Előfizetés

Rosszul teljesítenek a magyar diákok

Az elmúlt évtizedekben látványosan romlott a magyarországi fiatalok iskolai teljesítménye, hazánk az oktatás terén (is) egyre hátrébb csúszik az élvonalból, sőt, lassan sereghajtók leszünk - derült ki a Tárki kutatóintézet egy friss publikációjából, amely az elmúlt három évtized nemzetközi felméréseinek tükrében összegzi a magyar tanulók teljesítményének változásait. Az eredmények aggodalomra adnak okot: egyre több iskolásnak az alapvető készségei sincsenek meg, nem megérteni, csupán bemagolni próbálják a tananyagot, mindemellett a hátrányos helyzetű tanulók helyzete sem megoldott, sőt, a lemaradás mértéke évről évre nő.

A magyar diákok matematikából és természettudományokból is kevesebbet tudnak az általános iskola végén, mint egy évtizeddel korábban - derül ki a Tárki Társadalmi Riportjának tanulmányából.

A tanulmány alapjául szolgáló felmérések a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által életre hívott Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Programja (közismertebb nevén PISA-program) keretein belül születtek, amelyet a kilencvenes évek végén indított útjára az OECD. A programban háromévenként vizsgálják a 15 éves korosztály iskolai teljesítményét a matematika, a természettudományok és a szövegértés területein.

A programban nem csupán a meglévő ismereteket, de azt is mérik, hogy a fiatalok mennyire tudják azokat alkalmazni a hétköznapokban.

A PISA-program előzményeként is tekinthető IEA (Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága) felméréssorozata még a 70-es, 80-as években vizsgálta a diákokat, az akkori eredmények szerint a magyar fiatalok nemzetközi szinten az élmezőnyben voltak: 1983-84-ben például a japánokat és a svédeket is megelőzték a természettudományokban.

A PISA szerint azonban 2003-tól folyamatosan romlanak az adatok, 2012-ben pedig fiataljaink már az OECD átlaga alatt teljesítettek. A matematika és a szövegértés területén is hasonló tendencia figyelhető meg, míg a 80-as, 90-es években a magyar gyerekek is jól teljesítettek, addig 2000 után már egyre gyengébb eredmények születtek.

A felmérések szerint a magyar gyerekek a begyakorolható rutinfeladatoknál nehezebb, gondolkodtató problémák megoldásában különösen gyengék. A szövegértés sem megy túl jól, sőt, a PISA-kutatás rávilágított, hogy egyre nő a funkcionális analfabéták száma - a legutóbbi adatok szerint minden ötödik, az általános iskolát elvégző diák funkcionális analfabéta.

A PISA a tanulás minőségének, a tanuláshoz való viszony vizsgálatára is kitér. A felmérés már 2003-ban is azt mutatta ki, hogy a magyar tanulók elsődleges tanulási stratégiája a memorizálás, vagyis nem a gondolkodva feldolgozó, megértésre törekvő módszereket helyezik előtérbe. A gyerekek válaszai azt tükrözik, hogy nem igazán érdekli őket a tananyag, többnyire kényszerből tanulják az adott tárgyakat.

2009-ben pedig már a számítógépes tesztelésekben is részt vettek a magyar diákok, itt a digitális szövegértést mérték, az eredmények rosszabbak lettek, mint a teszt papíralapú változatánál. A következő, 2012-es vizsgálat alkalmával a számítógépes problémamegoldási képességeket mérték, az eredmények szintén átlag alattiak lettek, a gyerekek 35 százalékának megoldása pedig teljesen értékelhetetlen volt.

Az iskolai teljesítmények változásának vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül a családi háttér szerepe sem. A korábbi, más országokban végzett felmérések is azt mutatják, hogy a gyerekek ott érnek el jobb eredményeket, ahol az egyenlő esélyek biztosítottak. Magyarországon a családi háttér nagy hatással van az iskolai helytállásra. Ugyanakkor a magyar oktatási rendszer erősen szelektív, vagyis válogat a különböző hátterű gyerekek befogadásában.

Ez már csak azért is probléma, mert a leszakadó társadalmi rétegek tudása nem hasznosul a munkaerőpiacon, ellenben többletköltséget generálnak azáltal, hogy több szociális és egészségügyi ellátásra van szükségük - vagyis a döntéshozóknak gazdasági szempontból is megérné az oktatás fejlesztése, hiszen a felmérések bizonyítják: ahol jobb a diákok teljesítménye, ott javulnak a növekedési mutatók.

Magyarországon azonban a kormányzat gazdasági támogatása szempontjából sem látni a szándékot az oktatás minőségének javítására – erről Chikán Attila közgazdász beszélt a Parlament Televízió Beszélgetés+ című műsorában. Az első Orbán- kormány gazdasági minisztere szerint a magyar oktatás színvonala és működési feltételei is évről évre romlanak – úgy tűnik, a döntéshozók ezen nem igazán kívánnak változtatni.

„Amikor milliárdokat vonnak ki az oktatásból, akkor nehéz elképzelni, hogyan lesz ebből fejlődés. Látható, hogy a közép- és a felső középosztály privilégiuma lesz a felsőoktatásban való részvétel” – mondta.

Újabb üzenet a BME-től

Újabb zárthelyi dolgozatban üzent a Műegyetem a NAV-nak - írja az eduline. Az aktuálpolitikai dolgozatkérdéseket korábban Palkovics László államtitkár és a NAV ügyvédje is szóvá tette.

A legutóbbi ZH pontozási útmutatója most azt írja: "Ez a zárthelyi dolgozat mentes az aktuálpolitikai témákra való utalásoktól és nem célja, hogy a közigazgatás vagy az adóigazgatás bármely csúcsszervébe vetett közbizalmat, közmegbecsülést hátrányosan befolyásolja. Így az „egyenes”, „független”, „rendszer”, „egyenlő”, „fölötte álló”, illetve „mátrix” kifejezéseknek semmilyen, a matematikán túlmutató jelentése nincs. Ha, akkor az véletlen”.

A jogállam védelmére készül az Unió

Rendszeres politikai párbeszédet kezdenek egymással az európai uniós tagállamok a jogállami normák tiszteletben tartásáról - várhatóan így döntenek mai brüsszeli ülésükön a tagállamok Európa-ügyi miniszterei. Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi bizottsága január végén meghallgatást tart a magyarországi helyzetről.

Az Orbán-kormány tevékenysége, ha lassan és nehézkesen is, de kezdi mozgásba hozni az Európai Unió intézményeit az alapvető jogok és a jogállam védelmében. Miután az Európai Bizottság idén tavasszal bejelentette, hogy rendszeresen ellenőrizni, ajánlásainak figyelmen kívül hagyása esetén pedig szankciókkal fogja megfenyegetni a jogállami normákat szisztematikusan megsértő tagállamokat, a kormányközi döntéshozó testület, a Tanács most arra készül, hogy “konstruktív” politikai párbeszéd keretében próbálja visszaterelni a helyes útra az uniós alapértékekkel hadilábon álló kormányokat. Az egyenlő elbánás, az objektív, pártatlan és tényszerű megközelítés elvein alapuló dialógust kilátásba helyező előterjesztésre várhatóan kedden üti rá a pecsétet a 28 tagállami miniszter. Az eszmecsere kezdetére még egy darabig biztosan várni kell: a januártól soros EU-elnök Lettország uniós képviseletének vezetője a Népszava kérdésére azt válaszolta, hogy a párbeszédet csak alapos előkészületek után lehet megkezdeni, és Riga ebben számít az Európai Bizottságra.

Az elképzelések szerint a bizottsági monitoring és a tagállamközi párbeszéd egymást kiegészítve próbálná megelőzni, illetve kezelni a demokratikus válsághelyzeteket az Európai Unió területén, bár néhány tagállam csak krízis esetén, és kizárólag a Tanácsnak adna erre jogosítványokat. Úgy tűnik, a Juncker-bizottságnak pillanatnyilag kisebb dolga is nagyobb annál, mint hogy az EU alapértékeit rendszerszerűen sértő tagállami magatartást kezdje vizsgálni. Frans Timmermans alelnök, aki holland külügyminiszterként korábban maga is közös fellépést sürgetett a jogállamiság tiszteletben tartásának kikényszerítésére, és aki a tárca felelőse az új Bizottságban, forrásaink szerint egyelőre megvárná, mire jut a Tanács a konstruktív párbeszéddel, mielőtt bármilyen kezdeményezéssel előállna. Kommunikációs szempontból is szerencsésebb, ha a tagállamok egymást figyelmeztetik, és nem kívülről jön a dorgálás, érvelt egy magas rangú bizottsági tisztségviselő. Beszélgetőtársaink többsége mindenesetre az elődeinél aktívabb fellépést remél az uniós értékek védelmében a Juncker-Timmermans duótól.

Közben az EP állampolgári jogi bizottsága újabb meghallgatást tart az emberi jogok magyarországi helyzetéről január végén. Erről még szeptemberben döntött a Ház. Az októberi plenáris vitát övező érdektelenség azonban azt mutatta, hogy az EP kissé belefáradt az Orbán-kormány szapulásába. A parlamenti frakciók közül a liberálisok verik az asztalt a leghatározottabban a "magyar ügyek" napirenden tartásáért. Sophie in’t Veld alelnök lapunknak azt mondta: sok, aggodalomra okot adó fejleményt látnak Magyarországon és konkrét javaslatokkal fognak előállni. A Zöldek, akik a korrupció elleni harcot tették meg 5 éves programjuk egyik prioritásának, a gyanús pénzmozgások leleplezésében remélnek fogást találni a Fideszen. Az ÁFA-csalások, az uniós támogatások lenyúlásainak feltárása nem megy máról-holnapra, de a szankcionáláshoz legalább nem kell politikai konszenzus, ráadásul a luxemburgi adóparadicsom működtetése miatt sokat bírált Juncker eredményeket akar felmutatni a csalás elleni harcban - adott hangot reményének egyik képviselőjük.

Orbánék most valójában azzal "húzhatják ki a gyufát" Brüsszelben, ha külön utas külpolitikájukkal veszélybe sodorják az EU közös energiapolitikáját és geostratégiai érdekeit, hallottuk több brüsszeli forrásból is.