Jávor Benedek: tévúton a magyar energiapolitika

Publikálás dátuma
2015.01.05. 17:08
FOTÓ: MTI, Bruzák Noémi
Tévúton jár a magyar kormány energiapolitikája, nincs még egy európai uniós tagállam, amelyik ennyire kiszolgáltatná energetikai rendszerét Oroszországnak - jelentette ki Jávor Benedek európai parlamenti képviselő (PM).

A politikus az európai energiabiztonsági stratégiáról tartott konzultáción vett részt az EP tájékoztatási irodájában, a Millenárison működő Európa Pontban, ezt követően nyilatkozott a sajtónak. Jávor Benedek elmondta, a magyar kormány energiaügyi lépései nem illeszkednek az európai stratégiába, amelynek egyik fő célja az energiafüggőség csökkentése.
A magyar kormány különutas politikát folytat, nincs még egy tagállam, amelyik ilyen mértékben szembemenne az orosz energiafüggés leépítésével - mondta.

Az EP-képviselő példaként említette: Magyarországon "megteremtették a jogszabályi feltételeit, hogy az orosz Gazprom hozzáférjen a magyar gáztározókhoz", és a kormány egyre inkább szűkíteni próbálja a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos megállapodások nyilvánosságát.

Az Oroszország iránti, ilyen mértékű elköteleződés komoly értetlenkedést vált ki Magyarország partnerei körében, különösen Lengyelországban és a balti államokban – jegyezte meg. Az amerikai palagázkitermelés felfutásának várható hatását firtató kérdésre Jávor Benedek azt felelte, meggyőződése, hogy az amerikai palagázból nyert cseppfolyós földgáz esetleges megjelenése nem fogja alapvetően megváltoztatni az európai gázpiacot. Az Európai Bizottság 2014 tavaszán javasolta új európai energiabiztonsági stratégia kidolgozását; a koncepció kiemelt eleme az Európai Unió energiafüggőségének csökkentése. A 28-ak energiaszükségletük több mint felét az EU-n kívülről szerzik be; 2012-ben az EU-ban felhasznált kőolaj 90 százaléka és a földgáz 66 százaléka származott importból.

Szerző

Elszámoltatás - Mától indíthatnak pert a bankok

Publikálás dátuma
2015.01.05. 16:50
Fotó: Thinkstock
A forinthiteles szerződések egyoldalú módosításai ügyében a bankok 2015. január 5. és 12. között indíthatnak pert a parlament által tavaly elfogadott elszámolási törvény értelmében. Hétfő délutánig nem érkezett keresetlevél pénzintézettől a Fővárosi Törvényszék szóvivőjének tájékoztatása szerint.

A nem pereskedő pénzintézeteknek április 16-30. között, a pereskedőknek pedig augusztus 15. és szeptember 30. között - vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig - kell elküldeniük az elszámolást forinthiteles ügyfeleiknek. Az elszámolással kapcsolatban minden költség a bankot terheli a törvény értelmében.

A bankoknak minden olyan esetben elszámolási kötelezettségük van, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, vagy 2009. július 26. után - azaz az első devizahiteles törvény hatálybalépését megelőző 5 éven belül - szűnt meg. Elszámolási kötelezettségük van akkor is, ha a szerződés a 2009-es időpont előtt szűnt meg, de abból el nem évült követelés származik.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének tavaly szeptemberi tájékoztatása szerint 400 pénzintézetnek kell minden fogyasztói deviza- és forinthitellel elszámolnia, ami összesen mintegy 1,3 millió családot - nagyságrendileg 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú hitelt - érint.

Szerző

Elszámoltatás - Mától indíthatnak pert a bankok

Publikálás dátuma
2015.01.05. 16:50
Fotó: Thinkstock
A forinthiteles szerződések egyoldalú módosításai ügyében a bankok 2015. január 5. és 12. között indíthatnak pert a parlament által tavaly elfogadott elszámolási törvény értelmében. Hétfő délutánig nem érkezett keresetlevél pénzintézettől a Fővárosi Törvényszék szóvivőjének tájékoztatása szerint.

A nem pereskedő pénzintézeteknek április 16-30. között, a pereskedőknek pedig augusztus 15. és szeptember 30. között - vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig - kell elküldeniük az elszámolást forinthiteles ügyfeleiknek. Az elszámolással kapcsolatban minden költség a bankot terheli a törvény értelmében.

A bankoknak minden olyan esetben elszámolási kötelezettségük van, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, vagy 2009. július 26. után - azaz az első devizahiteles törvény hatálybalépését megelőző 5 éven belül - szűnt meg. Elszámolási kötelezettségük van akkor is, ha a szerződés a 2009-es időpont előtt szűnt meg, de abból el nem évült követelés származik.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének tavaly szeptemberi tájékoztatása szerint 400 pénzintézetnek kell minden fogyasztói deviza- és forinthitellel elszámolnia, ami összesen mintegy 1,3 millió családot - nagyságrendileg 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú hitelt - érint.

Szerző