Drogos újságírókat keres már a Hír Tv

Publikálás dátuma
2014.12.13. 06:00
Orbán örülne a tesztnek FOTÓ: THINKSTOCK
Amerikában nem váltak be az iskolai drogtesztek, nem csökkent a fogyasztás, a szűréshez hozzájáruló szülők és a gyerekek, illetve a tanárok és a gyerekek viszonya azonban megromlott - fogalmazott lapunknak Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője. Az is kiderült, hogy a szűrésre kötelezett fiatalok elkezdtek designer drogokat fogyasztani, mert azokat a gyorsteszt nem mutatja ki - tette hozzá a szakember, aki elképesztőnek, szomorúnak tartja, amit Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában mondott. 

A miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában tegnap a drogmaffia kiszorításának szándékával indokolta a szűrés bevezetését. Kijelentette, a kormány ebben a ciklusban mag akarja tisztítani Magyarországot a drogmaffiától. Orbán szerint a szülőknek segítséget kell adni, hogy gyermekeik ne váljanak áldozattá, ezért lehetővé kell tenni, hogy kérésükre minden iskolában elvégezhető legyen a teszt.

Sárosi szerint a gyorsteszt általánossá tételével a kormány éppen a drogmaffiát támogatja, mert ebben az esetben a szereket kipróbálni akarók biztosan a designer drogok terjesztőinél fognak vásárolni. A programvezető a kormány 2013-as drogstratégiáját ajánlja a miniszterelnök figyelmébe, amelyben néhány célt még megfogalmaztak, pénzt azonban nem adtak rá. Ehelyett kriminalizálni akarják a gyerekeket.

Orbán tegnap azzal magyarázta a politikusokra, újságírókra, közbizalmi állást betöltőkre kiterjesztendő drogtesztet, hogy aki drogot fogyaszt, arra nem lehet számítani a drogmaffia elleni küzdelemben. "Tisztázni kell, ki hol áll" - mondta. A TASZ programvezetője viszont arra figyelmeztetett, demokráciában az újságíró nem a kormány "katonája", hanem a hatalom ellenőrzője. Drogtesztre senkit nem lehet kényszeríteni, ha bármelyik munkaadó megteszi, az alkalmazott bírósághoz fordulhatna és a TASZ vállalja is a jogi védelmüket - jelentette ki Sárisi hozzátéve, hogy csak bizonyos, különleges állásokban lehet a szűrést előírni. A tesztet ugyanis még a fideszes alaptörvény sem teszi lehetővé.

Eközben Losonczi Kata, a Hír Tv Célpont című műsorának riportere az Index.hu, a 444.hu és a hvg.hu főszerkesztőjénél már levélben érdeklődött arról, hány újságíró vállalná a szerkesztőségben a drogtesztet? Megkövetelnék-e a munkatársaktól a vizsgálatot vagy tervezik-e ennek bevezetését? Lehet-e a szerkesztőségben kábítószert fogyasztani, van-e a munkaszerződésekben erre vonatkozó tilalom? Mi a szerkesztőség álláspontja a marihuána legalizálásáról?

A levél szerint a Hír Tv riportot készít a "véleményformálóknak" kötelező drogtesztről, ezért "szondáztatja" előre az újságírókat. A kérdésre az Index azt válaszolta: "Nem követelünk munkatársainktól drogtesztet, mi nem is tervezünk ilyen vizsgálatot bevezetni, éppen ezért nem is foglalkozunk azzal, hány újságíró vállalna drog- vagy éppen alkoholtesztet. A drogfogyasztást tiltó hazai jogszabályok a szerkesztőség területén is érvényesek. (...)

A szerkesztőség nem fogalmazott meg álláspontot a marihuána legalizálásáról, az újságban viszont rendszeresen beszámolunk ártalomcsökkentéssel, prevencióval foglalkozó kutatások eredményeiről és a fejlett világban ezek alapján születő drogpolitikai változásokról". A 444 válaszában Deutsch Tamás egyik nyilatkozatát írta át, amiben a fideszes politikus egy régi NSZK tévéfilmet idézve közölte, emiatt még soha nem drogozott. "Pisiügyi megkeresésekre nem szoktunk válaszolni, de a Célpont kedves érdeklődésének nem tudunk ellenállni, ezért a kérdésre azt feleljük: mármint a jegybankelnök úr?" - írta a televíziónak a hvg.hu.

A válasz végére azt a 2012 januári videót linkelték, amelyikben a forint drámai gyengüléséről kérdezték Orbánt, de ő kitért a felelősség kérdése elől. A Liberálisok szerint az újságírók drogvizsgálata súlyosan sértené az alapvető állampolgári jogokat, hiszen semmibe venné a tisztességes eljáráshoz, az emberi méltósághoz való jogot és a megkülönböztetés tilalmát. A Hír Tv egyébként így ajánlja riportját a Twitteren: "Nemzeti drogteszt. Berezeltek a vizeléstől a ballib újságírók. A 8kerben tarolna a labor. Célpontban a szúrópróba és a porhintés".

Szerző

CIA-kínvallatás - Romániában voltak "központok"

A román hatóságok a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően "tranzitközpontokat" bocsátottak a CIA rendelkezésére, de nem tudták, és "nem is nagyon akarták tudni", mire használják azokat az amerikaiak - közölte Ioan Talpes volt nemzetbiztonsági tanácsadó pénteken az Adevarul portállal.

A román védelmi tanács egykori ügyvivője kifejtette: a NATO-tagság elnyerésére váró Románia igyekezett szövetségesi megbízhatóságát bizonyítani az Egyesült Államoknak, de nem volt abban a helyzetben, hogy érdeklődjön, mire kellenek a CIA-nek a romániai központok, és hogy feltételeket szabjon, mire használhatják azokat, és mire nem.
Talpes szerint Ion Iliescu akkori államfőt nem tájékoztatták a CIA-központokkal kapcsolatos konkrét információkról, és az amerikai féllel való "együttműködésről" nem kötöttek írásos egyezményt.

Ioan Talpes, kifejtette: az amerikai fél nem "CIA-börtönök" számára kért épületeket a román hatóságoktól, nem "fogdákról" volt szó, hanem egyszerűen "tranzitközpontokat igényeltek, a térségben zajló terrorelhárítási tevékenységük számára". Talpes, aki a 90-es években a román külföldi hírszerző szolgálatot (SIE) vezette, azt állította, hogy később meglepődve szembesült a Romániát ért vádakkal, amelyek szerint az országban titkos CIA-börtönök működtek.

Talpes tagadta, hogy ő maga járt volna a CIA rendelkezésére bocsátott helyszíneken, bár megerősítette, hogy a Legfelső Védelmi Tanács titkáraként birtokában volt a "legjelentősebb információknak". Hozzátette: az Egyesült Államok egymást váltó bukaresti nagykövetei is azt állították, nem tudtak arról, hogy az országban CIA-börtönök működtek volna.

Talpes szerint abszurdum azt feltételezni, hogy az amerikaiak beavatták Romániát egy ilyen ügy részleteibe 2002-2003-ban, mert ez azt jelentette volna, hogy maximálisan megbíznak egy olyan országban, amely még csak nem is tagja a NATO-nak.

Az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának a CIA titkos börtöneiről és kínzásnak minősülő vallatási módszereiről kedden közzétett jelentése nem nevezi meg azokat az országokat, ahol az amerikai titkosszolgálat hasonló létesítményeket működtetett, de a The Washington Post a jelentés publikus részében használt színkódok alapján azt közölte, hogy a befogadó országok egyike Románia volt.

A román hatóságok mind 2007-ben, az Európa Tanács erre vonatkozó jelentése, mind 2012-ben, az Európai Parlament vizsgálatokat sürgető határozata idején cáfolták, hogy Romániában CIA-börtönök működtek volna.

Szerző

CIA-kínvallatás - Romániában voltak "központok"

A román hatóságok a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően "tranzitközpontokat" bocsátottak a CIA rendelkezésére, de nem tudták, és "nem is nagyon akarták tudni", mire használják azokat az amerikaiak - közölte Ioan Talpes volt nemzetbiztonsági tanácsadó pénteken az Adevarul portállal.

A román védelmi tanács egykori ügyvivője kifejtette: a NATO-tagság elnyerésére váró Románia igyekezett szövetségesi megbízhatóságát bizonyítani az Egyesült Államoknak, de nem volt abban a helyzetben, hogy érdeklődjön, mire kellenek a CIA-nek a romániai központok, és hogy feltételeket szabjon, mire használhatják azokat, és mire nem.
Talpes szerint Ion Iliescu akkori államfőt nem tájékoztatták a CIA-központokkal kapcsolatos konkrét információkról, és az amerikai féllel való "együttműködésről" nem kötöttek írásos egyezményt.

Ioan Talpes, kifejtette: az amerikai fél nem "CIA-börtönök" számára kért épületeket a román hatóságoktól, nem "fogdákról" volt szó, hanem egyszerűen "tranzitközpontokat igényeltek, a térségben zajló terrorelhárítási tevékenységük számára". Talpes, aki a 90-es években a román külföldi hírszerző szolgálatot (SIE) vezette, azt állította, hogy később meglepődve szembesült a Romániát ért vádakkal, amelyek szerint az országban titkos CIA-börtönök működtek.

Talpes tagadta, hogy ő maga járt volna a CIA rendelkezésére bocsátott helyszíneken, bár megerősítette, hogy a Legfelső Védelmi Tanács titkáraként birtokában volt a "legjelentősebb információknak". Hozzátette: az Egyesült Államok egymást váltó bukaresti nagykövetei is azt állították, nem tudtak arról, hogy az országban CIA-börtönök működtek volna.

Talpes szerint abszurdum azt feltételezni, hogy az amerikaiak beavatták Romániát egy ilyen ügy részleteibe 2002-2003-ban, mert ez azt jelentette volna, hogy maximálisan megbíznak egy olyan országban, amely még csak nem is tagja a NATO-nak.

Az amerikai szenátus hírszerzési bizottságának a CIA titkos börtöneiről és kínzásnak minősülő vallatási módszereiről kedden közzétett jelentése nem nevezi meg azokat az országokat, ahol az amerikai titkosszolgálat hasonló létesítményeket működtetett, de a The Washington Post a jelentés publikus részében használt színkódok alapján azt közölte, hogy a befogadó országok egyike Románia volt.

A román hatóságok mind 2007-ben, az Európa Tanács erre vonatkozó jelentése, mind 2012-ben, az Európai Parlament vizsgálatokat sürgető határozata idején cáfolták, hogy Romániában CIA-börtönök működtek volna.

Szerző