Előfizetés

Ajándék-cserebere karácsony után

Publikálás dátuma
2014.12.29. 06:10

Megszokott látvány, hogy a karácsonyt követően ismét megtelnek az üzletek, az emberek ilyenkor próbálják kicserélni a korábban vásárolt vagy ajándékba kapott ajándékokat, melyekből többet kaptak vagy éppen nem a kedvükre való. A legtöbb esetben műszaki cikkeket, ruhákat és játékokat visznek vissza. A hibás termékeket három napig lehet visszavinni az üzletekbe, azt követően a garancia keretében történik a javítás vagy a csere.

Bár a fogyasztóvédők szerint a kereskedők csak akkor kötelezhetők cserére vagy visszafizetésre, ha az eladott terméknek minőségi hibája van, karácsony után a legtöbb üzletben - blokk ellenében, sérülésmentes csomagolásban – lehetőséget adnak a vásárlóknak a cserére vagy a levásárlásra.

A vásárló csak akkor kaphatja vissza a pénzt, ha az áru javítása vagy cseréje sem lehetséges. Mindezt január első hetéig tehetik meg. Fontos, hogy számla nélkül sem a csere lehetőségével, sem pénzvisszafizetéssel nem élhet a vásárló.

Előfordul, hogy a vásárolt terméket a mérete vagy a színe miatt viszik vissza az üzletbe. Ebben az esetben a kereskedők nem kötelezhetők arra, hogy becseréljék vagy visszafizessék a termék árát. Ilyen esetben az üzlet dönti el, hogy orvosolja-e vagy sem, és ebben az esetben időkorlátot határozhat meg.

Újabb rasszista atrocitás Miskolcon

Egy 20-30 fős, sálakkal eltakart arcú férfiakból álló, fekete ruhás csoport jelent meg szombat délután Miskolcon, a romák lakta számozott utcáknál. Az Index beszámolója szerint nem csupán a résztvevők öltözete, megjelenése keltett félelmet a felszámolásra ítélt nyomortelepen élők között, hanem azok a cigányellenes rigmusok is, amelyeket felvonulás közben kiabáltak.

"Meghaltok cigányok! Ölitek a magyarokat! Gyertek ki!” - ordítozták a résztvevők. Tamás Attila roma aktivista szerint ember ugyan nem sérült meg, de a demonstrálók egyike ráütött egy ablakra, ami ezért elrepedt, vagyis nem teljesen "békés" vonulásról volt szó. A sötét ruhások akciója 15-20 percig tarthatott, mert a rendőröket közben többen is kihívták, megérkezésük pedig véget vetett a vonulásnak, amelynek céljáról ugyanakkor semmit sem tudni.

A rendőrség megerősítette a történteket, de szerintük semmilyen atrocitás nem történt: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főkapitányság szerint a helyszínen igazoltatták a felvonulókat, akikről kiderült, hogy diósgyőri szurkolók egy csoportja volt, ők pedig azt mondták a rendőröknek, filmet akartak forgatni a számozott utcákban, de az ott lakók egy része ezt "támadásként fogta fel". Arra a rendőrség nem tért ki, hogy a rasszista jelszavak kántálása hozzá tartozhatott-e a forgatáshoz vagy sem, sőt beszámolójuk szerint trágár szavak sem hangzottak el.

Tamás Attila arról is beszélt, hogy a számozott utcákban, ahol az elmúlt hónapok eseményei miatt már amúgy is nagy a feszültség, most általánossá vált a rettegés, sok család attól fél, hogy visszajönnek a szélsőségesek. A helyiek különösen attól tartanak, ha a szélsőségesek nappal meg mertek jelenni, akkor éjszaka még könnyebb dolguk lesz, és ezért nagyobbnak is tartják annak esélyét, hogy akkor visszatérnek. A rendőrség a helyiek kérésére folyamatos ellenőrzéseket ígért, és azt mondták, éjszaka is lesz járőrözés az érintett helyszíneken. A miskolci roma nemzetiségi önkormányzat közösség elleni izgatás miatt készül feljelentést tenni, ugyanez a szándéka több helyi lakosnak is.

Emlékezetes: a fideszes vezetésű miskolci önkormányzat még szeptemberben kezdte el felszámolni a romák lakta nyomornegyedet, hogy az épülő diósgyőri stadion parkolójának helyet biztosítson. A várost elhagyó családoknak egymillió forintos összegeket ígért az önkormányzat, másik lakást azonban nem. A legújabb hírek szerint a telepet mégsem bontaná el teljes egészében az önkormányzat, mert számítások szerint három utca átalakítása elegendő lehet a stadionnak. A Máltai Szeretetszolgálat mindenesetre új irodát szeretne nyitni a telepen, hogy segítsen a helyiek felzárkóztatásában.

Kapcsolódó
Csend van Miskolcon

Norvég mintás a Fidesz múltja

Publikálás dátuma
2014.12.29. 06:06
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Háromezer dollárnyi támogatást nyert el a Fidesz egy norvég alapítványtól még 1989-ben - derült ki abból a titkosszolgálati dokumentumból, amelyet Kenedi János történész hozott nyilvánosságra. Noha a mai kormánypárt ma már mindent elkövet a norvég alapítványok támogatásából működő civil szervezetek ellehetetlenítéséért, huszonöt éve ugyanez a pénz még jól jött számára. 

A Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségének egy ügynöke 1989. október 4-én - az akkor még fideszes Hegedűs István által Molnár Péternek elmondottakra hivatkozva - arról jelentett, hogy az összeget az Emberi Jogok Kelet-Európában nevű program keretében nyerte el a Fidesz. Cserébe - mint a dokumentumban szerepel - a díj átvevőjének egy 15 perces beszédet kellett tartania egy norvég egyetemen.

Hegedűs, aki Molnárral együtt még 1993-ban kilépett a pártból a jobboldali fordulat után, korábban tisztázta, hogy a bergeni egyetemhez köthető elismerésről, a Rafto-díjról van szó, amit Molnár vett át. Mint a dokumentumból kiderült, "a kiutazó személy a Fidesszel kapcsolatos anyagokat fog magával vinni". Az irat hitelességét a kormánypárt nem kérdőjelezte meg, a norvég támogatást nem cáfolta.

Emlékezetes, Orbán Viktor elhíresült tusnádfürdői beszédében idén nyáron "fizetett politikai aktivistáknak" nevezte az olyan civileket, akiket külföldi alapítványok is támogatnak. Noha maga Orbán is az Amerikában élő Soros György ösztöndíjából élt 1989 környékén, a kormányfő ebben az évben azokat a civil szervezeteket igyekezett rendszerint kriminalizálni, amelyek a korrupció ellen és a jogállamiság mellett lépnek fel. Sokuk norvég közpénzekből részesült támogatásban, ez pedig diplomáciai konfliktust is hozott Norvégiával. Megírtuk: a Norvég Civil Támogatási Alap nyújtotta támogatásokat egy konzorcium részeként kiosztó Ökotárs Alapítvány ellen júniusban indított vizsgálatot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), melynek október közepén nyilvánosságra hozott jelentése szerint a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapítottak meg szabálytalanságot.

Noha a kormány megbízása eredetileg a Norvég Alap összes programjának átvilágítására szólt, a Kehi csak a civil pályázati rendszert vizsgálta, méghozzá a Miniszterelnökség által előzőleg megfogalmazott vádak, így például a politikai elfogultság bizonyítása céljából. A Kehi mintegy 200 millió forint szétosztásában talált szabálytalanságokat, ám jogszabálysértést valójában "néhány tízmilliós nagyságrendben" gyanítanak, utóbbiak esetében feljelentést is tettek, zajlanak a nyomozások. A norvég kormány ugyanakkor nem fogadta el a Kehi-jelentést, és független vizsgálatot kezdeményezett. Ennek eredményét először november végére ígérték, de egyelőre nem készült el, igaz, rendszeres évi vizsgálatról van szó. Norvégia ugyanakkor még májusban felfüggesztette a támogatások kifizetését Magyarország számára, kivéve a civil pályázati pénzeket.