Ingatlanügyek az V. kerületben - Feljelentést tett a DK

A Demokratikus Koalíció (DK) hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen, mert az önkormányzat korábban 54,2 millió forintért adott el egy üzlethelyiséget, amelyről a párt azt írja, hogy független ingatlanbecslések szerint 127 millió forintot ér.

Varju László elnökségi tag az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében úgy fogalmaz: az akkor még Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője által vezetett önkormányzat az ingatlant egy Portik Tamáshoz köthető személynek adta el.

A független képviselő kijelenti: "az orbáni maffiakormány V. kerületi helytartója ugyan sorra adta el a köztulajdonban álló ingatlanokat, arra azonban sokáig nem volt példa, hogy összeszövetkezett volna az erőszakos bűnelkövetőket is foglalkoztató magyar alvilággal". Szavai szerint Rogán Antal egy olyan ember érdekkörének adott el nyomott áron egy ingatlant, aki jelenleg tizenegy éves fegyházbüntetését tölti gyilkosságra felbujtás miatt.

Pápa Marianne, a Classic Immo Kft. tulajdonosa, akivel az V. kerületi önkormányzat üzleti kapcsolatban állt, kedden közleményben tudatta, hogy sem a múltban, sem jelenleg nem állt és nem áll sem élettársi, sem üzleti kapcsolatban Portik Tamással.

Rogán Antal ugyanaznap szintén közleményt adott ki, amelyben azt írta, egyértelműen kiderült, hazugság minden olyan állítás, amelyben megpróbálták összefüggésbe hozni őt Portik Tamással. Kiemelte: sem ő, sem az általa vezetett önkormányzat soha, semmilyen módon nem állt üzleti kapcsolatban Portik Tamással.

Szerző

Veszprémi választás - Újabb pártok jelentkeztek be

Újabb pártokat vett nyilvántartásba a februári veszprémi időközi országgyűlési képviselőválasztásra a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) pénteki ülésén, ezzel már tizenkettőre nőtt a választáson jelöltet állítani szándékozó pártok száma.

A testület egyhangúlag döntött a Magyarországi Cigányok Fóruma - Összefogás Magyarországért Párt, valamint a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség nyilvántartásba vételéről.

Az NVB korábban már döntött a Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja, a Magyar Munkáspárt, valamint a Magyar Szocialista Párt, az Elégedetlenek Pártja, a Zöldek Pártja, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika, az Összefogás Párt, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt nyilvántartásba vételéről. A függetlenként induló jelölteknek nem kell regisztráltatniuk magukat a választásra.

Veszprém megye 1-es számú országgyűlési egyéni választókerületében azért kell időközi választást tartani, mert Navracsics Tibort, a választókerület korábbi országgyűlési képviselőjét november 1-jével uniós biztossá nevezték ki, így - mivel az uniós biztosi megbízatás és a parlamenti képviselői mandátum összeférhetetlen - október 30-i hatállyal lemondott - a Fidesz-frakcióban betöltött - országgyűlési mandátumáról.

Az NVB február 22-ére tűzte ki az időközi választás időpontját. A választókat január 5-ig értesítik arról, hogy szerepelnek a névjegyzékben, az ajánlásokat január 5-től gyűjthetik az indulni szándékozók. Az országgyűlési egyéni választókerületben induló jelölteknek 500 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük, az ajánlásokat január 19-én 16 óráig kell leadniuk a választási bizottságnál.

Az NVB ülésén három országos nemzetiségi mandátumot is kiadtak. A testület Klauszné Fuzik Mária Ildikónak adta ki az Országos Szlovák Önkormányzatban a Fuzik János, Glückné Salgai Szilvia Katalinnak az Andó György, Horváth Endrének a Medvegy Pálné lemondása miatt megüresedő mandátumot.

Az országos önkormányzat november 5-én alakult meg, az önkormányzat 16 tagja a Magyarországi Szlovák Szervezetek Uniója-Szövetsége, Magyarországi Szlovákok Szövetsége Közhasznú Szervezet közös listájáról szerzett mandátumot, 7 pedig az Identita Szlovák Egyesület listájáról.

A nemzetiségi választáson az Identita Szlovák Egyesület listájáról szerzett mandátumot Fuzik János, a testület korábbi elnöke is, aki április óta nemzetiségi szószóló is, és mivel a két tisztség összeférhetetlen, ezért már az alakuló ülésen lemondott mandátumáról. Ugyancsak lemondott mandátumáról Andó György és Medvegy Pálné is.

A nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint az országos listán mandátumhoz jutott nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot - a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a listát állító nemzetiségi szervezet által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg.

Az NVB az Identita Szlovák Egyesület javaslata alapján a lemondás miatt megüresedett mandátumokat Klauszné Fuzik Mária Ildikónak, Horváth Endrének és Glückné Salgai Szilvia Katalinnak adta ki az Országos Szlovák Önkormányzatban.

Szerző

Nincs megállapodás a jövő évi bérekről

Továbbra sem született bérmegállapodás a szociális partnerek között a jövő évi bérekről, miután a kormányzat még nem válaszolt a szakszervezeteknek a bérmegállapodás feltételének tekintett kérésére, hogy tárgyaljon egyéb követeléseikről is.

A kormány és a munkaadói oldal által elfogadott, és a szakszervezetek által feltétellel támogatott tervezetben mintegy 3,5 százalékos minimálbér és garantált bérminimum növekedés, és 3-4 százalékos bérajánlás szerepel. Megállapodás hiányában a kormány egyoldalúan kihirdeti a minimálbér éves összegét, azonban bérajánlás így nem születhet. A minimálbér 3500 forinttal, bruttó 105 ezerre, a garantált bérminimum 4000 forinttal, bruttó 122 ezer forintra növekedhet jövőre.

A tervezetet az NGTT civil oldala is pozitívan értékelte, hiszen várhatóan 0 százalék körül lesz az infláció jövőre, így a 3,5 százalékos növekedés reálbér-emelkedést jelent. Az ülésről tiltakozásul kivonult a szakszervezeti oldal részéről Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezet Szövetsége elnöke és Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, mivel véleményük szerint nem legitim a fórum a bérekről történő tárgyalásokra.

Varga László elmondta: 2010 óta nincs olyan, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) megfelelő, tripartit szociális párbeszéd Magyarországon, ami minden érintett szereplőt magába fogna, a minimálbér tárgyalásokon nincsen jelen a közszféra képviselője. Emlékeztetett: a közszférában a bérek a költségvetési törvény szerint hét éve be vannak fagyasztva. Modori László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára erre reagálva elmondta: az ILO-tól nem kaptak olyan jelzést, hogy nem felelne meg Magyarország a normáknak. A közszférát érintő adatokat mindig elküldik az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) részére, egyeztetnek is velük – tette hozzá.

Modori László a jövő évi minimálbérekről elmondta: a megállapodás-tervezet elkészült, azonban az aláírásra nem került sor.
Hozzátette: a kialakult kompromisszum az emelés mértékéről mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldal számára elfogadható. Jelezte: Czomba Sándor államtitkár a kormányzati szereplőkkel egyeztet, hogy a megállapodás aláírásra kerüljön, és egy konszenzusos minimálbér-megállapodás szülessen. Ez a kérdés a kormány december 22-i napirendjén szerepel – tette hozzá. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke kiemelte: a szakszervezetek akkor adják a nevüket a jövő évi bérekről szóló megállapodáshoz, ha a kormány tárgyalássorozatot kezd jövőre a korkedvezményes nyugdíjrendszer meghosszabbításáról, valamint módosításáról és a munka törvénykönyvének és a sztrájktörvénynek a módosításáról.

Az MSZOSZ elnöke elmondta: Magyarországon a dolgozók mintegy harmada szegény, szakképzettséget igénylő munkával nem lehet megkeresni az előző évi létminimumot. A 105 ezer forintos bruttó minimálbér nettója 68 ezer 250 forint, ami 19 ezer 250 forinttal kevesebb, mint a tavalyra számított létminimum mértéke – ismertette. A szakképzett minimálbér nettója 8 ezer 200 forinttal marad alatta a létminimumnak – tette hozzá.

Példátlannak nevezte, hogy 1988 óta van háromoldalú országos bértárgyalás, de olyan még nem volt, hogy úgy tárgyaljanak a bérekről, hogy már elfogadott adótörvény és gyakorlatilag eldöntött költségvetés volt. Megjegyezte: ezért is érezhető, hogy komoly feszültség van a szakszervezetek között is a megállapodásról. Hozzátette: szükség van bérajánlásra, ami hosszú ideje orientációs alapnak számít a munkaadók és a szakszervezetek közötti bértárgyalások során.

Modori László erre reagálva elmondta: az adótörvények tudomása szerint szerepeltek az NGTT napirendjén, volt egyeztetés korábban. Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke a munkaadók nevében kifejtette: fontos a megállapodás, mert akkor bérajánlás is születik. Ez a munkahelyi tárgyalások során lehetővé teszi, hogy egy központilag elfogadott ajánlás keretei között tudjanak tárgyalni a munkáltatók és a szakszervezetek – tette hozzá. Abból kell kiindulni, hogy mi a gazdaság teljesítőképessége, nem lehet szociális juttatásként kezelni a béreket, ez a munkának az ellenértéke – mondta a munkaadói oldal képviselője. A munkaadói oldal is fontosnak érezte, hogy a háromoldalú, versenyszférát érintő konzultációs fórumokon a kormány aktívabban vegyen részt, gyakrabban egyeztessenek, több témát öleljenek fel.

Hozzátette: támogatják, hogy versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fóruma monitoring bizottsága vegye napirendre a munka törvénykönyvének a felülvizsgálatát. A munkáltatói fontosnak tartja azt is, hogy tárgyalásokat folytassanak a sztrájktörvény bizonyos pontjainak módosításáról és a korkedvezményes nyugdíjról - mondta Zs. Szőke Zoltán. Szendrei Róbert a civil oldal nevében hangsúlyozta: támogatják a minimálbér növekedését, mivel fontos cél, hogy a munkabérből meg lehessen élni, de az is fontos cél, hogy a munkabéreket ki lehessen fizetni és a munkahelyek száma ne csökkenjen.

Magyarország gazdasági teljesítménye 2010-2014 között jelentősen javult, a GDP bővülési üteme 1,2-ről 3,9 százalékra nőtt, infláció jelenleg nincs - ismertette. Az adatok bizakodásra adnak okot, megalapozzák, hogy a minimálbérek is nőhessenek olyan mértékben, amelyet a gazdasági teljesítmény megenged – tette hozzá.

Szerző