Előfizetés

Már tart a választás Horvátországban

Publikálás dátuma
2014.12.28. 10:03
A felmérések szerint Ivo Josipovic jelenlegi államfő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje a legesélyesebb a győzelemre. FOTÓ:
Elnökválasztás kezdődött vasárnap Horvátországban: reggel hét órakor kinyitottak a szavazóhelyiségek, ahova valamivel kevesebb mint 3,8 millió szavazásra jogosult állampolgárt várnak.

Amennyiben a 4 államfőjelölt egyike sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, akkor január 11-én második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt részvételével.

A választási törvény átalakítása miatt 700 ezerrel kevesebben szavazhatnak a mostani elnökválasztáson, mint öt évvel ezelőtt. Az elnökjelöltekre 6350 helyen adhatják le voksaikat az állampolgárok: belföldön 6260, külföldön pedig 90 szavazóhelyiségben. Horvátországon kívül 50 országban lehet az urnákhoz járulni.

Az idei elnökválasztáson kevesebb a jelölt, mint korábban volt: 2009-ben 12-en, 2005-ben 13-an indultak az elnöki tisztségért. A mostaninál kevesebben csak 1997-ben szálltak versenybe, összesen hárman. Akkor Franjo Tudman másodszor is győzelmet aratott két vetélytársával szemben.

Rekordszámú megfigyelő lesz jelen ugyanakkor a mostani választásokon: összesen 22 ezer, vagyis minden szavazóhelységre átlagosan 3,5 fél megfigyelő jut. A felmérések szerint Ivo Josipovic jelenlegi államfőnek, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltjének és Kolinda Grabar Kitanovicnak, a jobbközép Horvát Demokrata Közösség (HDZ) képviselőjének van a legnagyobb esélye a tisztség elnyerésére.

A választáson exit poll felmérést készít az egyik közvélemény-kutató cég. A választóhelyiségekből távozók nyilatkozatai alapján összeálló becsléseket a vasárnap esti urnazáráskor, 19 órakor ismertetik a hírtelevíziók. Eredményeket már 22 órától nyilvánosságra hoz az országos választási iroda.

Kapcsolódó
Zágráb elnököt választ

Meg akarta ölni a pápát, most virágot tett a sírjára

Ellátogatott II. János Pál pápa végső nyughelyéhez és virágot helyezett el a Szent Péter Bazilikában lévő síremléken szombaton Mehmet Ali Agca, aki 1981-ben megpróbálta megölni a néhai katolikus egyházfőt - írja a hvg.hu az MTI információira hivatkozva.

A Vatikán szóvivője szerint a látogatás, amely meglepetésként érte az egyházat, néhány percig tartott. Tudomása szerint a török férfi a merénylet óta most először lépett be a Vatikán területére. Az Agca által elhelyezett virágokat - ahogy minden más látogató által hozott csokrot is - később a bazilika dolgozói eltávolították a sírról. A látogatásról egy olasz tévécsatorna egy rövid videofelvételt is bemutatott, amelyet egy Agcát elkísérő újságíró készített. A felvétel szerint Agca az suttogta a sír előtt, hogy "ezer köszönet a szentnek" és "sokáig éljen Jézus Krisztus".

Mehmet Ali Agca 1981. május 13-án a római Szent Péter téren rálőtt II. János Pálra. A pápa súlyosan megsebesült a merényletben, amelynek indítékát máig homály fedi. Egyes feltételezések szerint az akkori szovjet és bolgár titkosszolgálatnak is köze lehetett az akcióhoz. Agcát életfogytiglani börtönre ítélték a gyilkossági kísérletért. 2000-ben az olasz államfő kegyelmet adott neki, és kiadták Törökországnak. Hazájában ismét azonnal bebörtönözték egy érvényben lévő ottani ítélete alapján, egy újságíró meggyilkolása miatt, amit még 1979-ben követett el. 2010-ben szabadlábra helyezték.

II. János Pál 1983-ban a börtönben meglátogatta merénylőjét, és megbocsátott neki. Mehmet Ali Agca legutóbb idén novemberben szerepelt a hírekben, amikor arra kérte a Vatikánt, hogy találkozhasson Ferenc pápával a katolikus egyházfő törökországi látogatásakor.

Megbénult az internet Obama "lemajmozása" után

Publikálás dátuma
2014.12.27. 19:14
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Megbénult az észak-koreai internet- és mobiltelefon-hálózat helyi idő szerint szombat este, nem sokkal azután, hogy a kommunista diktatúra legfőbb katonai szerve majomnak nevezte Barack Obama amerikai elnököt - írta az atv.hu az MTI információira hivatkozva.

A Hszinhua Észak-Koreában tartózkodó riporterei - vezetékes telefonon keresztül - arról számoltak be, hogy az internet-szolgáltatás továbbra sem állt helyre. A napokban egyszer már megbénult az internet Észak-Koreában: a hét elején jelentések szerint mintegy 9 és fél órán át nem lehetett elérni a hálózatot az országban.

Észak-Korea a világ egyik legelzártabb országa, csak keveseknek van számítógép-hozzáférésük, s akiknek van, azok is jellemzően csak a belföldi intranet hálózatot érik el. Bár az országnak van szélessávú internetkapcsolata a külvilággal, a lakosságnak csak egy szűk rétege éri el a világhálót.

A phenjani Nemzeti Védelmi Bizottság szombati közleményében azt állította, hogy Washington felelős a történtekért. A Kim Dzsong Un diktátor által vezetett testület - a legfelsőbb észak-koreai katonai grémium - közleménye egyúttal azt írta: az amerikai elnök "vakmerő, mint egy majom a dzsungelben".

A történtek előzménye, hogy december elején súlyos hackertámadást követtek el a Sony Pictures japán-amerikai filmforgalmazó cég ellen, miután az Kim Dzsong Unt kiparodizáló és az észak-koreai diktátor meggyilkolását ábrázoló vígjátékot akart megjelentetni. Az amerikai hatóságok szerint Észak-Korea állt a támadás mögött.

A kérdéses filmet, a The Interview című vígjátékot az amerikai mozik - egy ismeretlen csoport fenyegetéseire hivatkozva - nem voltak hajlandóak megjelentetni, de a Sony karácsony este az interneten elérhetővé tette az amerikai közönség számára. A The Interview-t a phenjani Nemzeti Védelmi Bizottság "becstelen és reakciós" filmnek nevezte, és azt írta, szerinte Obama áll a film bemutatása mögött. Az amerikai elnök korábban azt mondta, hiba volt, hogy nem vetítik a mozik a filmet, és úgy fogalmazott, nem lehet hagyni, hogy "valami diktátor cenzúrát vessen ki az Egyesült Államokban".

Phenjan egyébként korábban már nevezte majomnak és illette hasonlóan sértő rasszista jelzőkkel Barack Obamát. Egyes nyugati kutatók szerint a névleg kommunista phenjani rezsim a világ egy legrasszistább rendszerét tartja fent, amely abban a tekintetben hasonlít a náci Németországra, hogy  saját népe felsőbbrendűségét hirdeti.