Előfizetés

Újabb kormányközeli kancellárok jönnek

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2014.12.27. 06:04
A Zeneakadémiára érkező kancellár, Kupper András ugyan orvos végzettségű, de legalább zongorázni szeret FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Ismét a Fideszhez közelálló személyeket, sőt, Kupper András esetében a kormánypárt - ma nem aktív - politikusát nevezte ki Orbán Viktor a felsőoktatási intézmények kancellárjainak. A nyolc eddig betöltetlen kancellári posztra kiválasztottak között van jelenlegi államtitkár, Fidesz közeli vállalkozó, de a pályázatot lebonyolító erőforrás tárca felsőoktatási államtitkárságának főosztályvezetője is.

Eredményesen zárult a kancellári pályázatok második fordulója, így abban a nyolc állami felsőoktatási intézményben is megkezdhetik munkájukat a kancellárok, ahol az első fordulót követően nem volt sikeres pályázat - írta december 23-i közleményében az Emberi Erőforrás Minisztérium (Emmi) felsőoktatási államtitkársága. Mint ismert, november elején csak 21 állami fenntartású felsőoktatási intézmény élére nevezett ki Orbán Viktor kancellárokat. Az ő feladatuk, hogy a kormány meghosszabbított karjaként gazdaságilag kézben tartsák az egyetemeket, főiskolákat. Már akkor két hónappal elhúzódott a pályáztatás, de nyolc intézmény élére sehogy sem találtak megfelelő embert. A most kinevezettek ezen intézmények élére pályáztak, a közlemény szerint november 24-e volt a határidő és 102 pályázó nyújtott be 143 pályázatot (vagyis néhány pályázó több kancellári posztra is próbálkozott).

Miként az első körben, úgy vélhetően ezúttal sem volt egyszerű megtalálni azokat a személyeket, akik a pályázati feltételeknek is megfelelnek és Orbán is megbízik bennük; a pályázók közül ugyanis az erőforrás-miniszter (Balog Zoltán) választott, majd javaslatai alapján a miniszterelnök döntött. A most kinevezettek megbízatása is három évre szól. A pályázaton való részvétel feltétele volt a felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, központi vagy területi közigazgatásban hároméves vezetői gyakorlat és a felsőfokú végzettség.

Mint ismert, a kancellári rendszer bevezetésével szétválasztják az egyetemek szakmai és gazdasági irányítását. A rektorok maradnak az egyetemek szakmai-oktatási vezetői, míg a kancellárok az állami fenntartó gazdasági érdekeit képviselik, minden olyan kérdésben ők döntenek, amelyek az intézmények költségvetését érintik. A felsőoktatási törvény nyári módosítása megszüntette az egyetemeken és a főiskolákon a gazdasági főigazgatói posztot, ezután csak a miniszterelnök által kinevezett kancellárok irányíthatják majd az intézmények beszerzéseit, szerződéskötéseit. A kancellárok továbbá munkáltatói jogokat is gyakorolnak a nem oktatási területen dolgozó alkalmazottak felett. Az oktatók munkáltatói joga ugyan a rektornál marad; a rektort a szenátusok jelölhetik a tisztségre, az ő személyüket az emberi erőforrás miniszteren keresztül az államfő hagyja jóvá, ám az összes szakmai döntésnek költségvetési vonzata is van, így a kancellárok nélkül a rektorok alig mozdulhatnak majd.

Hogy többnyire a kormánypárthoz kötődő személyeket nevez ki a kormányfő, nem meglepő, hiszen Orbán júliusban a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy a kancellárok egy részéről már tudja, kiket fog megbízni a feladattal - noha ekkor még el sem indult a pályáztatás. Némi meglepetést azért jelent, hogy Kupper András lett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárja. Kupper ugyanis 2006 és 2014 között a Fidesz parlamenti képviselője volt, de 1993 és 2006 között a fővárosi közgyűlésben is dolgozott képviselőként, e minőségében 2003-tól 2006-ig frakcióvezetőként is. Sőt, 2004-től 2007-ig a Fidesz budapesti elnöki tisztét is ellátta. Kancellári kinevezését már korábban megszellőztették, ám mivel orvosi diplomája van, sőt, a SOTE-n tanársegédként is dolgozott, ezért azt várták, hogy oda nevezik ki. Ám nem így történt, hiszen a Zeneakadémián kötött ki. Hogy ehhez is van affinitása, azt jól mutatja, hogy egy korábbi önéletrajza szerint "hobbija a zongorázás és a kutyák". Sőt, okleveles borvizsgáló is, így akár más intézményeket is felügyelhetne a jövőben. Érdekesség, hogy az Egészségügyi Közlöny szerint 2010. november 10-től érvénytelenítették általános orvosi diplomáját, amit azóta visszaszerezhetett, hiszen a kancellári poszthoz felsőfokú végzettség szükséges - legalábbis a törvény szerint.

Nem volt váratlan Hegmanné Nemes Sára kinevezése a Kecskeméti Főiskola kancellári posztjára. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelenlegi vagyonpolitikáért felelős államtitkáráról a VS.hu írta meg, hogy mai posztja megszűnik: a privatizációs szerződések felülvizsgálata már lezárult, az általa felügyelt PPP-beruházások közül pedig a felsőoktatásiak az Emmi felsőoktatási, a sporttal kapcsolatosak a sportért felelős államtitkárságához kerülnek. Az Index tavaly őszi cikke szerint Hegmanné már megpróbált korábban is távozni a tárcától: 2013 szeptemberében egyszer már felállt, mivel ígéretet kapott, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke lehet. Hiába mentette fel azonban hivatalosan is Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszter, a Kehi vezetői széke mégsem üresedett meg. Hegmanné végül úgy maradhatott államtitkári pozíciójában, hogy Orbán nem írta alá a felmentését.

A bajai Eötvös József Főiskola kancellári posztját Bohátka Gergely kapta meg. Ő ma is az Emmi Felsőoktatásért felelős államtitkárságának felsőoktatási főosztályát vezeti. E minőségében - díszvendégként - jelent meg a Közgáz egyetemtörténeti kiállításának ünnepélyes megnyitóján idén október 20-án. E kiállítás megszervezésének - mint ismert - Marx szobrának eltávolítása adott indokot. Bohátka korábban a Károli Gáspár Református Egyetem főtitkára is volt.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!

Századvég: zuhan a Fidesz

Publikálás dátuma
2014.12.27. 06:03
FOTÓ: Népszava
Bár mérséklődött az utóbbi két hónapban a Fidesz-KDNP támogatottsága, a választók közel kétharmada a négyéves ciklus kitöltését várja a kormánypártoktól. Ezzel szépített a Századvég Alapítvány a legfrissebb közvélemény-kutatási adatait, melyek szerint jelenleg már csak a lakosság 29 százalék adná szavazatát a kormányzó pártokra a teljes népességen belül. 

A második helyen a Jobbik áll, jelenleg 14 százalékos a párt támogatottsága. A korábbi baloldali összefogás pártjai közül az MSZP a legerősebb 11 százalékkal, míg a Demokratikus Koalíció és az Együtt támogatóinak aránya alacsony, összesen 3-3 százalék. Az LMP-re jelenleg a megkérdezettek 4, más pártokra 2 százaléka voksolna.

A felmérés arra is rámutat, hogy a magukat bizonytalanként meghatározók tábora jelentős, 34 százalékra bővült decemberre. A biztos szavazó pártválasztók körében eközben a Fidesz-KDNP jelenleg 44 százalékon áll, a második 22 százalékkal a Jobbik, amit 17 százalékkal az MSZP követ, a DK és az Együtt a biztos szavazók körében 4-4 százalékon áll, míg az LMP-re 6, egyéb pártokra 3 százalék adná szavazatát. Megjegyezték azt is, hogy a teljes népesség körében mért 29 százalék nem a legrosszabb adat a Fideszről, ugyanis például 2012 azonos időszakában ez az érték 21 százalék volt.

A vezető pártpolitikusok versenyében szeptember óta nem változott a sorrend: a csökkenés ellenére még mindig Orbán Viktor a legkedveltebb, ő jelenleg 40 ponton áll. A kormányfőt Vona Gábor 34, Schiffer András 30, majd Gyurcsány Ferenc 17 és Tóbiás József 15 ponttal követi. A kutatás azt is mutatja, hogy noha sok választó nem értett egyet a bejelentett intézkedésekkel - különösen az internetadóval -, a megkérdezettek 61 százaléka továbbra is azt várja, hogy a Fidesz-kormány töltse ki a négy évet. A válaszadók 34 százaléka viszont úgy gondolja, hogy a kormánynak távoznia kellene.

Amerikai rémálmok

Publikálás dátuma
2014.12.27. 06:02
Orbán állítja, egyre kevesebb a szegény – a Blaha Lujza téren nyilván gazdagok álltak sorba órákig a karácsonyi ételosztáson. FO
Amerikai önkényről és a nemzeti szuverenitás megsértéséről cikkezik az orosz sajtó, méghozzá a magyar miniszterelnököt idézgetve. Orbán Viktor - ezúttal - az Egyesül Államokkal szemben járt pávatáncának csak a kormány "keleti" barátai örülnek.

Az orosz Pravda Orbán Viktor kijelentésével igyekszik bizonyítani, hogy az USA aktívan beleavatkozik a kelet-európai országok belpolitikájába. "Az Egyesült Államok Európát fojtogatja az ukrán válság ürügyén" című cikk a magyar miniszterelnök keddi nyilatkozata kapcsán megkérdezett egy orosz elemzőt, aki szerint Magyarország az újabb hidegháború "áldozata" lehet.

"Új korszakba léptünk, amikor az Egyesült Államok nem egyszerűen beleavatkozik, hanem aktív és cselekvő részese a közép-európai országok belpolitikai életének" - idézte a Kreml hivatalos szócsövének számító lap angol nyelvű kiadása Orbán Viktort. A Pravda újságírója Vladimir Bruterrel, az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének egyik kutatójával beszélgetett, aki szerint az őszi korrupciós botrány, amikor magyar kormánytisztviselőket tiltottak ki az Egyesült Államokból "anélkül, hogy az általuk állítólag elkövetett bűncselekmény természetéről felvilágosítást adtak volna, élő példa rá, mi mindent művelhet Washington azokkal, akik nem igazodnak a külpolitikájához". Bruter szerint Amerikának még ahhoz is hatékony eszközei vannak, hogy olyan vitát szítson egy államban, amely még az adott kormány megdöntését is előidézheti.

Az orosz elemző szerint szó sincs arról, hogy az Európai Unió gazdaságát az amerikai politika irányítaná, de tény, hogy függ az USA kezében lévő globális piacoktól. Így a készülő szabadkereskedelmi egyezmény valóban lehetővé teheti, hogy az Egyesült Államok saját igényei szerint formálja Európa gazdasági viszonyait. Ez óriási fenyegetést jelenthet az önálló európai gazdaság, főleg a kicsiny, vagy nem kellőképpen fejlett EU-tagállamok számára. Az orosz elemző nem tudott egyértelmű választ adni arra, hogy kimaradhat-e Magyarország az új hidegháborúból. Ismét Orbánt idézte, aki szerint "az Egyesült Államok olyan konfliktusba akar belevonni bennünket, amiből csak rosszul jöhetünk ki". Bruter véleménye szerint az EU és a NATO új elválasztó vonalakat akar kialakítani a térségben, Magyarország pedig túlságosan gyenge ahhoz, hogy ütközőzónává váljék. Ugyanakkor a Pravda szerint még ma is rendkívüli népszerűségnek örvendő Orbán karakánsága veszélyes precedenst teremthet a többi uniós állam vezetője számára is, így azok egymás után lázadnának fel az amerikai önkény ellen. Márpedig ezt az Egyesült Államok semmiképp nem hagyhatja, mert oda vezethetne, hogy Európa végül saját politikát folytasson. Ezt megelőzendő Amerikának példát kell statuálnia, hogy megértesse a többi uniós tagállammal is: nem emelhetik fel a fejüket.

Eközben a Reuters szerint Orbán Viktor éppen akkor vádolta meg az amerikai befolyás kiterjesztésének szándékával az USA-t, amikor amúgy is romlanak a kétoldalú kapcsolatok, mivel Washington úgy ítéli meg, hogy a magyar kormányfő mind inkább tekintélyelvű irányítást honosít meg, nem tesz eléggé a korrupció ellen, továbbá szoros viszonyt alakít ki Oroszországgal. A hírügynökség idézte André Goodfriend budapesti ideiglenes ügyvivőt, aki még októberben a kitiltások kapcsán kijelentette, a korrupció a magyar demokratikus intézmények gyengülésének a jele. Egyben hangsúlyozta, hogy a beutazási tilalmakat figyelmeztetésnek szánták, mármint hogy Budapest fordítson az irányvonalon, mivel az a demokratikus értékeket veszélyezteti.

Ám a kabinet erre nem hajlandó, ahogy az amerikai korrupciós vád érdemi kivizsgálására sem szólította fel az illetékes hatóságokat. Ehelyett Orbán Viktor kedd este a köztévében arról beszélt: az Egyesült Államok befolyást akar szerezni Közép-Európában, és ehhez használja fedőtörténetként a korrupciót. A kormányfő szerint az amerikai kitiltási üggyel kapcsolatban "előkerült a nemzeti függetlenség kérdése" is, sőt azt mondta, "minden gondolkodó ember tudja, hogy a korrupciós vád fedőtörténet". Orbán szerint ugyanis valójában arról van szó, hogy az Egyesült Államoknak új keletű érdekei lettek ebben a térségben, befolyást akar szerezni, és ehhez használja fedőtörténetként a korrupciót. Ezt szerinte onnan lehet tudni, hogy amikor a kormány konkrétumokat követel az Egyesült Államoktól, akkor az "valahogy sohasem történik meg". Ez egy tipikus titkosszolgálati befolyásszerző akció kísérőjelensége - jelentette ki. Egy nappal korábban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyar Hírlapnak adott interjújában - Orbánhoz hasonló gondolatokkal - szintén keményen nekiment az USA-nak, illetve nagykövetségének, egyenesen azt állítva: Amerika budapesti képviselete szervezi a kormányellenes tüntetéseket. "Nem véletlen, hogy az amerikai követség utcára viszi a politikát, a demonstrációk aktív szervezője, bátorítója és szereplője" - nyilatkozta Lázár, majd azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy "meg akarják nekünk mondani, mit gondoljunk a világról".

Kevesli a szegényeket...

Kedd esti televíziós interjújában Orbán Viktor többek között arról is beszélt, hogy szerinte a gazdasági válság nem múlt el Magyarországon, ezért szükség van a pénzügyi stabilitásra, a csökkenő munkanélküliségre. Szerinte természetes dolog a tiltakozás a kormány döntéseivel szemben, de hozzátette: Magyarország minden évben tett egy lépést előre. Kiemelte a devizahitelesek megvédését, az infláció leszorítását, a bérek, s a nyugdíjak emelését. A következő négyéves ciklus legfontosabb kormányzati céljaként pedig a bérből és fizetésből élők anyagi biztonságának megerősítését nevezte meg, szerinte ugyanis "a szegénység elleni legjobb politika a munkahelyteremtés".

Egyébként a kormányfő néhány hete arról is beszélt, a tények azt mutatják, hogy Magyarországon csökken a szegénység. Orbán szerint ugyanis csökken a szegények száma Magyarországon, és a szegényeknek több pénzük van, mint korábban volt. Az európai statisztikák szerint viszont Magyarországon félmillióval nőtt a szegények száma 2008 óta; akkor 2,8 millió ember élt szegénységben, ez a szám 2013-ra 3,3 millióra emelkedett, hazánk lakosságának immár 33,5 százalékát fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztettség, 2,6 millióan pedig már a szó szoros értelmében nyomorognak.

Mindez abból is megerősítést nyerhetett, hogy az elmúlt három nap mindegyikén végeláthatatlan hosszú sor kígyózott a belvárosban, ahol a Krisna-tudatú hívők közössége osztott ételt. A Blaha Lujza téren több mint ezerötszázan vártak órákat, hogy egy kis meleg ebédet kaphassanak december 24-én. A karácsonynapi ételosztás különlegessége volt, hogy a meleg étel mellett 25 féle élelmiszerből álló csomagot is kaptak a sorban állók.

Kapcsolódó
Szegény orosz milliárdosok