Előfizetés

Meddig tart még?

„Vajúdni meddig tart még e világnak?” – kérdi Arany János. „Élet? halál? átok, vagy áldás lesz? / - Ah, Ki mondja meg! ki élő mondja meg! / (…) / Idő! szakadna bár méhed gyümölcse...” – írja később.

Orbán Viktor kormánya az idei három megnyert választás után minden önkontrollt elvesztett. Egymás után hozzák a társadalmat irritáló döntéseket, új sarcokat vezetnek be, amelyek sokakat taszítanak a (további) elszegényedés felé, vagy méltóságukat, magánszférájukat sértik. Ilyen az autópálya-díj, a nyugdíjpénztárak maradék vagyonának lenyúlása, a vasárnapi boltbezárás, a drogteszt, amit a 12 évesekre is kiterjesztenének, a korkedvezményes nyugdíj megvonása, a pedagógusok kedvezőtlen új bértáblája, a kafetéria megadóztatása, a szociális segély megszüntetése, a fogyatékosok segélyének megkurtítása... Ezek fő célja a pénzbehajtás, mivel dicső gazdaságpolitikájuk képtelen egyensúlyban tartani a pénzügyeket, de a figyelem elterelésére is szolgálnak, hogy a nép ne a NAV-botránnyal és más korrupciós ügyekkel, a katasztrofális külpolitikával vagy a Fidesz-vezérek elképesztő gazdagodásával foglalkozzon. Mindezek eredménye az óriási népszerűség-vesztés és a Fideszen belüli feszültség növekedése. Úgy tűnik, valódi "antipolitika", amit művelnek, a lakosságnak ártó sorozatos lépéseikkel mintha direkt a saját bukásukra játszanának. Ez persze, ismerve Orbán hatalmi tébolyát, aligha arról van szó, hogy a szervezett káosz mindent elönt, az akarnokság, a szakértelem hiánya és a kontraszelekció előbb-utóbb ide kellett, hogy vezessen. Ha a tüntetések folytatódnak, hamar kinőhet egy új politikus gárda, amely több bizalmat ébreszt a társadalomban, mint a mai ellenzéki vezetők. Az is lehet, hogy felrobban az ország, és csak drámai események során szabadulunk meg a NER-től. Reméljük, nem így lesz, egy előrehozott választás például jó megoldás lenne, ám senki sem árulta el, hogyan lehet ezt kikényszeríteni. Arany így folytatja versét: „Megvert reménnyel induljunk csatába? / Hitben feladjuk már a diadalt?... / Nem, nem! Szívünk egy vértanú imába’ / Megedzve, kezdjük a győzelmi dalt!” Ha ez ilyen egyszerű volna!