Előfizetés

Hófúvás! - Narancssárga riasztást adtak ki

Publikálás dátuma
2014.12.27. 19:32
FOTÓ: Népszava/Vajda József
Vasárnapra több megyére narancssárga, vagyis másodfokú figyelmeztetést adott ki a havazás, valamint a hófúvás veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményükben kiemelték: az év utolsó vasárnapján kemény téli idő várható, de hétfőn is komoly gondokat okozhat még a hófúvás.

A meteorológiai szolgálat veszélyjelzése szerint a havazás miatt másodfokú figyelmeztetést adtak ki Baranya, Somogy, Vas és Zala megyére, mivel ezeken a területeken egy nap alatt akár 20 centiméternél is több hó hullhat. A hófúvás veszélye miatt Baranya, Bács-Kiskun, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyére adták ki a figyelmeztetést. Ezeken a területeken arra is készülni kell, hogy a friss hóval fedett területeken a viharos szél magas hótorlaszokat emelhet.

Emellett a havazás miatt Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Tolna és Veszprém megyére, a hófúvás miatt Békés, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém megyére, a viharos szél miatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Vas és Zala megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést.

Mint kifejtették, szombat este először a Dunántúl nyugati, északnyugati megyéiben kezdődik el havazás, mely az éjszaka folyamán a Dunántúl többi részére, a középső és a déli országrészre is átterjed. A főváros térségében és az attól északra fekvő területeken időszakos, gyenge hóesés a legvalószínűbb. Vasárnap délutántól észak felől szűnni kezd a havazás, az észak-alföldi régióban, és az Északi-középhegység keleti felén inkább csak szállingózhat a hó.

A szombati előrejelzés szerint vasárnap estig a Dunántúl nyugati és déli megyéiben várható a legtöbb, akár 20 centimétert is meghaladó hó. A Dunántúl többi részén és a Dél-Alföldön 5-15 centiméternyi hóra lehet számítani. A főváros tágabb környezetében néhány centiméter hullhat. Az ország többi részén (északkeleti harmadán) nem várható számottevő hóréteg.

A meteorológiai szolgálat azt írta: a Dunántúl nyugati, északnyugati részén már szombat estétől lehetnek kisebb hófúvások. Vasárnap reggelre pedig sokfelé megerősödik, délutántól többfelé viharossá fokozódik a szél. A legerősebb széllökések az Alpokalján és északkeleten elérhetik a 70 kilométer/órás erősséget - tették hozzá, kiemelve: emiatt a vastagabb hóval borított nyugati és déli megyékben komolyabb hófúvásra kell számítani, de a szél azokon a területeken is hordhatja a havat, ahol csak kisebb, pár centiméteres réteg alakul ki.

Hétfőn a középső országrészben erős, másutt viharos lesz az északi szél, de nagy területre kiterjedő, jelentős havazás már nem valószínű. A nagyobb területen viharossá fokozódó szél miatt a hófúvás akár a vasárnapinál nagyobb gondot okozhat - hangsúlyozták. A jelenlegi előrejelzés szerint vasárnap a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 8 és mínusz 1, a legmagasabb hőmérséklet mínusz 2 és plusz 3 Celsius-fok között valószínű.

Ritkultak a csontjaink, mióta földet művelünk

Publikálás dátuma
2014.12.27. 18:38
FOTÓ: Thinkstock
A modern ember elvesztette végtagjai csontsűrűségének 20 százalékát, mióta áttért a földművelésre és letelepedett körülbelül 12 ezer éve - állapították meg kutatók, akik leginkább a kevesebb mozgást igénylő életmóddal magyarázzák a csontritkulást.

A mezőgazdaság kezdetei előtt az ember és elődei évmilliókon át vadászattal és gyűjtögetéssel tartották fenn magukat, ez sokkal intenzívebb mozgással járt - írták az Amerikai Természettudományi Múzeum, a Pennsylvaniai Egyetem és a brit Cambridge-i Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS).

Azok a vadászok-gyűjtögetők, akik 7000 évvel ezelőtt éltek, ugyanolyan sűrű csontokkal és ízületekkel rendelkeztek, mint a mai ember 28 ezer évvel ezelőtt kihalt "unokatestvére", a Neander-völgyi ember vagy az emberfélék távoli rokona, a csimpánz - állapították meg a tudósok. Hozzájuk képest a 6000 évvel ezelőtt, ugyanazon a területen élő földművesek csontjai egyértelműen ritkábbak és törékenyebbek voltak - írták a tanulmányban.

A kutatók 59 modern ember, 229 főemlős - köztük csimpánzok - szivacsos csontjainak, valamint az ember elődei közé tartozó kihalt fajok, az Australopithecus africanus (3,3 millió-2,1 millió évvel ezelőtt), a Paranthropus robustus (1,2 millió évvel ezelőtt) és a Neander-völgyi ember (250 000-28 000 évvel ezelőtt) csontkövületeinek sűrűségét mérte meg. Az eredmények azt mutatták, hogy a modern ember szivacsos, vagyis csöves csontjai (a végtagcsontok) sokat veszítettek sűrűségükből, különösen alsó végtagjukra és annak ízületeire, a csípőre, a térdre és a bokára jellemző a törékenyebbé válás.

"Az ember evolúciójának ez a késői anatómiai változása valószínűleg annak az életmódváltásnak lehet a következménye, amelyben nomádból földművelő lett, és ez sokkal kevesebb testmozgással járt" - mutatott rá Timothy Ryan, a Pennsylvaniai Egyetem antropológusa, a tanulmány egyik szerzője. "Más tényezők is hozzájárulhattak az első földműves népcsoportok csontjainak ritkulásához, többek közt az étrendjükben megnövekedett gabonamennyiség és az esetleges kalciumhiány, ám a legnagyobb szerepet mégis a vadászat és a gyűjtögetés abbahagyása, vagyis a fizikai aktivitás csökkenése játszotta" - tette hozzá.

Ritkultak a csontjaink, mióta földet művelünk

Publikálás dátuma
2014.12.27. 18:38
FOTÓ: Thinkstock
A modern ember elvesztette végtagjai csontsűrűségének 20 százalékát, mióta áttért a földművelésre és letelepedett körülbelül 12 ezer éve - állapították meg kutatók, akik leginkább a kevesebb mozgást igénylő életmóddal magyarázzák a csontritkulást.

A mezőgazdaság kezdetei előtt az ember és elődei évmilliókon át vadászattal és gyűjtögetéssel tartották fenn magukat, ez sokkal intenzívebb mozgással járt - írták az Amerikai Természettudományi Múzeum, a Pennsylvaniai Egyetem és a brit Cambridge-i Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS).

Azok a vadászok-gyűjtögetők, akik 7000 évvel ezelőtt éltek, ugyanolyan sűrű csontokkal és ízületekkel rendelkeztek, mint a mai ember 28 ezer évvel ezelőtt kihalt "unokatestvére", a Neander-völgyi ember vagy az emberfélék távoli rokona, a csimpánz - állapították meg a tudósok. Hozzájuk képest a 6000 évvel ezelőtt, ugyanazon a területen élő földművesek csontjai egyértelműen ritkábbak és törékenyebbek voltak - írták a tanulmányban.

A kutatók 59 modern ember, 229 főemlős - köztük csimpánzok - szivacsos csontjainak, valamint az ember elődei közé tartozó kihalt fajok, az Australopithecus africanus (3,3 millió-2,1 millió évvel ezelőtt), a Paranthropus robustus (1,2 millió évvel ezelőtt) és a Neander-völgyi ember (250 000-28 000 évvel ezelőtt) csontkövületeinek sűrűségét mérte meg. Az eredmények azt mutatták, hogy a modern ember szivacsos, vagyis csöves csontjai (a végtagcsontok) sokat veszítettek sűrűségükből, különösen alsó végtagjukra és annak ízületeire, a csípőre, a térdre és a bokára jellemző a törékenyebbé válás.

"Az ember evolúciójának ez a késői anatómiai változása valószínűleg annak az életmódváltásnak lehet a következménye, amelyben nomádból földművelő lett, és ez sokkal kevesebb testmozgással járt" - mutatott rá Timothy Ryan, a Pennsylvaniai Egyetem antropológusa, a tanulmány egyik szerzője. "Más tényezők is hozzájárulhattak az első földműves népcsoportok csontjainak ritkulásához, többek közt az étrendjükben megnövekedett gabonamennyiség és az esetleges kalciumhiány, ám a legnagyobb szerepet mégis a vadászat és a gyűjtögetés abbahagyása, vagyis a fizikai aktivitás csökkenése játszotta" - tette hozzá.