Új választás Athénban

Publikálás dátuma
2014.12.30. 06:32
Alekszisz Tsziprasz arra számít, ő lesz a következő görög kormányfő FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MILOS BICANSKI
Megbukott a görög kormány, miután harmadik nekifutásra sem sikerült megválasztani Görögország elnökének Sztavrosz Dimaszt, a kormánykoalíció jelöltjét. Bár az athéni parlamentben megrendezett harmadik szavazási körben 180 képviselő voksa is elegendő lett volna számára, csak 168-an támogatták. Várhatóan január 25-én rendezik meg az idő előtti voksolást.

Miközben Antonisz Szamarasz kormánya egy sor fontos intézkedést fogadott el az eltelt két és fél évben, teljesítette a hitelező trojka elvárásait, jelentősen lefaragta az állami költségeket elbocsátásokkal és fizetéscsökkentésekkel, s sikerült növekedési pályára állítania az ország gazdaságát, Szamaraszék mondhatni egy banánhéjon csúsztak el.

A törvények értelmében ugyanis amennyiben a törvényhozás háromszori nekifutásra sem tudja megválasztani az előírt többséggel az új államfőt, idő előtti választást kell kiírni.

Bár Szamaraszék egy sor népszerűtlen intézkedést fogadtak el, s a 2012 júniusi parlamenti választás óta sok kormánypárti honatya átült a függetlenek padsoraiba, vagy éppen az ellenzékhez, a legfontosabb törvényeket mindig sikerült keresztülvinni a törvényhozáson, ezekhez ugyanis abszolút többség is elegendő volt. Csakhogy annyi képviselővel már nem rendelkezett a kormányoldal, hogy 180 képviselő támogatását is megszerezze az egykori uniós biztos Sztavrosz Dimasz megválasztásához.

Szamarasz kormányfő ugyan az eltelt két hét folyamán több drámai felhívást tett közzé: nagy bajba kerülhet hazája, ha fel kell oszlatni a parlamentet, az ellenzéki képviselőket nem sikerült meghatnia. A hitelmegállapodást elutasító két párt, az ellenzéki baloldali radikális Sziriza, illetve a konzervatív Független Görögök nevű párt előre jelezte, nem szavazzák meg Dimaszt.

Az sem érdekelte őket, hogy amikor Szamarasz bejelentette, két hónappal előrehozza az elnökválasztási procedúrát, egy nap alatt történetének egyik legnagyobb zuhanását produkálta az athéni tőzsde, előre jelezve ezzel, milyen hatással lehet a gazdaságra a bizonytalan belpolitikai helyzet.

Dimasz a tegnapi utolsó körben is csak 168 voksot kapott. Ezzel kényszerpályára került a görög belpolitika. A miniszterelnököt ma fogadja Karolosz Papuliasz államfő, Szamarasz kérvényezni fogja a parlament feloszlatását. Az idő előtti voksolás lehetséges időpontja január 25., illetve február 1. Az előbbi a valószínűbb, mivel Szamarasz jelezte, a lehető legkorábbi időpontot támogatja.

„Mindent megtettünk azért, hogy teljesítsük a görög polgárok óhaját, s elkerüljük az előrehozott választást” – hangzott Szamarasz rövid, a választás után nyilvánosságra hozott közleménye. Mint fogalmazott, hazája nem vesztegetheti az időt, ezért is kell mielőbb választást rendezni. Szerinte pártja, az Új Demokrácia (ND) megnyerheti a voksolást, mert „eljött a demokrácia, a politikai felelősség időszaka, s nem hazugságokra, populizmusra és politikai terrorizmusra van szükség” – hangoztatta.

A legfrissebb felmérés szerint nem teljesen reménytelen az ND helyzete, mivel a Sziriza csak három és fél százalékkal előzi meg. Ugyanakkor ha megnyerné is a választást a kormányfő pártja, nagyon nehéz lenne kormányt alakítania, mivel a görög politikai erők többsége a Szirizához hasonlóan elutasítja a hitelmegállapodást. A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy hosszú, bizonytalan belpolitikai időszak elé néz Görögország. Ha a Sziriza nyerne, s ígéretének megfelelően valóban szakítana a hitelező trojkával, akkor az ország aligha maradhatna az euróövezetben.

Intő jel, hogy a tegnapi balul elsült szavazás után zuhanni kezdett az athéni tőzsde. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közben bejelentette, felfüggeszti a hitel kifizetését, amíg nem alakul olyan kormány, amely hajlandó együttműködni a hitelező trojkával.

Szerző
Frissítve: 2014.12.29. 21:40

A franciák „kedvencei” 2014-ben

Publikálás dátuma
2014.12.30. 06:31
A szépséges Julie Gayet nevére kerestek rá legtöbbször 2014-ben FORTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRUNO VIGNERON
Szertefoszlik-e vajon a franciák hírneve arról, hogy jó ízlésűek? Ezt sugallhatja ugyanis a Google annak alapján, kikre kerestek rá a legtöbbször az ország polgárai. Az első három helyezett közül csupán egyetlen egy nevezhető patyolattisztának, a másik kettőre börtön várhat. Igaz, a L’Observateur karácsonyi száma a címoldalán azzal indult, hogy „félnünk kell-e a Google-tól?

Az igazán hírneves a névsorban Julie Gayet színésznő, de az ő renoméját az „halványítja el”, hogy a pletykák szerint François Hollande köztársasági elnöknek titkos kedvese. Ez a pletyka járta már tavaly is, amikor lesipuskás fotóriporterek lencsevégre kapták az államfőt, amint bukósisakkal robogóján lavírozott az autótengerben, hogy állítólag mihamarabb Gayet művésznő lakására érhessen.

A hír aztán elillant, vagy azért, mert eleve sem volt igaz, vagy időközben véget ért az idill. Mígnem néhány hónapja a sztori ismét fölbukkant, most már „bizonyítékkal”. Bulvár hetilapok közölték a fotót, amelynek tanúsága szerint a pár az Élysée-palota kertjében „összebújt”. Valójában ez az „összebújás” sem volt valami rejtezés, két széken ültek egymás mellett, és könyvet nézegettek. Az egyetlen „intim mozdulat” az volt, hogy Hollande egyik karja ott pihent a színésznő székének a hátlapján. Semmi több.

Arra azonban elég volt, hogy ismét fölröppenjen, a liezon mégis igaz lehet. Sőt, kiegészült azzal az értesüléssel, hogy a csakugyan világszép, tündéri szőke és bűbájos színésznő hetenként legalább három éjszakát az államfői palotában tölt. A kósza hírek szerint úgy fél nyolc óra tájban érkezik, és másnap reggel fél kilenc körül vesz búcsút.

Arról természetesen nincs semmi értesülés, hogy közben mi történik, még utaló csúnya föltételezés sem, az egész francia sajtónak mégis témája, hogyan is készülhetett a kompromittálónak szánt fotó? Mert semmi kétség, csakis ez lehet a háttérben. Földi halandó az Élysée-palotába egykönnyen nem juthat be, már nemzetbiztonsági okokból sem, de a parkja bizonyos határig állítólag látogatható, azon túl tilos.

Elvben elképzelhető tehát, hogy kocafotósok tisztes távolságból, teleobjektívval elkattintják masináikat, így lephetik meg az egyébként nem is rejtőzködő párt. A vizsgálat azonban azt sejteti, mert volt ilyen vizsgálat, hogy a kép csak „hivatalos helyről” készült, a magasból, az elnöki palota egyik emeleti tanácsterméből, ami földi halandó által mégsem látogatható, tehát a szemfüles riporter csakis „hivatali cinkossággal” juthatott be ide. És ez máris politika, témája kommentároknak is.

Megjelentek a kombinációk, a bulvárlapokon túl olyan szavahihető lapokban is, mint a Le Monde, és a Le Figaro. Azzal a következtetéssel, hogy bármilyen fantasztikusnak tűnhet is föl, a kiszivárogtatásban bizony Nicolas Sarkozy előző államfő kezeit kell keresni. Ő minden követ megmozgat, hogy a 2017-es új elnökválasztáson jelen legyen, számít rá, (ami nem egészen biztos), hogy Hollande ismét a jelöltek között lesz, tehát ki akarja kezdeni a hínevét.

Erre megvan a módja, hiszen a korábbi államfők belső bizalmasait hatalomváltások idején általában nem szokták elmozdítani, köztisztviselőkről és nem politikai megbízottakról van szó, az esetleges ellenfeleknek módjuk lehet föl-, illetve kihasználni őket. Hollande védekezésből vizsgálatot rendelt el, aminek az eredményeként úgy találták, akadhatott vagy féltucat Sarkozy-hívő, akiknek módjuk lehetett fotóriportereket „hadállásba” juttatni.

Habozás nélkül eltávolították őket a jelenlegi államfő fizikai közelségéből, nem elbocsátással, bár erre is lett volna mód. Hollande azonban nem volt ilyen „vérszomjas”, csupán az Élysée hivatalos részében vált meg tőlük, a közeli „melléképületekbe” távoztak, konyhai és hasonló jellegű részlegekbe. A kíváncsibb Le Monde pedig azt írta egyik elemző kommentárjában, hogy bizony az államfői hivatal „kémfészek” lett, a hozott intézkedések miatt zokszava nem lehet senkinek.

Illetve egyvalakinek igen, aki élt is vele. Maga Julie Gayet művésznő, szabad asszonynak tartja magát, aki, nem köteles eltűrni botrányszagra gyülekező bulvársajtó túlkapásait. Nem nyugszik bele a történtekbe azért sem, mert nyíltan publikálja, a legcsekélyebb szándéka sincs, sem jelenleg, de Hollande esetleges újjáválasztása esetén sem, hogy Franciaország „első dámája” legyen, mint elődje, Valérie Trierweiler mindvégig ezt ambicionálta. Neki kizárólag művészi álmai vannak.

Nem titkolja el azt sem, igaz, köze van, az államfőhöz, mint társhoz, de nem a politikushoz. Kevésbé valószínű, hogy föltűnjék az elnök oldalán bármilyen hivatalos rendezvényen, vagy elkísérje őt külföldi útjára. Ezért beperelte a Voici című bulvár hetilapot is az általa közölt „kalóz fölvétel” miatt. Azzal az indokkal, hogy az újság illetéktelenül bepimaszkodott magánéletébe. A Google által szellőztetett három 2014-es „kedvenc” közül a Gayet-sztori azért foglalja el a legtöbb helyet, mert „politikai mellékzöngéje” valójában ennek van csupán.

Közvetett módon azért a másik kettőnek is van némi köze a politikához, legalábbis abban a tekintetben, hogy ők is közszereplők, vagy inkább botrányhősök. Nem túlzottan föltűnők, csak úgy érintőlegesen, viszont lehet csámcsogni rajtuk. A másodikszámú botránynak is hölgy a „hősnője”, ismert ő is, szintén színpadról, de az alantasabb ízlés környékéről. Őnagyságát Nabilla Benattiának hívják, Algériában született.

Már nem egészen csitri, húszegynéhány esztendős, de ifjú élete javarészét főként Genfben töltötte el. Franciaországba eleve azzal a szándékkal érkezett, hogy a zenés színpad sztárja legyen, bár természetes adottságai igazán nem erre determinálták.

Rossznyelvek szerint eredetileg semmi olyasmi sincs, illetve nem volt rajta, ami lázba hozná a férfiúi nemet, sőt. Alaktalan, lapos volt, az esztétikai sebészet vette alaposan kezelésébe, lett csábos keble, formás lábai, mesterségesen faragtak belőle szexbombát. Így debütált eredetileg még Genfben, a 2011-es autószalon színpadán.

Még ugyanebben az évben bukkant föl aztán Párizsban is, a legnagyobb és legismertebb kereskedelmi csatorna, a TF1 stúdiójában, „A szerelem vak” című műsorban. Mérsékelt sikerrel, és csak akkor kezdett halványan rámosolyogni a szerencse, amikor egy esztendő múlva más kamerák reflektor fényében is sütkérezhetett. Ebben az évadban már négy ízben kapott szerepet. Újabb esztendő és asszony lett a lányból.

Férjhez ment Thomas Vergara ugyancsak televíziós „művészhez”, aki a „Secret Story”, „Titkos történet” sorozatban tűnt fel. Az ifjú menyecskéről azonban csakhamar kiderült, hogy korábban, még Svájcban, szélhámosságon kapták, ezért egy hónapot ott börtönben töltött. Aztán szemen köpött egy vasutast, aki udvariasan arra kérte, ne türelmetlenkedjék, várjon a sorára.

Ezt a sorozatot tetőzte be az idén novemberben, hogy előzetes letartóztatásba helyezték „tudatos gyilkossági kísérlet” gyanújával. Valamin összekaptak a férjével, amire a „szupersztár” kést ragadott, társát hátba szúrta. Most ítéletre vár.

A harmadik „év kedvence”, bizonyos Dieudonné, valamivel egyszerűbb eset. Szélsőjobboldali kabarészínpadokon lép föl, ahol szívből dicsőíti a terrorizmust, üdvözli, ha az Iszlám Állam (IS) lenyakaz valakit. De perbe fogták már adócsalásáért, pénzmosásért is, és főként fajgyűlöltért, nyílt antiszemita uszításért. Ha igaz, az ő pere is 2015 első felében várható.

A Nouvel Obslervateur karácsonyi számában feltette a kérdést: kell-e félni a Google-tól? Amiatt biztosan, hogy leleplezi az embereket, mire klikkeltek a legtöbbször, s az eredmény nem mindig hízelgő.

Szerző
Frissítve: 2014.12.29. 21:56

A jövő évi minimálbér: 105 ezer forint

Publikálás dátuma
2014.12.30. 06:21
A kormány, a munkavállalók és a munkáltatók aláírták a bérmegállapodást, de egyikük sem teljesen elégedett FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A jövő évben a minimálbér havi bruttó összege 105 ezer forint lesz, míg a garantált bérminimum 122 ezer forintra nő. Ugyanakkor a vállalkozási szféra számára ajánlott béremelés mértéke 3-4 százalék - erről állapodott meg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadók és a munkavállalók képviselőivel. Februártól tárgyalások kezdődnek a munka törvénykönyve felülvizsgálatáról, a sztrájktörvényről. A korkedvezményes nyugdíj lehetősége jelenlegi formájában januártól megszűnik.

A hétfőn megkötött bérmegállapodás értelmében 2015. január elsejétől a minimálbér havi bruttó összege 105 ezer forint, a garantált bérminimum havi bruttó összege pedig 122 ezer forint összegű lesz. Ezen kívül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum vállalatok számára 3-4 százalékos béremelésről szóló ajánlást is megfogalmaztak a munka világának képviselői.

A most megkötött megállapodás eredetileg magába foglalta volna a korkedvezményes nyugdíj és a cafetéria-rendszer átalakítását is, de ezekről nem sikerült egyezségre jutni. Ugyanakkor a korkedvezményes nyugdíjrendszer a holnapi nappal kivezetésre kerül, viszont még nem született meg a helyébe lépő jogszabály, amely garanciát adhatna a nagymértékű fizikai és/vagy pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javítására. A tervek szerint erről februárban tárgyalnak majd, és várhatóan tavasszal terjesztik a törvényjavaslatot a parlament elé. A késedelemnek azok láthatják a kárát, akik számára az újév első negyedévében lenne esedékes a korkedvezményes nyugdíj, hiszen ebben az időszakban nem lesz megfelelő rendelkezés számukra.

A munkavállalók képviseletében, Gaskó István úgy nyilatkozott, hogy egy olyan megállapodást sikerült létrehozni, ami rendezi a bérkérdéseket, valamint az egyéb konfliktusos dolgokat, ugyanakkor „nem túl boldog tőle senki”.

A munkaadók képviselője szerint a bérmeghatározás kismértékben meghaladja a kormány által prognosztizált gazdasági növekedés mértéket, ezért nem lesz könnyű a munkáltatóknak tartani magukat hozzá, viszont különösen fontos, hogy a béremelés ne veszélyeztesse a munkahelyeket.

Varga Mihály megismételte a korábbi kormányzati álláspontot arról, hogy Magyarország jövője csak munkára építhető, és a kormány kitart amellett, hogy az ország gazdasági növekedésének záloga a foglalkoztatottság növekedése.

A minimálbérről elmondta, hogy 2014-hez képest 3,4 százalékos emelkedés figyelhető meg, ugyanakkor ez még mindig az Unió alsó harmadába tartozó érték.

A minimálbér bevezetése óta hazánkban a minimálbér relatív értéke jelentősen változott. A bevezetésekor, 1989-ben az átlagkereset 34 százalékát tette ki, míg 2000-ben már csak 29 százaléka volt - jóval elmaradva az EU-átlagtól. 2001-ben és 2002-ben a kormány megduplázta a minimálbért, aminek aránya így az átlagkeresethez mérten 39 illetve 43 százalékra nőtt, majd 2011-ben a kormány újabb nagymértékű emelést hajtott végre, 78 500 forintról 93 ezer forintra növelve a minimálbér mértékét, mely ismét jelentős terhet jelentett a vállalatok számára. 2012 óta a minimálbér-emelések évről évre csökkentek, 2013-ra 5000 forinttal, 2014-re pedig már csak 3500 forinttal emelte meg a kormány a minimálbért, amely megegyezik a jövő évi minimálbér emelkedésének ütemével is.

A minimálbér alakulása (Forint)
            Bruttó  Nettó
2007    65 500  51 575
2008    69 000  56 190
2009    71 500  57 815
2010    73 500  60 236
2011    78 000  60 600
2012    93 000  60 915
2013    98 000  64 190
2014  101 500  66 483
2015  105 000  68 775
Forrás:Mfor.hu

A nettó minimálbér - akárcsak idén - 2292 forinttal emelkedik jövőre, a garantált bérminimum pedig 2620 forinttal. A nettó minimálbér összege így 66 483 forintról 68 775-re emelkedik, a garantált bérminimumra bejelentettek pedig jövőre 79 910 forintot vihetnek haza. A jövő évi növekedés a minimálbéresek esetében kisebb mértékű lesz, mint az idei, viszont a nettó garantált bérminimum jövőre 7 százalék többletet hoz az érintetteknek.

A szakszervezetek elégedetlenségének oka, hogy évi 10 százalékkal kellene emelni a minimálbéreket ahhoz, hogy 2018-ra elérje a minimálbér értéke a létminimumot. Ehelyett viszont 3-4 százalék közötti emelkedés figyelhető meg, mely jócskán elmarad még ettől a szinttől, miközben jövőre a létminimumhoz szükséges összeg is pár ezer forinttal várhatóan tovább fog emelkedni.

A sajtótájékoztatón a nemzetgazdasági miniszter kitért arra is, hogy sokat dolgoztak a pedagógusok, a rendvédelem és az egészségügyben dolgozók bérének emelésén is. Ennek ellenére megfigyelhető, hogy a pedagógusok bérének elválasztása a minimálbértől 5-10 ezer forintos emelkedéstől fosztja meg a tanárokat. Míg a minimálbér összege 2015-ben 105 ezer forint lesz, a tanárok fizetését 101 500 forintos minimálbér figyelembevételével számolják ki. Ennek következménye, hogy egyes pedagógusok csaknem 12 ezer forinttal keresnek kevesebbet idén, mint ahogy a régi számítás mellett alakulhatott volna fizetésük. A Hoffmann Rózsa alatt kidolgozott pedagógus-életpályamodell egyik fontos garanciája az volt, hogy a pedagógus fizetések a minimálbér emelkedésével együtt növekedik, viszont ez csak 2014-ben történt meg, és a következő évtől meg is szüntetik. A döntés ellen nem csak a szakszervezetek képviselői, hanem a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar is tiltakozott.

Az MSZP továbbra is százezer forintos nettó minimálbért javasol, méghozzá úgy, hogy a munkáltatók járulékterhei változatlanok maradjanak - olvasható a párt közleményében.

Témák
minimálbér