Előfizetés

L. Simon és Fekete volt 2014 nyertese

Népszava-összeállítás
Publikálás dátuma
2015.01.08. 06:46
Bár Fekete György azt ígérte, nem vállal újabb ciklust az MMA élén, az októberi közgyűlésen mégis ellenfél nélkül indult újra a
Tovább erősödött tavaly a Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémia: megkapták a Pesti Vigadót a volt MÚOSZ székházat és ők osztják a Nemzet Művésze elismerést is. L. Simon László új tárcájánál, a Miniszterelnökségnél összegereblyézte a kulturális államtitkársága alatt szétvert örökségvédelmet, és látványos projekteket ígér.

Nem változott a kormány kulturális politikájának iránya tavaly, a harmadik Orbán-kormány beiktatás után. Pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kulturális államtitkárságának teljes vezérkarát lecserélték. Halász Jánost, a fegyelmezett pártkatonát, aki 2013-tól volt az Emmi kulturális államtitkára, hideg zuhanyként érhette, hogy nem számítanak rá, nemcsak a minisztériumban, de úgy tűnik, máshol sem. Be kellett érnie a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) felügyelőbizottságának elnöki pozíciójával. De nem azért váltották le, mert nem voltak megelégedve a munkájával, hiszen Halász - elődjével, L. Simon Lászlóval szemben - egyáltalán nem kereste a konfliktust főnökeivel, és azok protezsáltjaival. Lelkesen elősegítette például az MMA további előretörését. Igaz, saját baráti körének gazdagodásáról sem feledkezett meg. Halásznak mégsem ezért kellett távoznia, hanem azért, mert kellett a hely a korábbi szóvivőnek Hoppál Péternek. Neki az oktatási tárcát szánták, de arról lemaradt, így valamivel kárpótolni kellett.

Hoppál személyében Balog Zoltán miniszter végre olyan figurát ültethetett a kulturális államtitkári székbe akinek szinte semmilyen ambíciója és gondolata nincs a területről. Hoppál meg is kapta a jutalmat, idén nem csökkent, hanem valamelyest növekedett a kulturális büdzsé. Igaz, egyre kevesebb feladat tartozik hozzá.

A 2014-es év igazi nyertese L. Simon László volt, hiszen az ő kulturális államtitkársága alatt - 2012. június 18-tól 2013. február végéig - szétvert örökségvédelem az építészettel együtt új tárcájához, a Miniszterelnökséghez került. A Lázár János vezette szervezetnél L. Simon a szép, népköztársaság kori címet feltámasztva miniszter-helyettesként is dolgozik, nemcsak a parlamenti államtitkári tisztet látja el, hanem az örökségvédelemmel, építészettel kapcsolatos feladatokat is felügyeli. Átvette a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal utódszervezetét, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központot, melybe visszatért a korábban a Lechner Lajos Tudásközpontba kiszervezett tudományos osztály, illetve a Magyar Nemzeti Múzeumban lévő Nemzeti Örökségvédelmi Központ. A Miniszterelnökség nemcsak a felhizlalt Forster Központot vette át, hanem az ágazati irányítást is – például a műemlékké nyilvánítást –, illetve felügyeli a műemlékek esetében építési hatóságként működő kormányhivatalokat is. Miután a Forster Központba már korábban beolvasztották a Műemlékek Nemzeti Gondnokságát, a jelentősebb kastélyok is ide tartoznak. A Forster vezetőjét Cselovszki Zoltán nem tartotta L. Simon elég jónak, ezért gyorsan lecserélte. A Várkert Bazár hasznosítása, és a Budavári Palota tervezett felújítása is a Miniszterelnökséghez került. Év végén döntött a kormány, hogy a Csikós udvarban állt egykori Lovardát újra felépítik. A Nemzeti Hauszmann Tervre tíz év alatt 200 milliárd forintot biztosít a kormány; a cél, a Budavári Palota háború előtti állapotának visszaállítása. Ez, és az összes más nagy összegű műemléki rekonstrukció, a vele járó uniós pályázatokkal tehát a Miniszterelnökséghez, egészen pontosan l. Simon Lászlóhoz került.

A kulturális államtitkárság felügyeli a Liget Budapest projekt, Baán László miniszteri biztos irányítása alatt. De erre Hoppálnak meglehetősen kevés rálátása van, legalábbis ezt mutatja, hogy hamar visszakozott, amikor egy ízben a projekt lehetséges csúszásáról nyilatkozott. Itt egyelőre minden a terv szerint halad. 2014. december 19-én lezárult a Városligetbe tervezett múzeumi épületekre kiírt nyílt nemzetközi tervpályázat. A csaknem félezer beérkezett pályamű közül a 11 tagú, magyar és nemzetközi szaktekintélyekből álló zsűri döntése alapján a Néprajzi Múzeum a francia Vallet de Martinis DIID Architectes, a Magyar Zene Háza a japán Sou Fujimoto Architects, míg a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum a magyar Középülettervező Zrt. tervei alapján épülhet meg a 2018-ra teljesen megújuló Városligetben. Miután az Új Nemzeti Galéria - Ludwig Múzeum épületére beérkezett 80 pályamű között a bíráló bizottság nem talált olyan pályázatot, amelyet az értékelési kritériumok összessége alapján megvalósításra alkalmasnak ítélt volna, ezért új, meghívásos tervpályázatot írtak ki, amely idén áprilisában zárul majd le. Bár a költségvetés csak minimális összeget szánt a múzeum negyed számára, Baán szerint 2018-ban átadják az új intézményeket.

Az MMA diadalútja

Tavaly tavasszal beköltözhetett a Magyar Művészeti Akadémia a Pesti Vigadóba. Igaz, a hatalmas palota nem elég az akadémiának, de sebaj, a kormány segített, kétmilliárd forintot kaptak irodaház vásárlására, amiből az Andrássy úti egykori MÚOSZ székházat vásárolják meg. A Nemzeti Kulturális Alapot még mindig nem sikerült megszerezniük, de tavalytól ők adományozhatják a Nemzet Művésze címet. A jelentős életjáradékkal járó díj kiváló fegyver az MMA, így a kormány számára, hogy a hozzá közel állókat jutalmazza, másokat pedig lekötelezzen. Bár a botrányt botrányra halmozó Fekete György korábban azt ígérte, nem vállal újabb ciklust a Magyar Művészeti Akadémia élén, az októberi közgyűlésen mégis ellenfél nélkül újra indult a pozícióért. És csodák csodájára nyert is.

Az MMA, még civil szervezetként, először 2011-ben kapott 100 millió forintos rendkívüli támogatást, néhány hónap múlva, július 11-én az Országgyűlés törvényt hozott a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia létrehozásáról. A törvény rendelkezései szerint automatikusan köztestületi tagok lettek azok, akik a korábban civil egyesületként, Makovecz Imre baráti köreként működő MMA tagjai voltak. A törvény arról is rendelkezett, hogy az MMA-nak külön soron kell szerepelnie a költségvetési törvényben, ez 2012-ben 1,5 milliárd forint betervezésével meg is történt. A 2013-as költségvetésben már 2,45 milliárd forintos támogatással szerepelt a korábbi év elején életbe lépett alaptörvénybe is beemelt köztestület. Tavaly 4,53 milliárdot kapott a testület, amiből több mint 1,9 milliárd forint ment el személyi juttatásokra. Emelkedett a tagoknak járó apanázs, az MMA rendes tagjai a korábbi havi 150 ezer forint helyett tavaly január 1-jétől 200 ezer forintos, a levelező tagok pedig a 100 ezer forintos havi juttatás helyett 135 ezer forint életjáradékra váltak jogosulttá. Idén pedig 5,26 milliárdra emelkedik az akadémia támogatása.

Ahhoz képest, hogy eddig 20 milliárd forint ment el az MMA-ra, néhány nem túl jelentős, és alig látogatott kiállításnál többet nem tudott felmutatni. Az alapító, Makovecz Imre előtt tisztelgő kiállítás megmutatta szakmai dilettantizmusukat. Hiába a puccos, panorámás palota a Duna-parton, hiába a milliárdok, a paragrafusok adta tekintély, a politikai szerep, az MMA törzsgárdája most is azon a szinten mozog, mintha még mindig Makovecz Kecske utcai nappalijában lennének. Szerda esténként ott gyűltek össze, zenéltek, felolvastak, beszélgettek, búsongtak, szerettek és gyűlöltek. Építették saját, örök ellenzékinek tételezett kultúrájukat, tudomást sem véve a világról.

A Műcsarnok átvétele után jó darabig nem tudtak mit kezdeni a kiállító térrel, az első Nemzeti Szalon kiállításon igyekeztek bebizonyítani, hogy a magyar építészet meghatározó vonulata az organikus iskola, de azóta csak egy, az utolsó pillanatban összerántott tárlatot sikerült megvalósítani.

Megkapja a Kogart a Várkert Bazárt?
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány fogja üzemeltetni a Várkert Bazárt – tudta meg a magyarnarancs.hu. A Miniszterelnökség nem nyílt pályázattal keres üzemeltetőt a hozzá tartozó, többször átadott, de teljesen máig el nem készült, összesen 11 milliárd forintba került komplexum kiállító helyeire. Az év utolsó előtti napján megjelent Magyar Közlönyben ugyanis az áll, a kormány felhívja „a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Kovács Gábor Művészeti Alapítvánnyal együttműködésben intézkedjen az alapítvány gyűjteményének bemutatására alkalmas, állami vagyonba tartozó, budapesti, belvárosi ingatlan(ok) feltérképezése érdekében, és tegyen javaslatot a megfelelő ingatlannak az alapítvány használatába adására”. Mindezt január 31-i határidővel. A hárommilliárd forintos tőkével létrehozott alapítványnak az új kiállítóhely működtetése sem fog fájni, a határozat szerint ugyanis három éven keresztül - 2015-től 2017-ig - évi 200 millió forinttal fogja támogatni az ingatlan üzemeltetését és az alapítvány programjának megvalósítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
A hetilap kormányzati és alapítványi forrásból is úgy értesült, hogy ez az ingatlan nem más, mint a Várkert Bazár. A milliárdos bankár, Kovács Gábor alapítványa súlyos gondokkal küzd. A stáb mára minimálisra csökkent, néha a fizetések is késnek. Az alapítvány az elmúlt években néhány külső helyszínen megvalósuló kiállítást kivéve alig mutatta az élet jeleit. Üresen kong az Andrássy úti Kogart Ház, honlapjuk szerint a legutolsó két kiállítás 2014. májusában zárt be. A Kovács Gábor Művészeti Alapítványnak Hiller István is bőségesen és több éven át nyújtott adóforintokat. A szocialisták évi 50 millió forintot ígértek a Kortárs Művészeti Gyűjtemény építésére. Kovácsék az állami forrás dupláját tették hozzá szponzori pénzként.
A Várkert Bazár kezelője, a Várgondnokság képtelen megfelelően hasznosítani a testőrpalotákban működő kiállítóhelyeket, ahol eddig egyetlen észrevehető, a közönség érdeklődésére számot tartó tárlat nem nyílt a tavaszi átadás óta. Ahogy koncepció sem született az egybe nyitott lakásokból álló, nagyobb műveket és installációt befogadni képtelen, a korszerű múzeológia számára szinte használhatatlan terek működtetésére.

Januári változások a szemétszállításban

A hulladékot elszállító közszolgáltatónak legalább két különböző méretű kukát kell felajánlania az ingatlant használók részére, akik ebből a képződő hulladék mennyisége szerint választhatnak - egyebek mellett ezt tartalmazza az a kormányrendelet, amely a Magyar Közlönyben jelent meg.

A januártól hatályos jogszabály előírja azt is, hogy a szolgáltatónak - a vegyes hulladék mellett - a háztól kell elszállítania a műanyag-, a fém- és a papír hulladékot is. A műanyag flakonokat laposan - lehetőség szerint kupak nélkül -, az újságpapír hulladékot pedig kötegelve kell a gyűjtőedényben elhelyezni. A kartonpapírból készült nagyméretű doboz nem helyezhető el a kukában, azt laposra hajtogatva és kötegelve kell a közszolgáltatónak átadni.

A zöldhulladékot egy külön erre szabványosított gyűjtőedényben, vagy zsákban kell gyűjteni, 2016-tól a zsák csak lebomló anyagból készülhet. A december 25-e és január 31-e között kidobott karácsonyfákat nem szabad a kukába rakni, azokat hulladékgyűjtő udvarba vagy pedig a közösségi komposztálás céljára fenntartott gyűjtőhelyre kell vinni. A társasházakban a fenyőfa hulladékot - a közszolgáltató által történő elszállításig - egy helyen kell gyűjteni.

Július 1-jétől a magánszemélyek által lakott ingatlanoknál az egyik felajánlott kuka legfeljebb 80 literes lehet. Aki egyedül használ egy ingatlant, annak elegendő a legfeljebb 60 literes kuka is, feltéve, hogy a helyi önkormányzat igazolja: az illető egyedül és életvitelszerűen használja az ingatlant.

Nem tart az ATV az M1-től

Publikálás dátuma
2015.01.08. 06:09
Nem kérdés, hogy az új „nemzeti hírcsatorna” a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Hír Tv konkurenciája lesz FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Nem tart attól az ATV, hogy konkurenciát jelent majd számára a tavasszal induló állami hírcsatorna, ahogyan attól sem, hogy nézőik átpártolnának a közmédiához. Németh Szilárd hírigazgató szerint az ATV és az állami média hírszerkesztésének szellemisége egyébként sem vethető össze.

Nem tart attól az ATV, hogy konkurenciát jelent majd számára a tavasszal induló állami hírcsatorna. Németh Szilárd, a csatorna hírigazgatója lapunknak elmondta, nem gondolják, hogy nézőik számára "valós alternatívát" nyújthat majd az új televízió, és inkább azt választanák majd. "Egész más szellemiségben működik nálunk a szerkesztés, a hírek összeállítása, talán össze sem hasonlítható az állami médiáéval" - fogalmazott Németh, hozzátéve: abban sem biztosak, hogy az "adófizetők akaratával egyezhet" egy ilyen csatorna beindítása. A hírigazgató egyébként is aggasztónak találja, hogy Magyarország első számúnak nevezett csatornájánál állami befolyás alatt születnek hírek, ez - mint fogalmazott - nem összeegyeztethető az információszabadsággal. Úgy vélte, Magyarországon nem igazán érett meg a helyzet ahhoz, hogy közpénzből az állam egy egész napos adásidővel sugárzó hírcsatornát működtessen, miközben nem lehet kizárni, hogy politikai befolyás nélkül készüljenek a hírek az új adónál.

Az M1 eddigi programhelyén és nevén március 15-én startoló "nemzet hírtévé" beindításáról év végén jelentek meg az első hírek, de a közmédia csak a napokban erősítette meg a hírt. A M1 összes műsora a Duna Tv-hez kerül, ami a közmédiás cégek Duna Tv-be passzírozása után aligha keltett meglepetést. Az MTVA, az MTV, valamint a Duna Tv vezetőinek közös közleménye szerint azonban a digitális átállással vált lehetővé, hogy a Duna Tv immár "nemzeti főadóként” fellépve tegyen eleget "a törvény által előírt közszolgálati követelményeknek, társadalmi, nézői elvárásoknak".

Lapunk az állami hírtévé ügyében várja a Hír Tv válaszát is, hiszen aligha lehet kétséges, hogy az állami hírcsatorna elsősorban a Simicska Lajos érdekeltségében lévő adónak kíván vetélytársa lenni; erről árulkodnak a közmédiás hírtévé műsortervei is, hiszen a napi folyamatos híradók mellett új magazinműsorokkal is jelentkezne. Mint a közmédia részletezte, a bel- és gazdaságpolitika mellett lesz világpolitikai, „európai uniós” és „ Kárpát-medencei” magazin, oktatási, egészségügyi, agrár- és vállalkozói témák, turisztikai műsor, fogyasztóvédelmi, technológiai, egyházi program, valamint a fogyatékkal élőknek szóló magazin, de divatműsor és autós magazin is lesz – vagyis a tervezett témák és műsorok tartalmilag szinte teljes egészében lefedik a Hír Tv jelenlegi profilját. A Hír Tv-nél így többek között arról érdeklődtünk, készülnek-e komoly átszervezéssel a műsorstruktúrát illetően, igényel-e profilváltást az új helyzet, egyáltalán, konkurenciaként tekintenek-e az M1-re, hiszen nem kizárt, hogy nézőik egy része átpártol majd az új adóhoz. Úgy tudni, több Hír Tv-s és Echo Tv-s munkatársat is megkerestek az MTVA-tól, erősítenék az új tévé csapatát.

Mindez erősíti lapunk értesüléseit, melyek szerint Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó az először tavaly ősszel felmerült „nemzeti sporttévé”, valamint a szintén tavasszal induló bulváradó, a Petőfi Tv ötletén egy időben kezdett dolgozni, miután Simicska, a Fidesz eddigi gazdasági háttérembere és Orbán Viktor kormányfő "összerúgták a port". Az "ellen-hírtévé" azonban drága mulatság lesz, hiszen egy folyamatos híradást nyújtó csatorna fenntartása évi 4-5 milliárdot felemészthet, noha az idén már 80 milliárd forintnyi közpénzből gazdálkodható MTVA-nál "kiegészítő források bevonását” nem látják indokoltnak.

Szakértők szerint azonban érthetetlen, miért nem a meglévő hír- és háttérműsorokat erősítik, különösen, hogy az M1 vállaltan is a BBC és a CNN mintájára építene - amelynek kialakítását egyébként az MTVA felkérésére a BBC World News és az Al Jazeera arculatát is készítő Simon Jago vállalta -, amely az eddigi hírműsoraiknál is elfogadható cél lett volna. Az MTVA azonban jellemzően nem túl bőbeszédű a működésüket és gazdálkodásukat firtató újságírói kérdésekre, holott a közmédia, mely alatt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a távirati iroda is értendő, idei összesített büdzséje eléri a 110 milliárd adóforintot.

Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa emiatt is közérdekű adatigényléssel fordult Szabó László Zsolthoz, az MTVA vezérigazgatójához: mivel minden műsort az adófizetők állnak, joga volna tudni a magyar polgároknak, pontosan mire fizetik ki ezt a hatalmas összeget. Szabó arra vár választ: készültek-e piaci elemzések arról, hogy van-e igény az új csatornák bevezetésére, hogy mindez pontosan mennyibe kerül majd, valamint arról is érdeklődött, "milyen független tanulmányok, adatok bizonyítják, hogy az új hírcsatornára, az új struktúrára szükség van”. Az is tudni szeretné, ha az MTVA pályázatot írt ki az új tartalmak előállítására, annak kik a nyertesei.

Az MTVA is beszállt az internetbe
Miközben az internetről szóló, márciusban induló nemzeti konzultáció kizárólag a világhálón zajlik, a feladat lebonyolításával megbízott Deutsch Tamást az MTVA-t segíti majd médiapartnerként az ügyben. A konzultáció idejére miniszterelnöki biztossá avanzsált fideszes EP-képviselő közlése szerint ráadásul az MTVA maga jelentkezett, és "felajánlotta együttműködését" a konzultáció "médiatámogatásában". Deutsch üdvözölte a segítséget, mert szerinte a közmédia partnersége lehetővé teszi, hogy "az első kizárólag online felületen megvalósuló társadalmi egyeztetés a közmédia útján a lehető legtöbb háztartásába eljusson". Arra nem tért ki, hogy az internetes felületeken közzétett kérdések eljuttatásában hogyan segíthet a közmédia.