Előfizetés

Mélyponton a forint: 313 fölött a forint/euró árfolyam

Publikálás dátuma
2014.12.16. 08:35
Illusztráció/Népszava
Jelentősen gyengült a forint árfolyama kedden délelőtt a főbb nemzetközi devizákkal szemben a bankközi piacon, reggel nyolc óra óta meredeken emelkednek a jegyzések. Az euró árfolyama negyed 11-re már 312 forint fölé emelkedett. 

Az eurót a kora reggeli 309,05 forint után délután fél ötkor 313,51 forinton jegyezték. Az árfolyam 2,27 százalék széles mozgási sávban, 308,39 és 314,38 forint között alakult. Az eurót 314 forint felett legutóbb szeptember közepén jegyezték.

A dollár árfolyama a kora reggeli 248,05 forintról 250,49 forintra, a svájci franké 257,34-ről 261,05 forintra, a japán jené pedig 2,1151 forintról 2,1467 forintra emelkedett délután fél ötre.

Drámai fordulat Oroszországban
A rubel drámai értékvesztése után kemény intézkedéssel reagált a jegybank, amely 6,5 százalékkal emelte fel az alapkamatot, amely így 17 százalékos lett. A drasztikus lépés a súlyos rubelválságra vezethető vissza, amelyet az alacsony olajár és az Oroszország ukrajnai szerepvállalása miatt bevezetett nemzetközi szankciók eredményeztek.A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a piaci várakozásoknak megfelelően 2,10 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A bejelentésnek nem volt érzékelhető hatása a forint árfolyamára.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a piaci várakozásoknak megfelelően 2,10 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. A bejelentésnek nem volt érzékelhető hatása a forint árfolyamára.

A feltörekvő piacok devizáira, a török lírától kezdve a dél-afrikai randon át a forintig, erős csapást jelentett a drámaian mélyülő rubelválság, és ennek hatását tetézték a Kínából és Európából érkező, ismét a gazdasági növekedés lassulását mutató gyenge makroadatok. 

A rubel vesztesége délután tíz százalék körül állt délután fél ötkor az euróval és a dollárral szemben egyaránt. 

Kedden a lengyel zloty 0,74 százalékkal, a cseh korona 0,13 százalékkal gyengült az euróval szemben, a román lej árfolyama viszont nem változott. Az eurót délután 4,2167 zloty, 27,6101 cseh korona és 4,4804 lej árfolyamon jegyezték.

Az euró erősödött, árfolyama kora reggel 1,2458 dolláron, délután pedig 1,2513 dolláron állt.

1-0 a Molnak?

Publikálás dátuma
2014.12.16. 06:24
FOTÓ: Népszava
A washingtoni választott bíróság határozata szerint a Mol Nyrt. megnyerte Horvátországgal szemben az első jogi csatát, a dolog érdekessége, hogy a zágrábi kabinet is sikerként könyvelte el a történteket. A Molnak "sikerült" elérnie, hogy a horvátok kifogásait a bírság elutasítsa, míg Zágráb annak örül, hogy időt nyert, ami alatt felkészülhet a per folytatására.

A Mol és a horvát kormány közötti nézeteltérések 2009-ig nyúlnak vissza. Ekkor kötötte meg a Sanader-féle kormánnyal a Mol privatizációs szerződését, melyben az állt többek között, hogy a horvát kormány visszavásárolja az Okoli földalatti gáztározókat és átveszi a gázüzletágat. A horvát kormány a szerződés megkötésének évében kért egy év haladékot az üzletág átvételére, de végül az sem 2010 végén, sem az óta nem történt meg. Sanader utódja, Jadranka Kosor 2010-ben már elállt a gázüzletág visszavásárlásától, egyes értesülések szerint az ügylet létrejöttének gyanús körülményeire hivatkozott, és felettébb károsnak tartotta volna Horvátországra nézve.

A Mol egy ideig próbálta bíróságon kívül megoldani az ügyet – például felajánlotta, hogy 1 milliárd kunás hitelt ad a horvát kormánynak, hogy az tudja rendezni adótartozását -, de mikor világossá vált, hogy nem történik fejlemény az ügyben, 2013-ban elfogyott a türelme, és úgy határozott, hogy bepereli a horvát kormányt. A vád szerint csaknem kétmilliárd kunás – közel 80 milliárd forintos – kiesést okozott a Mol-nak a horvát szerződésszegés.

Miközben a Mol a horvát kormányt perelte, a horvátok a Mol-vezért, Hernádi Zsoltot vádolják korrupcióval szintén a 2009-ben történt ügyek miatt, melynek tárgyalási napját február 12-ére tűzte ki a horvát bíróság. Jelen állás szerint a Mol-INA ügynek még koránt sincs vége, és egyelőre nem megjósolható a végkimenetele. Horvát kormányközeli forrás szerint bár a kabinetet meglepte, hogy a Mol a washingtoni választott-bírósághoz fordult, ugyanakkor a panaszok benyújtásával sikerült időt nyernie a zágrábi kormánynak, és felkészülési előnyt szerezni a Mollal szemben.

Sereghajtó a régióban a magyar építőipar

Októberben 15,8 százalékkal emelkedett az építőipari termelés volumene a KSH hétfőn közzétett adatai szerint, ugyanakkor elemzők szerint nem várható tartós fellendülés. Az építőipar októberben 3,9 százalékkal múlta felül az előző havi szintet.

Az épületek építményfőcsoportban a termelés 6,5 százalékkal csökkent, míg az egyéb építményeknél 35,2 százalékkal nőtt. Önmagában a növekedés biztató lehetne, ugyanakkor az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a „szárnyalás” főleg az EU-s forrásokból megvalósuló infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhető. Ezzel szemben az épületek építésében csökkenés mutatható ki. A rendelési mutatók is egyértelműen azt mutatják, hogy az ágazat termékei iránti kereslet folyamatosan apad, így közel sem megnyugtató az átmeneti növekedés.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint is az építőipar növekedésében az állami közmű-, út- és vasútépítéseké a főszerep. Felhívta a figyelmet arra, hogy az októberben kötött új szerződések volumene 26,7 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. Az elemző az építőipar növekedésének lassulására számít az év utolsó két hónapjában és a következő évben is.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke is kiemelte, hogy az újonnan kötött szerződések volumene hónapok óta csökken. Véleménye szerint, ha a jövő év elején az építőipar nem kap lényegesen magasabb megrendelést a jelenleginél, akkor a lendülete megtörhet.

A Magyar Mérnök Együttműködés Egyesület (MMEE) a szövetséghez hasonlóan súlyosnak ítéli a magyarországi építőipar helyzetét, és szükségesnek tartja a problémák feltárását, meghatározását és kezelését egyaránt. Ennek érdekében egy hónapig tartó nyílt levélben kérdezi a téma szakértőit. Összesen 77 kérdést tesz fel az építőipar működésével és jövőjével kapcsolatban, melynek célja a magyar építőiparban szükséges változások elindítása.

Az egyesület tegnap eset mutatta be az Építőipar Fejlesztési Koncepciójukat, amely többek között keresi a választ arra, hogy miért sereghajtó a magyar építőipar az EU-ban, melyek a sikeres magyar építőipar stratégiai követelményei, létezik-e konfliktus a profitorientált menedzserek és a lelkiismeretes mérnökök között, és miért a gazdaság legrosszabb helyzetben lévő ágazata az építőipar. A MMEE az építőipar meghatározó személyeit keresi meg kérdéseivel. Az egyesület a honlapján (www.mmee.hu) teszi közzé a Fejlesztési Koncepció Egyeztetési változatát a rendezvény után, ezzel indítva útjára a nyilvános szakmai párbeszédet.