Fótnál tiltakoznak a fizetős M0-ás ellen

Nem fogadták a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban Szabó Szabolcsot, az Együtt országgyűlési képviselőjét, amikor az M0 autóút és az autópályák bevezető szakaszainak fizetőssé tételét megalapozó hatástanulmányokat szerette volna megtekinteni. A képviselő szerint ez felháborító, és a vonatkozó tanulmányok valószínűleg nem is léteznek. Az Együtt elutasítja az új útdíj koncepcióját, és ellenállásra buzdít.

A kormányszóvivő szerint számos ilyen szakmai anyag készült. A tárcánál nemhogy nem fogadtak, de mintegy húsz percet várattak a portán, majd közölték, írásban kell beadnom a kérdéseimet. Nos, ez megtörtént két nappal ezelőtt, az írásbeli kérdést annak rendje és módja szerint beadtam a parlamentben - közölte tájékoztatóján Szabó Szabolcs.

A képviselő felháborítónak tartotta, hogy országgyűlési képviselőként nem fogadták egy minisztériumnál. Ha valóban léteznének azok a tanulmányok, melyek az új útdíjrendszert megalapozzák, már bemutatták volna ezeket. Szerintem viszont ezek ugyanúgy nem léteznek, ahogy a Paks2 beruházás esetében sem - tette hozzá az Együtt országgyűlési képviselője.

Az Együtt továbbra is agyrémnek tartja az M0 autóút és az autópályák bevezető szakaszainak fizetőssé tételét, mivel az káros, és improvizatív büntetőadó. A koncepció szakmailag minősíthetetlen, és teljes mértékben megalapozatlan. Rossz a budapestieknek, rossz az agglomerációban élőknek, és rossz a vidékieknek is. Az Együtt aktivistái naponta tiltakozó akciókkal hívják föl erre a figyelmet. Szabó bízik abban, hogy a magyar polgárok nem fogják hagyni, hogy ez a rémes ötlet valósággá váljon, és ha kell, tömegtüntetésekkel és útlezárásokkal fogják megakadályozni az új útdíj bevezetését.

Az egyik ilyen akcióra már ma sor kerül: reggel 8 órától az Együtt aktivistái az M0 fóti felhajtójánál transzparenssel hívják fel a figyelmet arra, hogy az M0 mellett található települések életét az útdíj bevezetése még jobban ellehetetleníti.

Szerző

Kiskapukat keresnek a multik

Publikálás dátuma
2014.12.18. 06:22
A márciustól vasárnap zárva tartó boltok árukínálatát az online kereskedés igyekszik részben pótolni. FOTÓ: Vajda József/Népszav
Folyik a magyarázkodás a nemzetgazdasági tárcánál, hogy milyen mértékű elbocsátásokra lehet számítani azután, hogy 2015. március 15-ét követően már csak a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek tarthatnak vasárnap nyitva. Eközben az üzletláncok átszervezik a tevékenységüket.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára egy kedd esti interjúban azt mondta, hogy elbocsátásokra számít az üzletek vasárnapi zárva tartása miatt. A Hír TV-ben még riogatásnak nevezte, hogy a 20-30 ezres elbocsátásról lehet szó. Úgy fogalmazott, hogy nagyságrendileg kevesebb dolgozó veszítheti el az állását. Ehhez hozzátette, hogy ez rossz mindenkinek, főleg annak, akit érint.

Az NGM tegnap - az államtitkár nevének említése nélkül - azt közölte, hogy a várható elbocsátásokról nincsenek adatok. Szerintük egyébként munkaerőhiány van a kereskedelemben. A minisztériumi közleményből arra lehet következtetni, hogy a piacgazdasági folyamatokba gorombán beavatkozó - a vasárnapi foglalkoztatást csak a 200 négyzetméternél kisebb üzletekben lehetővé tevő -, kedden elfogadott törvény hatásait előzetesen nem mérték fel. Utalnak ugyanis külföldi példákra, amelyek azt mutatják, hogy sem a kereskedelmi áruk mennyisége, sem a vásárlók száma nem változik azzal, hogy 7 napról 6 napra csökkent a nyitvatartási idő. Nem említik viszont, hogy ezeken a helyeken a 6 napra jutó többletvásárlás a nyitvatartási idő módosítását, azaz több műszak bevezetését eredményezte. Vagyis a minisztérium nem vette figyelembe, hogy az egyes országok lakosságának vásárlási szokásai még térségünk államaival összehasonlítva is tarka képet mutat - állítják a szakértők. A vásárlásoknak a hét végére történő időzítése ugyanis összefügg azzal, hogy az embereknek mennyi idejük van hétköznapok a vásárlásokra. A főváros környéki bevásárlóközpontok forgalmát feltehetően mérsékelni fogja, ha a Budapestre bevezető autópálya-szakaszokat is fizetőssé teszik.

A márciustól vasárnap zárva tartó boltok árukínálatát az online kereskedés igyekszik részben pótolni. FOTÓ: Vajda József/Népszava

A márciustól vasárnap zárva tartó boltok árukínálatát az online kereskedés igyekszik részben pótolni. FOTÓ: Vajda József/Népszava

Egyes boltok már most találtak kiskaput a törvény szigorának elkerülésére. Ebből a szempontból tanulságos az egyik legjelentősebb üzletlánc, a SPAR stratégiaváltása. Szerdai sajtótájékoztatójukon ugyanis bejelentették: a cég növekedésének forrása a jövőben a franchise hálózat, amellyel úgymond a családi magánkereskedők számára biztosítanak fejlődési lehetőséget. Az új üzletek nyitása mellett csaknem 70-en jelentkeztek a dolgozóik közül, és emellett több magán kiskereskedő csatlakozására is számítanak az osztrák családi tulajdonban lévő vállalathoz. Ebből világosan kiderül, hogy alkalmazkodni próbálnak a rájuk kényszerített új körülményekhez.

Viszont a jelenlegi adópolitika következményeként elmarad 8 új üzletük megnyitása, illetve országszerte mintegy 30 áruház korszerűsítése, felújítása. Az eredeti elképzelések szerint a SPAR 59 millió eurót fektetett volna be Magyarországon jövőre, ehelyett mindössze 3 üzletegység megnyitása fog realizálódni Budapesten, ahol már szerződéses kötelezettségek vannak. Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország Kft. cégvezetője elmondta, hogy - mint Magyarország ötödik legnagyobb munkáltatója- igyekeznek megőrizni 13 ezer fős létszámukat.

A beruházások értékcsökkenése, valamint a válság alatt, szerencsétlen időpontban felvett svájci frank és euró hitelek miatt lettek veszteségesek. De így is különböző adónemekben 26 milliárd forint adót fizettek be az államkasszába. Az élelmiszerlánc felügyeleti díj eddig 325 millió forint kiadást jelentett, ami jövőre mintegy 9 milliárd forintra emelkedik. A SPAR leginkább emiatt döntött a közvetlen magyar beruházások drasztikus csökkentése mellett.

A másik nagy áruházlánc, a Tesco - a hvg.hu információi szerint - az online-szolgáltatásai bővítésével próbálja kivédeni a vasárnapi zárva tartás okozta gondokat.

Szerző

Kiskapukat keresnek a multik

Publikálás dátuma
2014.12.18. 06:22
A márciustól vasárnap zárva tartó boltok árukínálatát az online kereskedés igyekszik részben pótolni. FOTÓ: Vajda József/Népszav
Folyik a magyarázkodás a nemzetgazdasági tárcánál, hogy milyen mértékű elbocsátásokra lehet számítani azután, hogy 2015. március 15-ét követően már csak a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek tarthatnak vasárnap nyitva. Eközben az üzletláncok átszervezik a tevékenységüket.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára egy kedd esti interjúban azt mondta, hogy elbocsátásokra számít az üzletek vasárnapi zárva tartása miatt. A Hír TV-ben még riogatásnak nevezte, hogy a 20-30 ezres elbocsátásról lehet szó. Úgy fogalmazott, hogy nagyságrendileg kevesebb dolgozó veszítheti el az állását. Ehhez hozzátette, hogy ez rossz mindenkinek, főleg annak, akit érint.

Az NGM tegnap - az államtitkár nevének említése nélkül - azt közölte, hogy a várható elbocsátásokról nincsenek adatok. Szerintük egyébként munkaerőhiány van a kereskedelemben. A minisztériumi közleményből arra lehet következtetni, hogy a piacgazdasági folyamatokba gorombán beavatkozó - a vasárnapi foglalkoztatást csak a 200 négyzetméternél kisebb üzletekben lehetővé tevő -, kedden elfogadott törvény hatásait előzetesen nem mérték fel. Utalnak ugyanis külföldi példákra, amelyek azt mutatják, hogy sem a kereskedelmi áruk mennyisége, sem a vásárlók száma nem változik azzal, hogy 7 napról 6 napra csökkent a nyitvatartási idő. Nem említik viszont, hogy ezeken a helyeken a 6 napra jutó többletvásárlás a nyitvatartási idő módosítását, azaz több műszak bevezetését eredményezte. Vagyis a minisztérium nem vette figyelembe, hogy az egyes országok lakosságának vásárlási szokásai még térségünk államaival összehasonlítva is tarka képet mutat - állítják a szakértők. A vásárlásoknak a hét végére történő időzítése ugyanis összefügg azzal, hogy az embereknek mennyi idejük van hétköznapok a vásárlásokra. A főváros környéki bevásárlóközpontok forgalmát feltehetően mérsékelni fogja, ha a Budapestre bevezető autópálya-szakaszokat is fizetőssé teszik.

A márciustól vasárnap zárva tartó boltok árukínálatát az online kereskedés igyekszik részben pótolni. FOTÓ: Vajda József/Népszava

A márciustól vasárnap zárva tartó boltok árukínálatát az online kereskedés igyekszik részben pótolni. FOTÓ: Vajda József/Népszava

Egyes boltok már most találtak kiskaput a törvény szigorának elkerülésére. Ebből a szempontból tanulságos az egyik legjelentősebb üzletlánc, a SPAR stratégiaváltása. Szerdai sajtótájékoztatójukon ugyanis bejelentették: a cég növekedésének forrása a jövőben a franchise hálózat, amellyel úgymond a családi magánkereskedők számára biztosítanak fejlődési lehetőséget. Az új üzletek nyitása mellett csaknem 70-en jelentkeztek a dolgozóik közül, és emellett több magán kiskereskedő csatlakozására is számítanak az osztrák családi tulajdonban lévő vállalathoz. Ebből világosan kiderül, hogy alkalmazkodni próbálnak a rájuk kényszerített új körülményekhez.

Viszont a jelenlegi adópolitika következményeként elmarad 8 új üzletük megnyitása, illetve országszerte mintegy 30 áruház korszerűsítése, felújítása. Az eredeti elképzelések szerint a SPAR 59 millió eurót fektetett volna be Magyarországon jövőre, ehelyett mindössze 3 üzletegység megnyitása fog realizálódni Budapesten, ahol már szerződéses kötelezettségek vannak. Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország Kft. cégvezetője elmondta, hogy - mint Magyarország ötödik legnagyobb munkáltatója- igyekeznek megőrizni 13 ezer fős létszámukat.

A beruházások értékcsökkenése, valamint a válság alatt, szerencsétlen időpontban felvett svájci frank és euró hitelek miatt lettek veszteségesek. De így is különböző adónemekben 26 milliárd forint adót fizettek be az államkasszába. Az élelmiszerlánc felügyeleti díj eddig 325 millió forint kiadást jelentett, ami jövőre mintegy 9 milliárd forintra emelkedik. A SPAR leginkább emiatt döntött a közvetlen magyar beruházások drasztikus csökkentése mellett.

A másik nagy áruházlánc, a Tesco - a hvg.hu információi szerint - az online-szolgáltatásai bővítésével próbálja kivédeni a vasárnapi zárva tartás okozta gondokat.

Szerző