Előfizetés

Hiába kampányoltak, a szegregációs törvényt is elfogadták

Publikálás dátuma
2014.12.16. 13:31
A kampányplakát
Az Országgyűlés kedden több ponton kiterjesztette a kormány és az oktatásért felelős miniszter rendeletalkotási jogkörét a köznevelést érintő kérdésekben. 

A képviselők 122 igen szavazattal, 63 nem ellenében döntöttek a köznevelésről szóló jogszabály változtatásáról Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere javaslatára.

Ahogy a Népszava is megírta, amint híre jött Balog javaslatának - amit a nyíregyházi görög katolikus iskola elkülönítési gyakorlatát törvénytelennek kimondó bírósági ítéletet követően terjesztett be - kampányt indított a Roma Sajtóközpont. Az "Együtt jobb!" - szlogennel meghirdetett elektronikus plakátkampányt annak érdekében hívták életre, hogy civil szervezetekkel, vállalatokkal és médiafelületekkel karöltve felhívják a figyelmet: a roma és nem roma gyerekek együtt tanulása mindenki számára előnyös és hosszútávon kifizetődő megoldás. A kampánnyal elsősorban azt szerették volna elérni, hogy az országgyűlés ne fogadja el azt a törvénymódosítási javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy egyes iskolákban szegregáltan oktathassák a roma gyerekeket. 

A bármilyen - képmutató módon segítő szándékkal leplezett - szegregáció veszélyét a Tárki Életpálya kutatásának eredményei is alátámasztják, miszerint hatalmas húzóerőt jelenthet a kitörésre egy roma tanulónak, ha már csak egyetlen középosztálybeli barátja van. A 2006-2012 között készült felmérés szerint a 2006-ban középiskolába beiratkozott évfolyam nem roma tanulóinak csaknem 10 százaléka nem szerzett középfokú végzettséget, míg a roma tanulóknál ez az arány mintegy 50 százalék. Egyetemi tanulmányait pedig a romák csupán 5 százaléka kezdi meg, szemben a nem romák 35 százalékos arányával.

Mindezek, a Balog Zoltán, illetve az Emmi által is jól ismert adatok és a szakértők évek óta, az együtt tanítással a többségiek előnyét is hangoztató véleménye ellenére a ma elfogadott kiterjesztéssel a kormány felhatalmazást kapott, hogy részletesen meghatározza, mely tanulókat veszélyeztet lemorzsolódás és az érdekükben milyen jelző- és támogatórendszerre van szükség.

A kabinet emellett a vallási és nemzetiségi iskoláknál rendeletben határozhatja meg az esélyegyenlőség előmozdításának sajátos feltételeit.  A dolog pikantériája, hogy a bíróság az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány javára ítélve éppen egy "vallási" iskolát marasztalt el elkülönítés miatt, a testület kimondta: szegregált a görögkatolikus egyház és az önkormányzat Nyíregyházán, amikor külön iskolát működtetett romáknak és nem romáknak. 

A most elfogadott módosítással gyakorlatilag a miniszter döntheti el - a bíróság helyett - hogy mi számít szegregációnak.

A KDNP szerint méltatlan a tüntetések hangvétele

Publikálás dátuma
2014.12.16. 12:54
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
 A téli rendkívüli ülésszak várhatóan egyetlen - és egyben a parlament idei utolsó - ülésnapján az üzletek zárva tartását elrendelő vasárnapi pihenőnap bevezetése mellett a dohányipar jövő évi különadójáról, továbbá a köznevelési, a kulturálisörökség-védelmi és a trafiktörvény módosításáról, valamint pénzügyi és építésügyi szabályok változtatásáról is döntés várható. A napirend előtti felszólalások során számos, az embereket rendkívül érzékenyen érintő téma is terítékre került, köztük a korrupció és a szegénység kérdése. A KDNP azonban ezeknél nyilván sokkal fontosabb ügyben hallatta a hangját, ahogy Aradszki András panaszolta: "Méltatlan stílusú, tartalmú beszédek hangzanak el az adventi estéken."

A kereszténydemokrata képviselő a nap folyamán tartandó kormányellenes tüntetések kapcsán felrótta:  az elmúlt hónapokban azt lehetett látni, hogy a Budapesten zajló tüntetések ugyanúgy épülnek fel: ráutaló beszédek, internetes oldalakon szinte fegyveres lázadásra buzdítás, a célpont konkrét megnevezése, elkeseredett hangulat szítása, majd végül, a gyűlés berekesztése után az ellenőrizetlenül hagyott tömeg teszi, ami eszébe jut, lényeg az anarchia. Méltatlan stílusú, tartalmú beszédek hangzanak el az adventi estéken - hangoztatta. Hogy szavainak nyomatékot adjon, beszédét egy kis kommunistázással fűszerezte, mondván:   "1919-ben Kun Béla háta mögött ott állt jó barátja Lenin, ma is állnak a háttérben mások, akik úgy tekintenek a térségre, nincs erő és akarat a nemzeti szuverenitás megteremtésére."

Szó esett a szegénységről és a korrupcióról is, ez ügyben azonban az ellenzéki padsorokból emelkedtek szólásra. 

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője leszögezte: a kutatások szerint nőtt a szegénység mértéke, az emberek nem elzárt burokban élnek, és látják, hogy a piacon nem a szűzpecsenye, hanem farhát fogy el leghamarabb. Az egész ország kuponokat gyűjt és akciókra vadászik, azért, mert nincs elég pénzük - tette hozzá. A kormány szerint jövőre nincs pénz a családokra, a nyugdíjasokra, a segélyekre, de jövőre is lesz pénz stadionokra, propagandára, a miniszterelnök várba költözésére. A szocialista politikus mindezt soha el nem évülő társadalompolitikai bűntettnek nevezte.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a felszólalásra azzal az érdemi válasszal szolgált, hogy : "Ez nagyon súlyos volt, a képviselő felszólalása a magyar demokrácia mélypontja, a politikai demagógia csúcspontja." Majd megismételte: a kormány megállította és visszaszorította a szegénységet. 

Schiffer András, az LMP társelnöke szerint az idei választási kampányban két alapvető kérdésre vártak választ a választók: hogyan lesz jobb a megélhetés és kevesebb a korrupció. Értékelése szerint a megélhetés az elmúlt 10 évben a devizakrízis miatt romlott, az embereket átvágták a piaci árfolyamon történő forintosítással, miközben megjelent a dolgozói szegénység is. Mint mondta, állami eszközökkel kijelölik a rendszer nyerteseit, az új oligarchákat. Sokak szegényednek, kevesek gazdagodnak - jellemezte a kormány politikáját.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára ezúttal is úgy minősített: a képviselő "baloldali demagógiát" adott elő. Felhívta a figyelmet a GDP harmadik negyedéves, 3,2 százalékos, az uniós átlagot meghaladó növekedésére, az államadósság csökkenésére, valamint arra, hogy a banki elszámoltatás eredményeként 1,3 millió családnak 1000 milliárd forint jár vissza, majd kijelentette: az Orbán-kormány mindent megtesz a szegénység csökkentéséért.

Megijedtek: nem lesz ingyenes képviselői autópálya-matrica

A Fidesz kezdeményezésére a parlament kedd délelőtt úgy döntött, leveszik a napirendről annak a törvényjavaslatnak a zárószavazását, amely lehetővé tette volna egyebek mellett azt, hogy a képviselőknek járó üzemanyagkártyából ezentúl jegyet, bérletet és autópálya-matricát is lehessen venni.

Az országgyűlési törvény ezzel kapcsolatos módosítását a parlament igazságügyi bizottsága kezdeményezte a múlt héten, és a házszabálytól eltérve már kedden szavaztak volna róla, végül azonban ez nem történt meg.