Előfizetés

Az agglomerációban nemet mondanak az útdíjra

Előzetes hatástanulmány, valamint szakmai és társadalmi egyeztetés hiányában a fővárosi agglomerációs települések és Budapest érintett kerületeinek képviselői elutasítják a kormány azon tervét, hogy a Budapestre befutó autópályák körgyűrűn belüli részei, valamint az M0 egyes szakaszai fizetőssé váljanak.

A közös állásfoglalás azután született - tájékoztatta a gyáli önkormányzat az MTI-t -, hogy csütörtökre Pápai Mihály (Fidesz-KDNP), Gyál polgármestere, a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás elnöke meghívására a megyei autópályamatrica-rendszer bevezetésével érintett egyes Pest megyei települések, valamint Budapest érintett kerületeinek képviselői egyeztetést tartottak Gyálon.

A szakmai fórumon megfogalmazták azt is, hogy a jövőben minden hasonló, agglomerációt érintő fontos döntés meghozatala előtt előzetes egyeztetésre van szükség.
Az eseményen részt vett Kovács Péter (Fidesz-KDNP), a Budapesti Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Szabó István (Fidesz-KDNP), a Pest Megyei Közgyűlés elnöke, valamint Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő is - tájékoztatottak.

MSZP: semmiféle hasznot nem hozott a keleti nyitás

Az MSZP külügyi kabinetvezetője szerint semmiféle hasznot nem hozott a kormány által meghirdetett keleti nyitás, sőt súlyos károkat okozott Magyarországnak, az ellentétes az ország tényleges nemzeti érdekeivel.

Kovács László csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, a szocialista párt ezzel a politikával szemben áll, az a célja, hogy megállítsa Magyarország érdekeinek elárulását, de az Orbán-rendszer leváltása nélkül a külpolitikában sem várható változás.
Hangsúlyozta, értékalapú külpolitikára van szükség, Magyarországnak az euroatlani közösség keretében kell működnie, ezt a szövetséget kell erősítenie, mert csak ez szolgálja az ország nemzeti érdekeit.

A volt külügyminiszter értékelése szerint 2010 után egyértelműen kedvezőtlen fordulat történt a magyar külpolitikában. Kovács László ezt Orbán Viktor 2009-es kötcsei beszédére vezette vissza, amelyben a politikus meghirdette a centrális erőteret.
A volt uniós biztos azt mondta, a centrális erőtér kiteljesedésében akadályt jelentettek a nemzetközi tényezők, mint az EU és annak normái, szabályai. Ezért is hirdetett Orbán Viktor szabadságharcot az EU ellen - jegyezte meg.

Kovács László szégyellnivalónak nevezte, hogy a magyar kormány magatartása váltotta ki az EU alapértékeinek védelmét szolgáló mechanizmus létrehozását. Értékelése szerint az uniós magatartás keményedésében szerepet játszott a miniszterelnök idén nyári tusnádfürdői beszéde, amelyben az illiberális államot dicsérte.
A kormányfő idei, a nagyköveti értekezleten elmondott beszédében új elem volt, hogy Orbán Viktor elhatárolódott az értékalapú politikától és az érdek alapú külpolitika mellett foglalt állást - tette hozzá.

Kovács László szerint az érdekeknek alárendelt külpolitikát jelzi "az egyre szorosabb felzárkózás Puyin Oroszországához". Ezt mutatta, például az ukrajnai intervenciók miatti uniós szankciók kritizálása, vagy a paksi bővítés.

A szocialista politikus szerint ez volt az a pont, amikor az Egyesült Államok vezetésének is elfogyott a türelme, és egyébként "ténylegesen létező, sőt kormányzati szintre emelt korrupcióra hivatkozva, de a valóságban sokkal inkább ezekre az összetett okokra" építve kitiltott hat magyar kormányzati tisztségviselőt.

Kovács László azt mondta, ezt a helyzetet a kormány "rendkívül szerencsétlenül" kezelte. Véleménye szerint ebben közrejátszott az is, hogy a külügyminisztériumi apparátus kétszer, gyors egymásutánban történt kicserélése a szakértelmet teljesen háttérbe szorította. Akik véletlenül ott maradtak, nem mernek szólni, ha nagy hibák történnek, a nagykövetségek pedig nem akarnak a rossz hír vivői lenni, ez pedig teljesen félreviszi az amúgy is félretartó külpolitikát - tette hozzá.

DK: Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményeznek Orbánnal szemben

A Demokratikus Koalíció (DK) vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben, aki szerintük teljes éves fizetésénél is többet költ lánya egy évi svájci taníttatására. 

Ezt Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője jelentette be. A politikus közölte, az Országgyűlés mentelmi bizottsága elnökének címzett több oldalas levelükben összegyűjtötték a kormányfő vagyonának alakulását 2001 óta.

Gréczy Zsolt szerint ebből az derül ki, hogy Orbán Viktor vagyonnyilatkozatai "minden részletükben biztosan nem fedik a valóságot", hiszen vagyona úgy nőtt évről évre, hogy azt "fizetésének mértéke soha nem igazolta". A DK-nak emellett "erős a gyanúja", hogy a "felcsúti ügyletek mögött strómanok vannak, akik Orbán Viktor vagyonát takarják el" - fogalmazott, példaként említve a település polgármesterét, Mészáros Lőrincet.

A DK szóvivője hangsúlyozta továbbá, hogy a miniszterelnök lányának, svájci taníttatása évi több mint 20 millió forintba kerül. Gréczy Zsolt szerint Orbán Viktor "elvileg nem is keres ennyi pénzt". Amennyiben mégis megengedheti magának ezt, akkor kérdés, miből fizeti "hatalmas budai háza és felcsúti ingatlana rezsijét?" - kérdezte a politikus, aki hangsúlyozta, azért kezdeményeznek vagyonnyilatkozati eljárást, hogy az állampolgárok megtudják, Orbán Viktor miként használta fel közpénzből származó fizetését.

Reagált a bejelentésre a Fidesz-frakció: 

"Vagyonvizsgálatot azzal a Gyurcsány Ferenccel szemben kellene indítani, aki a 90-es évek rabló privatizációja során vált milliárdossá. Jóval a reális piaci ár alatt szerzett meg cégeket és korábbi állami ingatlanokat. Gyurcsány Ferencnek még azt a lakást sem sikerült visszaadnia, amit a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnökeként és a DEMISZ alelnökeként jogosulatlanul szerzett meg. Gyurcsány Ferenc pártjának rágalmai azért is alaptalanok, mert Orbán Viktorral szemben éppen Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején az adóhivatal vizsgálatot folytatott le és mindent rendben talált".

Kapcsolódó
Elképesztő összegért tanul Orbán lánya