A hálapénz hazavágta a magánkórházat

Új tulajdonoshoz került a Telki Kórház Kft. Budakeszi úti rendelőintézete és új néven, már mint Róbert Rendelőintézet fogadja majd a betegeket. Az eladó, Kovács Gábor, bankár (üzletember, műgyűjtő,, a KOGART alapítója) egykori tulajdonosként elmondta: 1998-ban nyitotta meg a Telki Magánkórházat, de a hálapénz 2012-es legalizálása után már nem tudta felvenni a versenyt az állami egészségüggyel, emiatt adja el a még működő rendelőintézetet is.

A rendelőintézet új tulajdonosa a Lantos Csaba üzletember érdekeltségébe tartozó Róbert Károly Magánkórház lett. Lantos Csaba nem ismeretlen a befektetői világban: az FHB felügyelőbizottságának elnöke, mindemellett KELER Zrt. és a Mol Energiakereskedő Zrt. igazgatósági elnöke, a Richter Nyrt. igazgatósági tagja. A Róbert Károly Magánkórház tulajdonosi köre részben Növekedési Hitelprogramból finanszírozta az 1200 nm-es Budakeszi úti járóbeteg szakrendelőt működtető Telki Kórház Kft megvásárlását. Lantos Csaba az utóbbi években folyamatosan bővíti egészségügyi portfólióját. Meggyőződése, hogy a régi kudarc ellenére is van jövője a magánkórházaknak.

Az üzletember érdekeltségei közé tartozik a Lehel úti 55 ágyas Róbert Károly Magánkórház, a most megvásárolt Róbert Rendelőintézet, valamint a Főnix Medical Center Sasadi úti járóbeteg rendelő és a Nógrádgárdonyban évek óta működő Főnix Kastélyszanatórium prevenciós, rehabilitációs intézmény. Ezekben az intézményekben eddig egy nagyvárosnyi beteget – mintegy 100 000 embert – láttak el. A tulajdonosváltás után az egyesített cégek (Telki Kórház Kft.; Róbert Károly Magánkórház) több, mint 100 egészségügyi dolgozót foglalkoztatnak – szülésznőket, nővéreket, asszisztenseket, műtősöket – emellett mintegy 160 közreműködő orvossal dolgoznak. A két intézmény árbevétele 2014-ben megközelítette a 1,5 milliárd forintot.

Lantos Csaba szerint, a magánkórház fogalmát rossz kontextusban szokták értelmezni, ugyanis nem a profitszerzésre, hanem az állam megtakarításaira kellene helyezni a hangsúlyt. Ugyanis a magánellátást igénybe vevő és azért fizető betegek a járulékfizetés ellenére nem az állami egészségügyet terhelik bajaikkal. A kórház sajtótájékoztatóján számos ígéret hangzott el, többek között a születéstől a halálig tartó gondozás, amit a gyermekgyógyászati rendelés bevezetésével igyekeznek teljessé tenni.

Lantos Csaba beszélt arról is, hogy arra törekednek, hogy az aktív korosztályokban lévőknek minél teljesebb szolgáltatást nyújtsanak. Felmérések, kutatások alapján kimutatható, hogy az elmúlt években dinamikusan, évi húsz százalékkal is emelkedett a magánszolgáltatásokat igénybe vevők köre. A leginkább fizetőképes aktív korosztályban, a 25-55 évesek körében minden második ember magánorvoshoz is fordul a betegség tüneteivel Magyarországon. Az intézmény financiális okokból nem képes igazán komoly beavatkozások végrehajtására - mint például egy agyműtét – így azokat a betegeket, akiknek ilyesmire lenne szükségük, az állami kórházakba fogják irányítani. 

Frissítve: 2015.01.13. 15:45

Csiszolva jó a bukott egyházügyi törvény?

Nincs szükség új egyházi törvényre, a meglévő jogszabályon azonban még lehet csiszolni - jelentette ki a Magyar Hírlapnak Soltész Miklós.

A KDNP-s egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár ezt azzal indokolta, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság nem a törvény hatályos változatát figyelembe véve marasztalta el tavaly áprilisban Magyarországot, hanem egy korábbi alapján. A pert a hazai kisegyházak - akiket az Orbán-kormány megfosztott egyházi jogállásuktól - kezdeményezték, pedig Soltész szerint a magyar szabályozás Európában is kiemelkedően megengedő. A strasbourgi ítéletről kijelentette, az beleillett a hazánk elleni döntések sorozatába. Az államtitkár szerint a történelmi egyházak is inkább úgy látják, elég lenne a jelenlegi törvényen csiszolni, de erről le kell folytatni a vitát, amiből a felekezeteket nem lehet kihagyni.

Soltész egyébként már decemberben is arról beszélt, hogy a négy történelmi és sok másik egyház vezetője szerint sincs szükség új egyházügyi törvényre, a meglévőt azonban a strasbourgi bíróság kifogásait figyelembe véve módosítani kell. Az emberi jogi bíróság tavaly áprilisban 17 jogfosztott kisegyháznak ítélt meg kártérítést, ezek tavaly első-, és másodfokon is pert nyertek a kormány ellen. Strasbourg elsőfokú ítélete megállapította, hogy a magyar állam a 2011-es egyházügyi törvénnyel, majd annak későbbi módosításaival megsértette a felperes vallási közösségek alapjogait, továbbá sérti az állam és az egyház elválasztásának elvét a "bevett egyházak" Országgyűlés általi elismerése (vagy megtagadása - a szerk.), mivel így politikai döntés születik, az állam pedig nem tud semleges maradni a kérdésben. "Az Egyezményben garantált vallásszabadság joga kizárja az állam mindennemű döntési hatáskörét arra vonatkozóan, hogy egy adott vallásos hit vagy a kifejezésre juttatásának módja törvényes-e vagy sem" - fogalmazott a bíróság. Szinte ezzel azonos tartalmú határozatot hozott az egyházi törvény ügyében a magyar Alkotmánybíróság (Ab) is, kétszer.

Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke, az Országgyűlés alelnöke korábban azt ígérte, idén tavaszra lecserélik a Washington rosszallását kiváltó, az Ab és Strasbourg rostáján is elvérzett törvényt. Trócsányi László pedig már hónapokkal ezelőtt megerősítette, dolgoznak az új jogszabály koncepcióján, mert a jelenlegi törvény további módosítása nem lenne megoldás. Az igazságügyi miniszter azt is elmondta, kollégái a német egyházügyi törvényt tanulmányozzák, ami viszont felbőszítette a KDNP-t. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a kisebbik kormánypárt elnöke az Indexnek azt nyilatkozta, ők olyan jogszabályt nem szavaznak meg, amely a német egyházi szabályozási modellre épül. Hozzátette: "minden eszközt bevetnek, és keresztbe fekszenek" az új törvénynek. Semjén szintén azt ígérte, a nagy egyházakkal egyeztetnek a változtatásokról. A kicsikkel, így például a többszörös pernyertes Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel (MET) azonban, mint azt korábban Iványi Gábor vezető lelkész lapunknak elmondta, az új jogszabályról sem egyeztet a kabinet.

Szerző

Nem tudja a Kreml, mikor érkezik Putyin

Az ortodox karácsonyi szünet alatt Moszkvában sem körvonalazódott semmilyen konkrétum - időpont, tematika - Vlagyimir Putyin magyarországi látogatásával kapcsolatban - válaszolta az Origo kérdésére a Kreml. "Egyelőre nincs róla információnk, még nem szerepel az elnök naptárában" - írta a portálnak az orosz elnöki hivatal sajtóosztálya, hozzátéve ugyanakkor, előfordul, hogy még ők is viszonylag későn, akár csak napokkal az esemény előtt szereznek tudomást az államfő egy-egy útjáról.

Lapunk múlt kedden írta meg, hogy Putyin várhatóan márciusban Budapestre látogat majd, a hírt a nap végén meg is erősítette a kormányfő sajtósa, aki akkor csak annyit mondott, hogy "kellő időben részletes tájékoztatást adnak" az útról. Havasi Bertalan azóta ehhez annyit tett hozzá, az orosz államfő Orbán tavalyi moszkvai munkalátogatását fogja viszonozni, a pontos időpontról jelenleg is zajlik az egyeztetés. Múlt pénteki rádiós interjújában még Orbán Viktor miniszterelnök is csak ennyit mondott a várható elnöki vizitről: "napirenden van ugyan, de döntés még nem született róla, így nincs sem időpontja, sem konkrét napirendje, ám úgy látszik, »inkább hamarabb, mint később valósul meg 2015-ben«".

Megírtuk azt is, Putyin legutóbb 2006-ban járt Budapesten, akkor az üzleti kapcsolatok megerősítése miatt tárgyalt a Gyurcsány-kormánnyal, azt a látogatást az akkor ellenzékben lévő Orbán még rossz szemmel nézte.

Szerző