Előfizetés

Kampány a roma gyerekek elkülönítése ellen

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2014.12.13. 06:12

A kampány szervezői azt szeretnék elérni, hogy az országgyűlés szavazzon az iskolai szegregációt lehetővé tévő törvénymódosítás ellen. A civilek hangsúlyozzák: kutatások bizonyítják az integrált oktatás szükségességét, a szegregáció pedig az egész társadalomra nézve veszélyes. Balog Zoltán miniszter hajthatatlan, szerinte a civil jogvédők félremagyarázzák a kormány javaslatát, amelyet egy kisebb, a jogvédők szerint lényegtelen kiegészítéssel tegnap fogadott el a törvényalkotási bizottság.

"Együtt jobb!" - hangzik annak az elektronikus plakátkampánynak a szlogenje, amelyet a Roma Sajtóközpont hívott életre annak érdekében, hogy civil szervezetekkel, vállalatokkal és médiafelületekkel karöltve felhívják a figyelmet: a roma és nem roma gyerekek együtt tanulása mindenki számára előnyös és hosszútávon kifizetődő megoldás. A kampánnyal elsősorban azt szeretnék elérni, hogy az országgyűlés ne fogadja el azt a törvénymódosítási javaslatot, amely lehetővé tenné, hogy egyes iskolákban szegregáltan oktathassák a roma gyerekeket. A civil szervezetek célja, hogy felhívják a kormány figyelmét az elkülönítés társadalmi és gazdasági veszélyeire.

A kampány során egy kép és egy rövid szöveg jelenik meg a csatlakozó közösségi média oldalán, weboldalán. A fotókon gyerekek és felnőttek - mint dr. Kállai Ernő volt ombudsman, Dinók Henrietta MTA kutató vagy Gulyás Erzsébet építész - szerepelnek, akik mind integrált osztályokban tanultak és értek el sikereket. A kampány szervezői a Tárki Életpálya kutatásának eredményeivel is alátámasztják, mekkora húzóerőt jelenthet a kitörésre egy roma tanulónak, ha már csak egyetlen középosztálybeli barátja van. A 2006-2012 között készült felmérés szerint a 2006-ban középiskolába beiratkozott évfolyam nem roma tanulóinak csaknem 10 százaléka nem szerzett középfokú végzettséget, míg a roma tanulóknál ez az arány mintegy 50 százalék. Egyetemi tanulmányait pedig a romák csupán 5 százaléka kezdi meg, szemben a nem romák 35 százalékos arányával.

A tanulmány hangsúlyozza, hogy a lemorzsolódási különbséget a kortárs kapcsolatokban meglévő alapvető különbségek okozzák. Az eltérő társadalmi státusú társadalmi csoportok közti kapcsolatok - még inkább a barátságok - átsegíthetik a nehezebb helyzetben levő, alacsonyabb státusú csoportok tagjait a sorsdöntő pillanatokban. A kutatásban részt vevő fiatalok esetében egyetlen egy magasabb státusú barát hatása akkora volt, hogy a lemorzsolódási arány kevesebb, mint harmadára csökkent.

Más vizsgálatok is bizonyítják, hogy a tanulók közötti válogatás jelentősen csökkentheti az iskolarendszerek hatékonyságát is. Az iskolai szegregáció ezért még azon kevés roma diák későbbi pályafutására is károsan hat, akik - a túlnyomórészt rosszul felszerelt és szaktanári hiánnyal küszködő - roma többségű iskolákból jó tanulmányi eredménnyel kerülnek középiskolába.

Kérdés persze, hogy a kormányzatra, azon belül is a szegregáló nyíregyházi Huszár-telepi görög katolikus általános iskola mellett kiálló Balog Zoltán emberi erőforrás miniszterre mennyire hatnak a kutatók érvei, a hazai és nemzetközi tanulmányok eredményei. Balog csütörtökön, az antiszegregációs-kerekasztal ülésén is kifejtette azon álláspontját, miszerint a sajtó és a civil jogvédők félreértették, félrevezetően kommunikálták a kormány törvénymódosító javaslatát, amely felhatalmazná a mindenkori oktatásért felelős minisztert arra, hogy rendeletben adhasson felmentést a szegregáció tilalma alól. A kerekasztalon résztvevő szervezetek, kormányzati és civil szereplők kérték, egészítsék ki a módosítást azzal, hogy "a rendeletalkotás során különös tekintettel kell lenni a jogellenes elkülönítés tilalmára", ezzel is biztosítva, hogy a jogszabályokban nincs szó szegregáló feltételek kidolgozásáról. Tegnap az országgyűlés törvényalkotási bizottsága el is fogadta a módosítást.

Kegye Adél, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jogásza úgy véli, hogy a kiegészítés csupán látszatintézkedés, az ügyben nem történt érdemi előrelépés, hiszen a módosító javaslat továbbra is fenntartja a rendeletalkotás jogát. "Továbbra is úgy tűnik, hogy ez a módosítás csak azért jött létre, hogy a Huszár-telepi és az ahhoz hasonló iskolák tovább működhessenek" - nyilatkozta lapunknak Kegye, aki szerint mindeddig nem derült ki, hogy mi a módosítás valódi indoka. Ahogy Balog, úgy a Fidesz is többször hangoztatta: elítélik a szegregációt.

A probléma ott kezdődik, hogy még ma sem tudjuk, a miniszter számára pontosan mi is számít szegregációnak; annyi bizonyos hogy a Huszár-telepi iskola - amelyről a Debreceni Ítélőtábla alig két héttel a vitatott javaslat benyújtása előtt kimondta, hogy szegregál - "szeretetteljes felzárkóztatása" minden szempontból megfelel Balog elképzeléseinek.

Tovább gyilkol az azbeszt

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2014.12.13. 06:10
Az azbesztet is tartalmazó törmelék fedetlenül hever a telepen (Képünk illusztráció) FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Csütörtökön, hosszas szenvedés után, azbeszt okozta tüdőrák miatt elhunyt György Zsolt zagyvaszántói lakos, a magyar állam ellen indított azbesztper első felperese. A férfi korábban úgy nyilatkozott: a pénz rajta már nem segíthet, ám családján igen. Mindemellett nemcsak magáért, de nyolcvan még élő és száz, az azbeszt miatt megbetegedett és elhunyt sorstársáért is küzd. A bírósági tárgyalás szeptember óta csúszik, a felpereseket képviselő ügyvéd szerint az eljárás még hónapokig eltarthat - a betegek mindeközben egyre rosszabb állapotban vannak.

A Fővárosi Törvényszék egy héttel György Zsolt halála előtt tűzte ki az első tárgyalás időpontját 2015. január 16-ra, a férfi egészségi állapota miatt gyorsított eljárást rendeltek el, ám Zsolt ügyvédje, Igyártó Gyöngyi lapunkat már ekkor úgy tájékoztatta, félő, hogy a kétgyermekes családapa nem éri meg ezt az időpontot. Félelmük beigazolódott, a 38 éves férfi már nem bírt tovább küzdeni a rákkal, folyamatos fájdalmai miatt hónapok óta szinte már aludni sem tudott. Zsoltnál egy évvel korábban, 2013 nyarán diagnosztizálták a betegséget, orvosai megállapították: azbesztózis miatt haldoklik. A férfi 14 éves koráig élt a mérgező azbesztet is használó selypi cementgyár közvetlen közelében, családja most is a gyártól alig egy kilométerre lakik.

A Népszava még áprilisban számolt be arról, hogy az üzemet jelenlegi tulajdonosai - akik időközben külföldre szöktek - három éve lerombolták, a törmelékek azóta is fedetlenül hevernek a telepen, a mérgező azbesztport évek óta viszi a szél és mérgezi a környező települések lakóit. Az azbesztózis lappangási ideje azonban nagyon hosszú, akár 20-30 év is lehet. Zsolt azért is az állam ellen indított pert, mert amikor megfertőződött, a gyár még állami tulajdonban volt. Idén nyáron elkészült a környezetvédelmi felügyelőség vizsgálata is, amely megerősítette a helyzet súlyosságát.

Tavasszal Szabó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára ígéretet tett a helyzet rendezésére, a Selypen kialakult körülményekről Orbán Viktor miniszterelnököt és Pintér Sándor belügyminisztert is tájékoztatta. A Népszabadság információi szerint már Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Varga Mihály, a nemzetgazdasági tárca vezetője is "lobbizik" annak érdekében, hogy előteremtsék a rekultivációhoz szükséges 1,3 milliárd forintot. A helyzet azóta is változatlan.

A bírósági perek is tovább húzódnak, Igyártó Gyöngyi ügyvédnő lapunkat úgy tájékoztatta, hogy az azbeszt miatt elhunytak hozzátartozóinak kártérítési ügyében a bíróság most azt állapította meg, hogy az eljárásban mégsem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., hanem a NFM képviseli az államot. Ez már csak azért is érdekes, mert szeptemberben éppen azért nem lehetett elkezdeni György Zsolt és a többi felperes ügyét, mert a NFM a tárgyalás napján beadványban jelezte: ők nem kompetensek, az ügy az MNV Zrt. hatáskörébe tartozik. Most azonban minden visszarendeződhet az eredeti állapotba, ami azt jelenti, hogy teljesen felesleges volt az elmúlt négy hónap bírósági hercehurcája.

Mégsem emelkednek a pedagógusbérek?

Publikálás dátuma
2014.12.13. 06:07
FOTÓ: Thinkstock
Nem nőnek a minimálbérrel a pedagógusfizetések, ha hétfőn elfogadják a költségvetést és a hozzá tartozó megalapozó törvényjavaslatot - írja az Index. A webportál idézi a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslatát, amely szerint "a javasolt módosítás biztosítja a pedagógus illetménytáblának és a pótlékalapnak a jelenlegi minimálbér szintjén való rögzítését". Ennek értelmében tehát nem nőnének automatikusan a pedagógusbérek a minimálbér emelésével.

Az Index kifejti: az indokolás szerint azért kell az illetményrendszert "fix alapilletményre" építeni és a pótlékalapot rögzíteni, mert "a mindenkori költségvetési peremfeltételek között lehet csak a közszférában az illetménynövelésről dönteni". A javaslat megemlíti, hogy "a pedagógus életpálya-modell szerinti illetmény-előmeneteli rendszer vetítési alapja rögzítésre kerül oly módon, hogy az alapilletmény elválik a mindenkori minimálbértől és ehelyett azt a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. Ezzel a közszféra köznevelési szegmensében is a költségvetési peremfeltételektől függően alakulhatnak a jövedelmek".

Hoffmann Rózsa volt köznevelési államtitkár 2013-ban még úgy fogalmazott: "a pedagógusok szeptemberi béremelésével biztosítják azok értékállóságát is, hiszen a fizetéseket a minimálbérhez kötik". A szerdai Magyar Nemzetben megjelent interjúban a mostani javaslattal kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a minimálbér és a pedagógusbér nem fog teljesen elválni egymástól, a módosítást ugyanakkor részben visszalépésnek tartja. A javaslatról hétfőn szavaznak a parlamentben.