Előfizetés

Az M1 lesz a nemzeti hírtévé

B.L.N.
Publikálás dátuma
2015.01.07. 06:07
Az M1-en megszokott műsorok a Dunára kerülnek FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Március 15-én indítja el saját hírtelevízióját a közmédia, még pedig az M1-en, az eddig a mindenkori közmédia főadójának számító csatorna helyén. 

Mindezt Dobos Menyhért, a Duna TV Zrt. vezérigazgatója egy közleményben tudatta a hirado.hu-n, ugyanis az M1-en megszokott műsorokat ezentúl a Duna Tv-re helyezik át. Tavasztól itt látható majd a Fábry, a Szálka, a Ridikül, a Maradj talpon!, a Gasztroangyal, a Családbarát, az On the spot és a Bábel is. Az M1 "folyamatos műsorszolgáltatását" eközben a közmédia egyenesen a BBC és a CNN struktúrájához hasonlította: a közlés szerint, míg a "tematikában" a BBC-t, addig "napi adásszerkezetben" az amerikai CNN jelentené a mintát.

A közlés szerint ugyan a digitális átállással vált lehetővé, hogy a Duna Tv a továbbiakban "nemzeti főadóként tegyen eleget" a "társadalmi, nézői elvárásoknak", a Duna Tv előtérbe helyezése mégsem váratlan, hiszen egy fideszes törvénymódosítás nemrég a közmédiumokat működtető összes céget - az MTV-t, az MTI-t és a Magyar Rádiót - a Duna Tv-be olvasztotta, illetve tudható volt, hogy a kormánypárt a teljes médiaspektrum lefedésére törekszik. Ezért indul el márciustól az M2 esti sávjában a fiatalokat célzó Petőfi Tv, valamint júliustól az M4 Sport is. A mostani hírtelevízió pedig egyértelmű szándékot jelez arra, hogy az eddig kormánybarát, ám Simicska Ljos érdekeltségeibe tartozó Hír Tv nézői inkább a közmédiát válasszák.

A Duna Tv az M1 műsorain kívül a vallási- és egyházi tartalmak, a kisebbségi, esélyegyenlőségi műsorok elérése terén is erősít. Mindegyik adó a szolgáltatók alapcsomagjában lesz elérhető; úgy módosították a törvényt, hogy az új adókat a szolgáltatóknak az első programhelyekre kell sorolniuk, ezzel hátrább szorítva a két nagy kereskedelmi adót. Dobos közleménye még megjegyezte azt is, az évi 80 milliárd forint közpénzből üzemelő MTVA az újabb tartalmak előállításához "elegendő forrásnak tartja" a költségvetését, így "kiegészítő források bevonását nem látja indokoltnak".

Kettős az állampolgársági ügy

Magyarország semmiben nem lesz partner, ami veszélyezteti a kárpátaljai magyarok érdekeit - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az MTI-nek az ukrán külügyminiszter kijelentésére reagálva. 

Megírtuk: Pavlo Klimkin hétfőn Ungváron arról beszélt, hogy hamarosan büntetéssel kell számolniuk azoknak az ukrán állampolgároknak, akik kettős állampolgárokként lépik át Ukrajna és az Európai Unió határát, miután az ukrán-magyar határon bevezetik a közös vámellenőrzést. A kijelentés miatt a Jobbik tiltakozott, s az LMP is közölte: megengedhetetlennek tartja, hogy az ukrán kormány jogi lépésekkel fenyegeti a kettős állampolgárságú kárpátaljai magyarokat. Falusi Norbert, a párt nemzetpolitikai szakszóvivője szerint ugyanis a kettős állampolgárság semmilyen fenyegetést sem jelent Ukrajna államiságára nézve.

Könnyen elképzelhető azonban, hogy az ukrán külügyminiszter éppen Semjén múlt év végi nyilatkozatára reagált e fenyegetéssel, hiszen a magyar kormányfő-helyettes azt mondta, a legnehezebb és legveszélyeztetettebb helyzetben a kárpátaljai magyarok vannak, kitéve a háborús helyzetnek és az ukrán nacionalizmusnak. Semjén jelezte: a magyar kormány mindenben segít az ottani magyarságnak. "Tudniuk kell, hogy számíthatnak a védelmünkre, van hová jönniük, ha lehetetlen állapotok alakulnak ki" - emelte ki. Semjén szerint egyébként teljesíthető cél, hogy a ciklus végére meglegyen az egymillió új magyar állampolgár, sőt, - noha a kormány a hivatalos és pontos adatokat nem közli - 2014 végére állítása szerint meglett a 700 ezredik állampolgársági kérelem és a 650 ezredik esküt tett polgár.

Azt is mondta akkor: a honosítással való - elsősorban épp ukrajnai - visszaélésekről szóló hírek nem állják meg a helyüket, mert szerinte az egyes államoknak csak nem tetszik, hogy területükön sok magyar van, akiket sikerül "a félig-meddig asszimilációs állapotból" visszahozni és identitását megerősíteni. Az ellenérdekelt politika sok esetben titkosszolgálati eszközökkel él, dezinformál - állította Semjén.

Pesti port kavar Putyin

Népszava-információ
Publikálás dátuma
2015.01.07. 06:03
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2013 elején sem kímélték energiáikat moszkvai találkozójukon FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Miközben a Miniszterelnökség és a diplomácia nem cáfolta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök márciusban Budapestre látogat, a demokratikus ellenzéki pártok az Orbán-Putyin találkozó okát firtatják, s kifogásolják a kormányfő közeledését Oroszországhoz.

Közös demonstrációt kezdeményez Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleges magyarországi látogatása ellen a „demokratikus ellenzéki pártokkal” és a civilekkel a Párbeszéd Magyarországért (PM) - közölte Szabó Tímea. A párt társelnöke azt mondta: Orbán Viktor és kormánya azt akarja, hogy "Magyarország Putyin láncos kutyája legyen", Oroszország célja pedig az, hogy eddig nem tapasztalt mértékben bilincselje magához az országot. Szerinte ez ellen a pártoknak és a civileknek közösen kell fellépniük, ezért Karácsony Gergellyel, a PM másik társelnökével közösen levélben keresi fel az MSZP-t, az Együttet, a DK-t, az LMP-t és a Magyar Liberális Pártot, valamint a civil demonstrációk szervezőit egy közös tüntetés szervezése céljából.

Az Együtt eközben azt követelte, hogy ha Putyin tavasszal valóban Budapestre látogat, akkor a kormány vonja be a parlamenti pártokat a kormányfő és az orosz elnök találkozójának előkészítésébe. A párt arra szólította fel Orbánt, hogy a találkozón ne tegyen újabb szívességeket Putyinnak, hanem mondja fel a "Paks2-szerződést" és a hozzá kapcsolódó orosz államkölcsönről szóló megállapodást, mert ezek ellentétesek Magyarország érdekeivel. Azt is írták, attól tartanak, hogy a megbeszélésen szóba kerül majd az a korábbi, a kormány által nem cáfolt terv, amely szerint a kabinet a magyar tulajdonú gáztározó-kapacitások egy részét eladná az orosz Gazpromnak. Az Együtt szerint ez Magyarország energiabiztonságának további kiszolgáltatottságát eredményezné Oroszországnak. Az LMP eközben arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy Putyin budapesti látogatásakor bontsa fel a paksi bővítésről Moszkvában tető alá hozott paktumot. Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke kijelentette: ez lehet az orosz elnök esetleges magyarországi látogatásának egyetlen pozitív hozadéka. Emlékeztetett: Putyin 2007-es magyarországi fogadását a jelenlegi miniszterelnök akkor hazaárulásként értékelte. Az MSZP-s Kovács László szerint viszont Orbán Viktor mára túl messzire ment ahhoz, hogy ne fogadja az orosz államfőt, így ha akarná, sem tehetné meg, hogy például az ukrajnai helyzet miatt elhalasztja a találkozót. A volt külügyminiszter az ATV-ben azt is mondta, Putyin és Orbán is szívesen tör borsot Washington és a nyugat-európai országok orra alá, így az orosz elnök és Orbán érdekei találkoznak.

Megírtuk: lapunk több független forrásból úgy értesült, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök márciusban - nem sokkal a német kancellár látogatása után - Magyarországra jön. Putyin legutóbb az első Gyurcsány-kormány idején, 2006 februárjában járt Magyarországon, akkor az üzleti kapcsolatok erősítése volt a cél. Orbán Viktor kormányra kerülése után fél évvel, 2010 novemberében kereste fel Putyint Moszkvában, majd 2013. februárban ismét az orosz fővárosban találkoztak. Tavaly év elején Orbán ismét Moszkvába ment, s akkor köttetett meg a paksi bővítésről szóló orosz-magyar szerződés is. Putyin idén újévi üzenetet küldött a magyar kormányfőnek, amiben az állt: "számít az orosz-magyar kapcsolatokban rejlő lehetőségek megőrzésére és intenzívebbé tételére".

A Klubrádiónak nyilatkozó szakértő szerint egyértelmű az orosz elnök jövetelének célja: Putyin abban bízhat, hogy Magyarország meggyőzhető arról, hogy a jövőben ne támogassa az oroszok elleni szankciókat. Sz. Bíró Zoltán szerint ennek oka, hogy az EU által hozott orosz-embargó márciusban lejár, meghosszabbításához pedig egyhangú szavazásra van szükség a tagországok részéről. Azaz, ha Putyin meg tudja győzni a magyar miniszterelnököt, hogy ne támogassa a további intézkedéseket, úgy sokat nyerhet. A szakértő szerint azonban egy ilyen lépés akár végzetesen is megpecsételheti hazánk és a nyugat viszonyát, hiszen Putyin látványos fogadása erősen provokatív lehet uniós és NATO-s szövetségeseink számára. Ha Angela Merkel német kancellár februári látogatása esetlegesen arról szólna, hogy a nyugat nyomást gyakoroljon Orbánra, akkor ő ezzel felmutathatja, hogy van számára más út is, Putyin szövetsége - vetette fel a szakértő.

Orbán eltűnt?
Miközben a Putyin-látogatás pontos időpontját jelenleg is egyezteti a Miniszterelnökség, a magyar kormányfő és stábja napok óta elérhetetlennek bizonyul. Orbán Viktor december 23-a óta nem szerepelt nyilvánosan, és december 24-e óta még a Facebook-oldala sem frissült. A Bors idevágó kérdéseire a Miniszterelnöki Sajtóiroda azt válaszolta: Orbán az ünnepi időszakot a családjával töltötte. "Szabadságot nem vett ki, dolgozik" - közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnökének válasza nyomán azonban az Orbán esetleges külföldi utazását firtató kérdés nem tisztázódott.