényjavaslattal?" kérdést tartalmazó ívet.
Pálffy Ilona, a NVI elnöke ez utóbbi kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet utasította el keddi határozatában.

Az NVI-elnök emlékeztetett: a népszavazásról szóló törvény szerint a kérdés benyújtását követően már nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés az annak hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig, márpedig Szepessy Zsolt január 7-én benyújtott, az üzletek zárva tartásáról szóló kérdése és az egy nappal később a T/1914. törvényjavaslatról szóló kérdése részben azonos tárgykörre, az üzletek nyitva tartására vonatkozik. Az NVI elnöke ezért a kezdeményezést elutasította és nem terjeszti az NVB elé.

A népszavazásról szóló törvény szerint a kérdés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés többek között a kérdés hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig, a népszavazási kezdeményezés visszavonásáig, az aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltéig, a népszavazás elrendelésének elutasításáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig, illetve a népszavazás megtartásáig.

Szepessy Zsolt eredetileg december 18-án nyújtotta be az üzletek zárva tartásáról, illetve nyitva tartásáról szóló kérdéseit, de azokat - formai okok miatt - az NVI elnöke elutasította. A kezdeményező ezután nyújtotta be ismét kérdéseit január 7-én. Az ismételten benyújtott kérdések esetében az NVI elnökének nincs lehetősége arra, hogy vizsgálja, van-e benyújtva azonos tárgyú kérdés, az ív hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére kell tűzni. Ez az oka annak, hogy az NVI elnöke csak a törvényjavaslatról szóló kérdés ügyében hozhatott most határozatot.

A vasárnapi pihenőnappal kapcsolatban Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is benyújtott egy népszavazási kérdést január 10-én, ez úgy hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi üzletek vasárnap is nyitva tarthassanak?"
Az aláírásgyűjtő ívek hitelesítésére a jogszabály szerint a benyújtástól számított 30 napja van az NVB-nek, a hitelesítésről vagy annak megtagadásáról szóló határozattal szemben 15 napon belül lehet felülvizsgálati kérelmet benyújtani a Kúriához, amelynek 90 napon belül kell döntenie az ügyben.