Előfizetés

Komolyan kéne venni: veszélyben vannak a nemzeti parkok!

Publikálás dátuma
2014.12.16. 14:40

Veszélyben vannak a nemzeti parkok! - fújt riadót a zöldombudsman. Szabó Marcel  Budapesten tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt: sajtóhírek szerint több tízezer hektárnyi védett földterület kerülhet ki a nemzeti parkok vagyonkezeléséből egy kormánydöntés nyomán.

A nemzeti parkoknak az 1970-es évektől 2002-ig volt egy felívelő időszaka, azóta kis lépésekben, de folyamatosan apadnak jogosítványai, ember- és eszközállománya. Ezt a sajnálatos tendenciát teljesítené be a vagyonkezelői jog elvétele - mondta a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes.

Szabó Marcel kiemelte: a hírekben szereplő döntés alkotmányos aggályokat vethet fel, hiszen két évtizede alkotmánybírósági döntés mondta ki Magyarországon, hogy nem lehet már a elért természetvédelmi szintről visszalépni. Továbbá az új alaptörvény tartalmazza, hogy a nemzet a jelen és a jövő nemzedékek szövetsége, és "tilalomfákat" állít a törvényhozó és végrehajtó hatalom elé a természeti örökség megóvása érdekében.

A nemzeti parkok szinte "Noé bárkái", figyelemmel a nemzetközi jelentésekre, amelyek szerint az elmúlt fél évszázadban az emberiség elpusztította a szárazföldi élőlények 40 százalékát, a 21. század végéig pedig a még velünk élők kétharmada juthat ugyanerre a sorsra - figyelmeztetett a szakember. Szerinte a nemzeti parkok területén lévő földekről elsősorban a természetvédelem szempontjai szerint kell rendelkezni, ehhez pedig az szükséges, hogy a védett területek vagyonkezelése maradjon a nemzeti parkok hatáskörében.

Alapvető kívánalom lenne, hogy legalább a nemzeti parkok területén a természetvédelemé legyen a végső szó abban a tekintetben, hogy melyek a leginkább védendő értékek, és hogy milyen természetvédelmi kezelés szükséges e területeken.
"Pénz, pénz, pénz. Az anyagi érdek közbeszól" - magyarázta a természetvédelmi szempontok háttérbe szorulását Szabó Marcel.
A zöldombudsman a jelenlegi helyzetet bemutatva elmondta: a nemzeti parkok földjük egy részét szigorú környezetvédelmi feltételekkel haszonbérbe adják. Ezeken a területeken is környezetkímélő hasznosítás folyik, például a legeltető állattartás, kaszálás. A földek más részét a nemzeti parkok saját kezelésükben tartják, és így közvetlenül érvényesítik a természetvédelmi követelményeket.

Szabó Marcel felidézte: a nemzeti parkok vagyonkezeléséből kikerülő földek ügye emlékeztet arra a két évtizeddel ezelőtti helyzetre, amikor az állam egyes természetvédelmi jelentőségű földterületek állami tulajdonát és környezetvédelmi vagyonkezelését a kárpótlás miatt meg kívánta szüntetni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti parkok saját kezelésében lévő földek elvétele jelentős bevételektől fosztaná meg a nemzeti parkokat, így azok önrész hiányában nem tudnák folytatni sikeres uniós pályázati gyakorlatukat.

Az olyan nemzedékeken átívelő nagy célokhoz, melyeket például nemzeti parkok szolgálnak szükség van stabil anyagi alapokra, gazdasági autonómiára - jegyezte meg a zöldombudsman példaként említve Széchenyi Istvánt, aki két évszázada egy éves jövedelmét ajánlotta fel, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.

MSZP: kompenzálni kell vasárnap zárás okozta károkat

Az MSZP januárban törvénymódosítást nyújt be a munka törvénykönyvéhez annak érdekében, hogy kompenzálja azt a kárt, amit a munkavállalóknak a vasárnapi zárva tartásról szóló törvénnyel a kormánypártok okoznak - közölte az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese Budapesten újságírókkal.

Lukács Zoltán módosító csomagjukról azt mondta, felülvizsgálják a kötelező pihenőnapok rendszerét, illetve azokat a részeket, amelyek a szabad- és pihenőnapokra vonatkozó többletbérezést szabályozzák. Mint mondta, megemeltetnék a szombati béreket, valamint azokat a többlettámogatásokat, amelyeket a munkavállalók kaphatnak.

A politikus hangsúlyozta, az MSZP baloldali pártként természetesnek tartja azt a törekvést, hogy legyen szabad a vasárnap, hogy minél több pihenőnapja legyen az embereknek, a vasárnap pedig legyen garantált pihenőnap. De ma sem szociálisan, sem társadalmilag nem áll készen a magyar munkavállalók legnagyobb része, hogy ez így legyen.

Lukács Zoltán kifejtette: nem azért dolgoznak az emberek vasárnap, mert ez a hobbijuk, vagy mert nem tiltja a törvény, hanem azért, mert kénytelenek vasárnap dolgozni ahhoz, hogy megéljenek. Értékelése szerint a parlament kormánypárti többség néhány nappal karácsony előtt arról döntött, hogy 15-20 ezer munkavállalónak szűnjön meg a munkahelye.

Megjegyezte, a szakszervezetek is elmondták, hogy a törvény átgondolatlan, ebben a formájában nem támogatható. Kérdésre válaszolva Lukács Zoltán elmondta, támogatják, ha lesz a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban népszavazás. Ugyanakkor felhívta arra figyelmet, hogy a népszavazások kezdeményezését oly mértékben megnehezítette a kormány, hogy ahhoz nagyon sok aláírás szükséges.

Hiába kampányoltak, a szegregációs törvényt is elfogadták

Publikálás dátuma
2014.12.16. 13:31
A kampányplakát
Az Országgyűlés kedden több ponton kiterjesztette a kormány és az oktatásért felelős miniszter rendeletalkotási jogkörét a köznevelést érintő kérdésekben. 

A képviselők 122 igen szavazattal, 63 nem ellenében döntöttek a köznevelésről szóló jogszabály változtatásáról Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere javaslatára.

Ahogy a Népszava is megírta, amint híre jött Balog javaslatának - amit a nyíregyházi görög katolikus iskola elkülönítési gyakorlatát törvénytelennek kimondó bírósági ítéletet követően terjesztett be - kampányt indított a Roma Sajtóközpont. Az "Együtt jobb!" - szlogennel meghirdetett elektronikus plakátkampányt annak érdekében hívták életre, hogy civil szervezetekkel, vállalatokkal és médiafelületekkel karöltve felhívják a figyelmet: a roma és nem roma gyerekek együtt tanulása mindenki számára előnyös és hosszútávon kifizetődő megoldás. A kampánnyal elsősorban azt szerették volna elérni, hogy az országgyűlés ne fogadja el azt a törvénymódosítási javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy egyes iskolákban szegregáltan oktathassák a roma gyerekeket. 

A bármilyen - képmutató módon segítő szándékkal leplezett - szegregáció veszélyét a Tárki Életpálya kutatásának eredményei is alátámasztják, miszerint hatalmas húzóerőt jelenthet a kitörésre egy roma tanulónak, ha már csak egyetlen középosztálybeli barátja van. A 2006-2012 között készült felmérés szerint a 2006-ban középiskolába beiratkozott évfolyam nem roma tanulóinak csaknem 10 százaléka nem szerzett középfokú végzettséget, míg a roma tanulóknál ez az arány mintegy 50 százalék. Egyetemi tanulmányait pedig a romák csupán 5 százaléka kezdi meg, szemben a nem romák 35 százalékos arányával.

Mindezek, a Balog Zoltán, illetve az Emmi által is jól ismert adatok és a szakértők évek óta, az együtt tanítással a többségiek előnyét is hangoztató véleménye ellenére a ma elfogadott kiterjesztéssel a kormány felhatalmazást kapott, hogy részletesen meghatározza, mely tanulókat veszélyeztet lemorzsolódás és az érdekükben milyen jelző- és támogatórendszerre van szükség.

A kabinet emellett a vallási és nemzetiségi iskoláknál rendeletben határozhatja meg az esélyegyenlőség előmozdításának sajátos feltételeit.  A dolog pikantériája, hogy a bíróság az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány javára ítélve éppen egy "vallási" iskolát marasztalt el elkülönítés miatt, a testület kimondta: szegregált a görögkatolikus egyház és az önkormányzat Nyíregyházán, amikor külön iskolát működtetett romáknak és nem romáknak. 

A most elfogadott módosítással gyakorlatilag a miniszter döntheti el - a bíróság helyett - hogy mi számít szegregációnak.