Matolcsy: a magyar gazdaság sebezhető

Publikálás dátuma
2015.01.07. 06:21
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén 2014. december
Komoly eredményeket ért el a kormány és a jegybank is, ennek ellenére Magyarország továbbra is sérülékeny pozícióban van - értékelte az ország helyzetét Matolcsy György jegybankelnök a nemzeti hírügynökségnek tegnap adott nyilatkozatában. Állítása szerint Magyarország kiszámítható, stabil pályán van a 2010 utáni sikeres gazdaságpolitikai fordulat, az azt követő stabilizáció és monetáris politikai fordulat eredményeként, így az idén reálisan lehet számolni az ország felminősítésével. 

Ugyanakkor a gazdaság jó fundamentumok mellett továbbra is sérülékeny pozícióban van, bár ez az elmúlt években érdemben mérséklődött. A jegybankelnök szerint hazánk a 2010-14 között végrehajtott konszolidáció és stabilizáció következtében az Európai Unió (EU) egyik összeomlás előtt álló tagállamából az egyik legígéretesebb országává vált: stabilan a GDP 3 százaléka alatt tartjuk az államháztartási hiányt, csökken az államadósságot, folyamatosan bővül a foglalkoztatás és a folyó fizetési mérleg egyenlege tartósan pozitív - állította Matolcsy György.

Ugyanakkor az MNB elnöke is elismerte: a sikerek ellenére Magyarország sebezhető, részben a magas államadósság, részben amiatt, hogy maga az EU is sebezhető maradt, mivel nem sikerült az unió válságkezelése. Ráadásul Magyarország kockázatait növeli az orosz-ukrán konfliktus, annak földrajzi közelsége, az orosz-nyugat konfliktus és annak hatása az EU gazdaságára, növekedési kilátásaira.

Matolcsy szerint az MNB a monetáris fordulatot a korábbi ortodox monetáris felfogás helyett - akárcsak a Fed, vagy a Bank of England -, nem hagyományos monetáris megoldásokkal valósította meg. A jegybank által létrehozott alapítványok épp azt szolgálják, hogy ezek az újfajta, unortodox megoldások minél nagyobb teret nyerjenek a hazai közgazdasági gondolkodásban és különösen a hazai közgazdasági és pénzügyi oktatásban - tette hozzá a jegybankelnök.

Az alapkamattal kapcsolatban a jegybankelnök kedvezőnek ítélte meg, hogy annak csökkenése tovagyűrűzött a betéti és a hitelkamatokon, az alacsonyabb hitelkamatok élénkítik a gazdaságot, megmozdult az ingatlanpiac, elindult az új lakások építése.

A szakember szerint nagyon fontos, hogy az államadósságot minél nagyobb arányban belföldi forintforrásokból finanszírozza az állam. Ennek érdekében az MNB elindította önfinanszírozási programját, amelynek segítségével több százmilliárd forintot irányított át jegybanki kötvényekből államkötvényekbe, aminek hatásaként az állampapírhozamok is jelentősen csökkentek.

Szerző

Nem elég a ráncfelvarrás

Publikálás dátuma
2015.01.07. 06:20
Fotó: Népszava
Módosítani készül a földtörvényt a Földművelésügyi Minisztérium (FM), nem utolsó sorban az unió által elindított kötelezettségszegési eljárás miatt. Erre nem lenne szükség, ha a kormányzat figyelembe vette volna a szakemberek javaslatait a törvény előkészítésekor. A "ráncfelvarrás"' azonban várhatóan nem javítja ki a jogszabály alapvető hibáit.

A tavaly május 1-jétől élő földtörvény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, de kisebb finomításokra szükség lesz - nyilatkozta a napokban a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Nagy István közölte, hogy egyebek mellett bővítésre szorul a földműves fogalma, illetve pontosítani kell az elővásárlási és a haszonbérleti jogosultak körét. Nagy kiemelt feladatnak nevezte a Magyar Nemzetben megjelent interjúban az osztatlan közös tulajdonban álló földek rendezetlen ügyének megoldását is.

A szakemberek szerint viszont a földtörvény alapjaiban rossz és ezen nem változtatnak a "finomítások" sem. Ezekre nem lenne szükség, ha a kormányzat egyeztetett volna a mérvadó szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel és nem csak a hozzá közel állókkal állt volna szóba.

Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese is úgy vélte, a földtörvény úgy rossz ahogy van, s ezen a javítgatások sem sokat segítenek. Ennek ellenére a szövetség már a torvény elfogadása előtt javasolta, hogy a mezőgazdasági üzemek alkalmazottai is kerüljenek a földműves kategóriába. Ez azért is elengedhetetlen, mert az érvényben lévő földtörvény az agrárgazdaságok alkalmazottainak a munkahelyét veszélyezteti - hívta föl a figyelmet Máhr András. Ugyanis amiatt, hogy az 1200 hektár fölötti terület uniós támogatását a kormányzat elvonja, számos munkahely szűnhet meg. Az, aki akár több évtizede a mezőgazdaságban dolgozik és nincs szakirányú képesítése még őstermelő sem lehet, egy zsebkendőnyi földet sem vásárolhat.

Ezzel szemben, ha egy ügyvéd, orvos, vagy építési vállalkozó, vagy bármilyen más egyéb foglalkozású ember szerez egy aranykalászos oklevelet, minden további nélkül besorolják földművesnek és vehet termőföldet. Jelenleg néhány tízezer hivatalos földműves van, ami azt is jelenti, hogy alaposan lecsökkent a keresleti oldal, vagyis a földárakat egy viszonylag szűk kör szabhatja meg. Ahol csak néhány fizetőképes vevőjelölt van, ott "lezsírozhatják" egymás között az árakat. Máhr András a földtörvénynek tudja be, hogy 2014-ben a termőföld forgalom jelentősen visszaesett.

A földtörvény jelenlegi szabályai miatt elfogadhatatlanul hosszúra nyúlik és bonyolult a földvásárlás. Egy-egy ügylet akár 6-8 hónapig is elhúzódhat. A törvényben előírt földbizottságok a mai napig nem álltak fel, a Nemzeti Agrárgazdasági kamara (NAK) megyei elnökségei, amelyek megkapták a földbizottságok feladatát, képtelenek megbirkózni egyéb tennivalóik mellett még a termőföld értékesítéssel is. Igaz, időközben ezt a feladatot továbbpasszolták a helyi kamarai szakmai bizottságoknak.

Egyszerűsíteni kell a föld adásvételt. Jelenleg az adásvételi szerződést először be kell adni az illetékes földhivatalnak, az továbbítja a megyei szakigazgatási hivatalnak, az elküldi a kamarai bizottságnak, a bizottság visszajuttatja a szakigazgatási szervnek és így kerül vissza a földhivatalhoz a szerződés. Ráadásul az eladási szándékot 60 napra ki kell függeszteni az önkormányzatnál, hogy a földvásárlásra jogosultak, ha például elővásárlási joguk van, szintén jelentkezhessenek, ha érdekli őket a terület.

A MOSZ főtitkárhelyettese megjegyezte, ha valakinek sürgősen szüksége van pénzre és el akarja adni a földjét, legalább féléves ügyintézésre számíthat.

Tarthatatlan az is, hogy a jogszabályban a haszonbérlő került az utolsó helyre, ha lejárt a szerződés és újat kell kötni. Az állattartó vállalkozások ugyan elől szerepelnek a haszonbérleti listán, de kizárólag azon a településen, ahol a cég székhelyét bejegyezték. Sok ilyen társaság takarmánytermelő területe viszont máshol található, ahol szintén hátrasorolják a haszonbérletre jogosultak között. Emiatt sem a növénytermesztő, sem az állattartó agrárvállalkozások nem fektetnek be jelentősebb összegeket, hiszen nem tudhatják, ki bérelheti majd tovább a területüket - mondta Máhr András.

Szerző

Ismét lesz Nyitott Balaton akció

A Balatoni TDM Szövetség szép eredményeket ért el új balatoni szezonok megteremtésével, fő feladatának a jövőben a Nyitott Balaton akciók folytatását tartja, valamint a közreműködést a turizmustörvény mielőbbi megszületésében.

Ezt a szervezet tisztújító közgyűlése után mondta az újraválasztott elnök, Hoffmann Henrik (a Siófoki Fürdőegylet elnöke, a Hotel Residence tulajdonos-vezetője) kedden Tihanyban az MTI-nek.

Mint kifejtette, a szövetség legfontosabb célja a balatoni turizmus fellendítése, amire a leghivatottabb az alulról, önkéntes alapon szerveződő, a balatoni turisztikai egyesületeket tömörítő regionális TDM (turisztikai desztináció menedzsment) szövetség.

A szervezet eddigi munkájában a tavalyi év bizonyult a legeredményesebbnek. Ekkor sikerült olyan összefogást "gründolni" a Nyitott Balaton akciókkal, amelyekkel nem a nyári szezont hosszabbítgatták, hanem gyakorlatilag új szezonokat teremtettek - mondta az elnök.

Hoffmann Henrik szerint az egész szakma kudarca, hogy nem sikerült az előző parlamenti ciklusban elérni a turizmustörvény megszületését. A szervezet álláspontja szerint helytelen, hogy a turizmusirányítás feladatai az önkormányzatoknál vannak, amelyek lényegüknél fogva alkalmatlanok erre, hiszen területileg korlátozottak. A nemzetközi piacon nem települések, hanem térségek és országok versenyeznek - hangsúlyozta.

A Balatoni TDM törvénytervezethez benyújtott javaslatiban többféle elképzelés is létezik a TDM szervezetek finanszírozására, ami nem feltétlenül az önkormányzatok rovására történhetne. Az ellenérdekeltséget fel lehetne oldani azzal, ha megvalósulhatna egyfajta alulról finanszírozottság, vagyis az idegenforgalomban érdekelt vállalkozók turisztikai hozzájárulása biztosítaná a forrást a szakmai irányítás működtetéséhez, amire volt már példa Magyarországon is, és több jól működő külföldi turisztikai régió is hasonlóan szerveződik - mondta Hoffmann Henrik.

Szerző
Témák
Balaton turizmus TDM