Kórházban töltötte a karácsonyt Bush

Publikálás dátuma
2014.12.27. 06:35
George W. Bush volt amerikai elnök. FOTÓ: Getty Images
George H. W. Busht, a 41. amerikai elnököt légzési nehézségek miatt kedden szállították be az otthonához közeli houstoni metodista kórházba. Állapota orvosai szerint ezúttal nem válságos, mint 2013 januárjában, amikor krónikus bronchitise okozta erős köhögéssel vitték be, s két hónapig benn kellett feküdnie.

A szóvivői jelentés szerint ezúttal inkább elővigyázatosságból tartották benn, jól érzi magát, meglátogatta a volt First Lady, Barbara, s egyik fia, Ned is a feleségével. A legidősebb élő amerikai elnök (a 39. elnök, Jimmy Carter is 1924-ben született, de négy hónappal később, októberben) Parkinson-kórja miatt már egy ideje tolószékbe kényszerült, s beszédproblémákkal is küszködik.

Ennek ellenére idén júniusban, 90. születésnapján kedvenc sportjának hódolt, ejtőernyős tandemugrást hajtott végre. Legidősebb fia, a 43. elnök, George W. Bush idén könyvet jelentetett meg „41 – Portré apámról” címmel.

Mindeközben egyre biztosabbnak látszik, hogy a Bush-dinasztia újabb tagja célozza meg a Fehér Házat. Jeb Bush, Duplavé öccse, a volt floridai kormányzó a napokban jelentette be, hogy lemond a 14 államban 80 kórházat üzemeltető Tenet Healthcare Corp. cég igazgatótanácsi tagságáról. Ezt újabb jelnek tartják arra, hogy Jeb harcba szál a republikánus elnökjelöltségért. Lemondott a Barclaysnél betöltött tanácsadói állásáról is.

Jeb Bush jövő év elejére ígérte, hogy közzéteszi floridai kormányzói idejéből származó e-mail-üzeneteit, de a Washington Post már korábban megszerezte az anyagot. Az e-mailekből állítólag kiviláglik, hogy Jeb más stílusú, sokkal operatívabb vezető, mint bátyja, a 43. elnök volt, aki a kormányzati ügyek jórészét nagyhatalmú alelnökére, Dick Cheneyre hagyta.

Szerző

Hackerháború

Publikálás dátuma
2014.12.27. 06:34
Egy óra alatt elkelt az összes jegy a filmre FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Nem ér véget egykönnyen az Észak-Korea és az Egyesült Államok közötti hackerháború. A The Interview című film bemutatását követően elérhetetlenné vált a Sony Playstation és a Microsoft Ybox. Phenjan bosszújára gyanakszik a világ. Moszkva az észak-koreai rezsim mellé állt.

Azután, hogy december 24-án a Sony mégis bemutatta a független filmszínházakban és több internetes platformon a The Interview című alkotását, hackerek támadást intéztek a Sony Playstation és a Microsoft Ybox internetes hálózata ellen. Mindkettő elérhetetlenné vált.

A BBC szerint a támadás a Lizard Squad hackercsoport nevéhez fűződik és azért is jött a lehető legrosszabbkor a két cég számára, mert a karácsonyi időszakban különösen sokan használják ezeket a játékokat. Feltételezések szerint Phenjan állt így bosszút „Az interjú” című film közlése miatt, ezt azonban egyelőre semmilyen bizonyíték sem támasztja alá.

A filmet óriási érdeklődés kíséri az Egyesült Államokban. New Yorktól Los Angelesig rengetegen özönlöttek a mozikba december 24-i bemutatása óta. Egy Los Angeles-i moziban ráadásul feltűnt az egyik főszereplő, Seth Rogen, Evan Goldberg rendező társaságában.

„Nem gondoltunk volna, hogy ez megtörténik” – jelentette ki Rogen arra utalva, hogy a Sony meggondolta magát, s bemutatta az alkotást. A mozi üzemeltetője, Josh Levin közölte, egy óra alatt elkelt az összes jegy a filmre, amely két újságíró észak-koreai kalandjait mutatja be, s az alkotás végül persze happy enddel zárul.

Phenjan mellé állt a film ügyében Moszkva, amely egyre barátibb viszonyt próbál ápol a sztálinista rezsimmel azután, hogy hűvössé vált a viszonya a Nyugattal. Alekszander Lukasevics, az orosz külügyminisztérium szóvivője botrányosnak és veszélyesnek nevezte Washington „fenyegetéseit”, s mint mondta, az Egyesült Államok nem bizonyította be hitelt érdemlően, hogy Észak-Korea állt a hackertámadások mögött. Moszkva közvetítőként lép fel az észak-koreai atomprogram kapcsán, eddig azonban nem sok eredményt ért el e tekintetben.

Szerző
Frissítve: 2014.12.26. 21:50

Zágráb elnököt választ

Vasárnap rendezik meg Horvátországban az elnökválasztás első fordulóját. Aligha lesz döntés azonban az első fordulóban, így csak január 11-én dől el véglegesen, maradhat-e Ivo Josipovic az államfői székben.

A legutolsó felmérések szerint, amelyet a Nova TV közölt a vasárnapi televíziós vita után, a hivatalban lévő elnök az első fordulóban 46,5 százalékot szerezhet, ezzel mindössze 3,5 százalékra kerül az abszolút többségtől. Valószínűtlen azonban, hogy sikerülne már az első felvonásban kellő többségre szert tennie.

Ellenfele a második fordulóban alighanem az egykori jobboldali kormánypárt, a HDZ jelöltje, Kolinda Grabar Kitarovic lesz, aki 34,9 százalékot kaphat. Az RTL felmérése szintén nagy fölényt jósol az államfőnek, a televízió szerint 42,1 százalékkal végezhet az élen, Kitarovic 30,5 százalékhoz juthat.

A többiek aligha szólhatnak bele kettejük küzdelmébe. Ugyanakkor már az is nagy meglepetéssel érne fel, ha Ivan Sincic harmadik lenne, hiszen nem állíthatnánk, hogy nagy politikai tapasztalattal rendelkezne: 25 éves, s még diák. Mégis, gond nélkül összegyűjtött 15200 támogatói voksot (az induláshoz 10 ezer kellett), s a Nova már kilenc százalékon látja.

Ő egyesíti azokat, akik csalódtak a politikai elitben. „Az eltelt 25 évben a politikai pártok semmit sem tettek az országért”- hangoztatja. Sincic szerint visszájára kell fordítani a privatizációt, minden ellopott vagyont vissza kell adni az államnak.

Sincic aláírásgyűjtését némi botrány rázta meg. Egy interjúban azt közölte, hogy a parlamenti képviselő Ivan Grubisic, aki szintén indulni kívánt a voksoláson, üzletet ajánlott neki: a kiugrott pap a fiatalember támogatói aláírásaiért fejében azt ígérte, képviseli Sincic érdekeit.

A kampány során felmerült a kérdés, van-e egyáltalán szükség közvetlen elnökválasztás megrendezésére. Sokan azzal érvelnek ez az eljárás túl drága az amúgy is súlyos gazdasági helyzetben lévő ország számára, nem is szólva arról, hogy az államfő csak ceremoniális jogkörökkel rendelkezik.

A lakosságnak azonban tetszik ez a lebonyolítási rend. A Promocija Plus felmérése szerint a megkérdezettek 88,8 százaléka támogatja a közvetlen államfőválasztást. A jelenlegi modellt épp a két legerősebb párt, a kormányzó szociáldemokraták és az ellenzéki konzervatív HDZ szavazói kedvelik leginkább.

Bár az elnök közvetlenül nem szólhat bele a gazdaság alakításába, legfeljebb csak észrevételei lehetnek, a választási kampányban óhatatlanul is szóba került ez a kérdés. Az emberek fő beszédtémája a kilátástalannak tűnő gazdasági helyzet. Bár jövőre hírek szerint végre növekedni kezd a GDP, a polgárok a saját bőrükön aligha tapasztalják majd a javulást. 350 ezer horvátnak nincs munkája. A fiatalkori állástalanok aránya pedig eléri a 41 százalékot.

A legnagyobb gond az, hogy a mindenkori kormányzat elodázta a reformokat. Nem merte vállalni a népszerűtlen intézkedéseket. A szociáldemokrata kormányfő, Zoran Milanovic kabinetje sem reformkormányként vonul be az ország történelmébe. Szakértők szerint elsősorban a gazdaságot, az állami szférát kellene átalakítani, túl sokan élnek állami pénzből.

Igen ám, de egy ilyen átalakítás újabb elbocsátásokhoz vezetne. A kormány felvetette ugyan: úgy csökkentené az adósságállományt, hogy magánkézbe adná az autópályák üzemeltetését, ez azonban óriási felháborodást keltett a társadalomban. Közgazdászok sem tartják jónak az ötletet, legfeljebb csak rövidtávú hatásai lennének egy ilyen húzásnak.

Zágráb ellen kötelezettségszegési eljárást indított az EU a magas államadósság miatt, 2015 tavaszáig kapott haladékot arra, hogy átfogó intézkedésekkel szanálja a gazdaságot. A kormány két tűz közé került: meg kellene felelnie az unió elvárásainak, de közben nem akarja teljesen elveszteni az emberek bizalmát.

Szerző