Előfizetés

Megölte édesanyját

Elfogtak hétfőn egy 31 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy Hercegszántón megölte 53 éves édesanyját - tájékoztatott a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Hürkecz Zoltán törzsőrmester közölte: a gyilkosságot hétfőn fedezték fel, rövid időn belül elfogták az édesanyja meggyilkolásával gyanúsított férfit.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a gyilkosságot vasárnap követte el a férfi, a pontos időpontot azonban orvosszakértő fogja megállapítani - tette hozzá.

A törzsőrmester tájékoztatása szerint tart a helyszíni szemle és az adatgyűjtés.

Rejtett genetikai titkokra derülhet fény

Publikálás dátuma
2014.12.22. 15:47
Fotó: Thinkstock
Százezer ember teljes "genetikai térképét" készítik el a következő három évben a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) kezdeményezésére, a program a daganatképződés és a ritka genetikai kórképek mechanizmusának jobb megismerését, valamint új diagnosztikai tesztek és gyógyszerek kifejlesztését célozza.

A projekt keretében Nagy-Britanniában 11 genomikai orvosi központot hoznak létre - olvasható a BBC News hírei között.

A rákos megbetegedések esetében a legfőbb feladat olyan gyógyszerek kifejlesztése, amelyek a daganatképződést megindító génmutációt veszik célba. Korábbi DNS-vizsgálatok ugyanis bebizonyították, hogy mennyire különbözőek lehetnek a tumorok. Így például a mellrák esetében nem egyetlen kórképről van szó, hanem legalább tíz különböző betegségről, amelyek mindegyikét más és más génmutáció vált ki, mások a túlélési esélyek, s más terápiát igényelnek. A genetikai kutatásoknak köszönhetően fejlesztették ki a Herceptin nevű készítményt, amelyet célzottan adnak egy bizonyos génmutáció okozta emlődaganatféleségnél.

A programba tizenötezer olyan családot is bevonnak, amelyekben ritka genetikai betegségek fordultak elő. Egyes ilyen kórképekben ugyan kevés beteg szenved, ám összességükben a lakosság jelentős részét érintik.

A százezer betegről nyert genetikai információt elérhetővé teszik a gyógyszergyártó cégek és a kutatók számára, hogy kifejleszthessék a 21. század készítményeit.

"Az eddig rejtett genetikai titkokra derítünk fényt, a kutatások pedig az egész emberiség javát szolgálják" - hangsúlyozta a projekt kapcsán az NHS orvosigazgatója, Bruce Keogh professzor. 
    
http://www.bbc.com/news/health-30558112

Rémálmok: számít az iskolázottság, az anyagi helyzet

Mindenki szokott álmodni, az is, aki nem emlékszik rá, hiszen az álmok rendszerezik az átélt eseményeket, és segítenek a traumák feldolgozásában, ez a feladatuk. Dr. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese figelmeztet: feldolgozási zavart okozhat, ha valaki nagyfokú kialvatlanság miatt kevesebb időt tölthet az álmoknak helyet adó alvásfázisban (REM fázis), azaz nem álmodhat eleget.

Laboratóriumi körülmények között még azokról is kiderül, hogy szoktak álmodni, akik sosem emlékeznek rá. A legtöbb álmot a fiatal nők idézik fel, mert rájuk legjellemzőbb az a befelé forduló figyelem és mentális érdeklődés, ami segíti az erre való emlékezést.

Az álom egyik funkciója az élmények rendszerezése és feldolgozása. Emellett összekapcsolja a meglévő ismereteket az újakkal, elhelyezve azokat egyfajta tapasztalati hálóban. A szakember szerint ha ez a háló sok helyen sérült (például nehéz gyerekkor vagy traumatikus élethelyzetek sorozata miatt), akkor az új élményeket nehezebb elhelyezni, ez pedig rémálmokhoz, és így feldolgozási zavarokhoz vezethet. Ha pozitív is a tapasztalati háló, de valami rendkívüli trauma (például haláleset, tragédia) történik, ennek ugyanilyen következményei lehetnek. Szintén feldolgozási zavarhoz vezethet az alkoholizmus, vagy valamilyen alvászavar következtében jelentkező nem megfelelő minőségű alvás, így elégtelen mennyiségű álmodás.

A rémálmok gyakorisága függ a fizikai állapottól, anyagi helyzettől, sőt még az iskolázottság is befolyásolja: rossz fizikai állapotban lévők és kevésbé iskolázottak gyakrabban számolnak be szorongásos álmokról. Az anyagi helyzet csak az alacsony iskolázottságúak körében határozza meg az álmok érzelmi színezetét: aki gazdagnak érzi magát, pozitív álmokról számol be, aki viszont szegénynek, inkább rémálmokról. Aki tehát meg van békélve önmagával, kiegyensúlyozott és magabiztos, annak kevésbé lesznek rémálmai.

Az álmokat egyetlen pillanat alatt el lehet felejteni, hiszen nem is az a funkciójuk, hogy felidézzék őket, anélkül is elvégzik feladatukat. 

A teljes cikk itt olvasható.