Előfizetés

Jön a hideg és a síszezon

Publikálás dátuma
2014.12.27. 06:12
FOTÓ: Thinkstock
A december eddig se nem hideg, se nem havas nem volt és a fehér karácsonyról már senki sem mert álmodni. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a hétvégétől jön a fagy és a hóesés. A következő napokban lehűlés várható, és a tavaszias időt a hideg veszi át.

Vége a december végi enyhe időnek: a Meteorológiai Intézet szerint mától hózápor is előfordulhat, vasárnap pedig több helyen havazhat is, a fővárosban viszont igen kicsi rá az esély. A legtöbb hó a Dél-Dunántúlon ígérkezik, akár 10-15 centi is leeshet. Az Északi-középhegységben és az Észak-Alföldön néhány centi hó várható. Vasárnap és hétfő délelőtt viharos lesz az északi és északkeleti szél, amely első sorban a dunántúli tájakon, és a Tiszántúl déli felében okozhat hófúvást.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. közleményében írja: eddig nem volt igazán télies az idő, ennek ellenére november 10-e óta téli műszakban dolgoznak. Sok helyen az éjszakai és reggeli órákban végeztek síkosságmentesítést, de hóeltakarításra csak az ország északi, magasabban fekvő területein volt szükség. Eddig több ezer tonna útszóró sót használtak el az országos közúthálózaton.

A hideg időnek köszönhetően a síelők is fellélegezhetnek: több sípálya megnyitja kapuit a sportkedvelők előtt. A Mátraszentistváni Sípark a várható lehűlés miatt december 27-től folyamatosan helyezi üzembe sípályáit, írja a vjm.hu. Mind a 16 hóágyút beindítják, a síoktatóteraszok és a hócsúszdaparkot is megnyitják.

Vasárnapra a 6-os pálya tanuló tányéros sílifttel is használható lesz, hétfőn pedig a hóágyúzás előrehaladtával a 4-es pálya felső szakasza és az 5-ös pálya is kinyit. Az idei szezonban új Doppelmayr korongos sífelvonót helyeztek üzembe, így óránként hétszáz emberrel többet tudnak majd szállítani a felvonók.

Eplényben december 28-án reggel hivatalosan is megkezdődik a síszezon. Nyitva lesz az 1-es pálya, a T1-es tanulópálya és valószínűleg az 1/b pálya is. Ez összesen 1347 méter síelhető pálya. Kinyit a síiskola, a kölcsönző és várják a vendégeket az éttermek is.

Dobogókőn az ónos eső hatalmas károkat okozott és nem csak az erdőkben, hanem az ottani sípályán is. A Dobogókőért Közhasznú Alapítvány önkéntesek segítségével elkezdte megtisztítani a pályát. Honlapjukon írják, hogy jól halad a károk megszüntetése, de még mindig várják a segítő kezeket. Az alapítvány oldalán olvasható,hogy a híresztelésekkel ellentétben mindenképp ki fog nyitna a síszezonra a Dobogókő Sícentrum.

Több pénzt követel a turizmusnak Ujhelyi

Publikálás dátuma
2014.12.27. 06:05
Ujhelyi István, szocialista EP-képviselő. FOTÓ: Népszava
Több költségvetési pénzt követel a hazai turisztikai ágazat szereplőinek Ujhelyi István. A szocialista EP-képviselő, a brüsszeli parlament közlekedési és turizmus bizottságának alelnöke szerint, ha a Fidesz valóban Magyarország és a magyar emberek érdekeit nézi, akkor a kormány több figyelmet és forrást biztosít az ágazatnak. A turizmus ugyanis a válság alatt és azt követően is Európa-szerte jól teljesít - hívta fel a figyelmet Ujhelyi, kifejtve: az uniós polgárok kétharmada az EU-tagállamok valamelyikében tölti szabadságát, a világturizmusból származó bevételek mintegy ötven százaléka az unió piacán képződik.

A szakpolitikus szerint a turizmus kiemelt szerepet játszik az unió és a világ gazdaságában: egyes mérések alapján a világ GDP-jének kilenc, az európai közösség GDP-jének pedig öt százalékát ez a szektor termeli. A felmérések szerint csaknem húszmillió európai munkahelyet biztosít, éppen ezért a turisztikai szektor több figyelmet igényel, amit 2015-ben meg is fog kapni. Az MSZP-s EP-képviselő bizottsági alelnökként kezdeményezője volt a turizmusfejlesztéssel és a kulturális örökség kérdéseivel foglalkozó intergroup megalakításának, amelynek része lesz abban, hogy a következő évtől közvetlenebb kapcsolat épül a turisztikai szektor, illetve az Európai Bizottság és a Parlament között. Ennek eredményeként új, fenntartható munkahelyek jönnek létre, amely segítheti az ifjúsági munkanélküliség felszámolását - fogalmazott a politikus.

Ujhelyi szorgalmazza, hogy a magyar kormány is ismerje fel a turizmusban rejlő lehetőségeket és kiemelten támogassa a szektort. A politikus szerint ugyanis sajnálatos, hogy az Orbán-kabinet a jövő évi költségvetésben mindössze 4,9 milliárd forintot különített el turisztikai célra, pedig ez a keret még az első Orbán-kormány idején is ennek az ötszöröse volt. Emlékeztetett: az európai statisztikák szerint 2008-ban Magyarországon még a GDP 0,3 százalékát fordítottuk a turizmusra, de még 2009-ben és 2010-ben is elérte ez az összeg a GDP 0,2 százalékát. A 2010-es kormányváltás óta azonban már alig haladja meg a 0,1 százalékot. "Európa a turizmus felé fordul a következő években, ha a magyar kormány ennek ellenkezőjét teszi, akkor nem érti a jelenkor és a gazdasági racionalitás üzenetét" - írta.

Újabb kormányközeli kancellárok jönnek

Simon Zoltán
Publikálás dátuma
2014.12.27. 06:04
A Zeneakadémiára érkező kancellár, Kupper András ugyan orvos végzettségű, de legalább zongorázni szeret FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Ismét a Fideszhez közelálló személyeket, sőt, Kupper András esetében a kormánypárt - ma nem aktív - politikusát nevezte ki Orbán Viktor a felsőoktatási intézmények kancellárjainak. A nyolc eddig betöltetlen kancellári posztra kiválasztottak között van jelenlegi államtitkár, Fidesz közeli vállalkozó, de a pályázatot lebonyolító erőforrás tárca felsőoktatási államtitkárságának főosztályvezetője is.

Eredményesen zárult a kancellári pályázatok második fordulója, így abban a nyolc állami felsőoktatási intézményben is megkezdhetik munkájukat a kancellárok, ahol az első fordulót követően nem volt sikeres pályázat - írta december 23-i közleményében az Emberi Erőforrás Minisztérium (Emmi) felsőoktatási államtitkársága. Mint ismert, november elején csak 21 állami fenntartású felsőoktatási intézmény élére nevezett ki Orbán Viktor kancellárokat. Az ő feladatuk, hogy a kormány meghosszabbított karjaként gazdaságilag kézben tartsák az egyetemeket, főiskolákat. Már akkor két hónappal elhúzódott a pályáztatás, de nyolc intézmény élére sehogy sem találtak megfelelő embert. A most kinevezettek ezen intézmények élére pályáztak, a közlemény szerint november 24-e volt a határidő és 102 pályázó nyújtott be 143 pályázatot (vagyis néhány pályázó több kancellári posztra is próbálkozott).

Miként az első körben, úgy vélhetően ezúttal sem volt egyszerű megtalálni azokat a személyeket, akik a pályázati feltételeknek is megfelelnek és Orbán is megbízik bennük; a pályázók közül ugyanis az erőforrás-miniszter (Balog Zoltán) választott, majd javaslatai alapján a miniszterelnök döntött. A most kinevezettek megbízatása is három évre szól. A pályázaton való részvétel feltétele volt a felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, központi vagy területi közigazgatásban hároméves vezetői gyakorlat és a felsőfokú végzettség.

Mint ismert, a kancellári rendszer bevezetésével szétválasztják az egyetemek szakmai és gazdasági irányítását. A rektorok maradnak az egyetemek szakmai-oktatási vezetői, míg a kancellárok az állami fenntartó gazdasági érdekeit képviselik, minden olyan kérdésben ők döntenek, amelyek az intézmények költségvetését érintik. A felsőoktatási törvény nyári módosítása megszüntette az egyetemeken és a főiskolákon a gazdasági főigazgatói posztot, ezután csak a miniszterelnök által kinevezett kancellárok irányíthatják majd az intézmények beszerzéseit, szerződéskötéseit. A kancellárok továbbá munkáltatói jogokat is gyakorolnak a nem oktatási területen dolgozó alkalmazottak felett. Az oktatók munkáltatói joga ugyan a rektornál marad; a rektort a szenátusok jelölhetik a tisztségre, az ő személyüket az emberi erőforrás miniszteren keresztül az államfő hagyja jóvá, ám az összes szakmai döntésnek költségvetési vonzata is van, így a kancellárok nélkül a rektorok alig mozdulhatnak majd.

Hogy többnyire a kormánypárthoz kötődő személyeket nevez ki a kormányfő, nem meglepő, hiszen Orbán júliusban a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy a kancellárok egy részéről már tudja, kiket fog megbízni a feladattal - noha ekkor még el sem indult a pályáztatás. Némi meglepetést azért jelent, hogy Kupper András lett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárja. Kupper ugyanis 2006 és 2014 között a Fidesz parlamenti képviselője volt, de 1993 és 2006 között a fővárosi közgyűlésben is dolgozott képviselőként, e minőségében 2003-tól 2006-ig frakcióvezetőként is. Sőt, 2004-től 2007-ig a Fidesz budapesti elnöki tisztét is ellátta. Kancellári kinevezését már korábban megszellőztették, ám mivel orvosi diplomája van, sőt, a SOTE-n tanársegédként is dolgozott, ezért azt várták, hogy oda nevezik ki. Ám nem így történt, hiszen a Zeneakadémián kötött ki. Hogy ehhez is van affinitása, azt jól mutatja, hogy egy korábbi önéletrajza szerint "hobbija a zongorázás és a kutyák". Sőt, okleveles borvizsgáló is, így akár más intézményeket is felügyelhetne a jövőben. Érdekesség, hogy az Egészségügyi Közlöny szerint 2010. november 10-től érvénytelenítették általános orvosi diplomáját, amit azóta visszaszerezhetett, hiszen a kancellári poszthoz felsőfokú végzettség szükséges - legalábbis a törvény szerint.

Nem volt váratlan Hegmanné Nemes Sára kinevezése a Kecskeméti Főiskola kancellári posztjára. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jelenlegi vagyonpolitikáért felelős államtitkáráról a VS.hu írta meg, hogy mai posztja megszűnik: a privatizációs szerződések felülvizsgálata már lezárult, az általa felügyelt PPP-beruházások közül pedig a felsőoktatásiak az Emmi felsőoktatási, a sporttal kapcsolatosak a sportért felelős államtitkárságához kerülnek. Az Index tavaly őszi cikke szerint Hegmanné már megpróbált korábban is távozni a tárcától: 2013 szeptemberében egyszer már felállt, mivel ígéretet kapott, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke lehet. Hiába mentette fel azonban hivatalosan is Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszter, a Kehi vezetői széke mégsem üresedett meg. Hegmanné végül úgy maradhatott államtitkári pozíciójában, hogy Orbán nem írta alá a felmentését.

A bajai Eötvös József Főiskola kancellári posztját Bohátka Gergely kapta meg. Ő ma is az Emmi Felsőoktatásért felelős államtitkárságának felsőoktatási főosztályát vezeti. E minőségében - díszvendégként - jelent meg a Közgáz egyetemtörténeti kiállításának ünnepélyes megnyitóján idén október 20-án. E kiállítás megszervezésének - mint ismert - Marx szobrának eltávolítása adott indokot. Bohátka korábban a Károli Gáspár Református Egyetem főtitkára is volt.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!