Brutális módszerek, sovány eredmény

Publikálás dátuma
2014.12.11. 06:31
Guantánamói fogoly lábbilincsben – 2007 óta tilos a kínzás FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHN MOORE
Újra kinyitotta a Bush-kormányzat által külföldi államok területén létesített titkos CIA-börtönök dossziéját a washingtoni szenátus hírszerzési bizottsága. Az Egyesült Államokat ért, 2001. szeptember 11-i terrorcsapások nyomán hirdette meg George W. Bush a terrorizmus elleni háborút. E „háború” keretében sok olyasmi is megtörtént, amit utólag maguk az amerikaiak is megkérdőjeleznek. Mivel 2015 januártól a demokraták számos szenátusi bizottság éléről kénytelenek leköszönni, most „kiseprik a padlást”, a külügyi bizottság elmaradt nagyköveti és egyéb kinevezéseket hagyott jóvá sürgősséggel, a hírszerzési bizottság pedig közzétett sok éve folytatott vizsgálatának megállapításaiból annyit, amennyit a nemzetbiztonsági érdekek sérelme nélkül közzétehetett.

Világszerte megszigorították az amerikai képviseletek, a külföldön szolgáló amerikai katonák, bázisok védelmét azt követően, hogy a Fehér Ház, a külügyminisztérium és a kongresszusi illetékesek megállapodtak, nem halogatják tovább a mintegy 6300 oldalas jelentés összefoglaló részének közzétételét.

A washingtoni kormányzat jelentős nemzetközi felháborodástól tartott a jelentésből megismerhető, megdöbbentő, brutális részletek miatt.

John Kerry külügyminiszter még múlt pénteken is győzködte Dianne Feinsteint, a hírszerzési bizottság leköszönő vezetőjét, hogy álljon el szándékától, s halassza el a dokumentum nyilvánosságra hozását, mivel az amerikai biztonsági érdekeket sért, életeket sodorhat veszélybe.

Figyelmeztette a bizottság tagjait a jelentés publikálásának veszélyeire James R. Clapper hírszerzési igazgató is, ugyanakkor közölte, hogy támogatja a történtek feltárását.

A kaliforniai szenátorasszony 14 éve tagja a hírszerzési bizottságnak, 2009 óta állt az élén, s megfogadta, mindenképpen közzétesz a sokkoló jelentésből annyit, amennyit a Fehér Ház, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA),illetve a különféle biztonsági szolgálatok engedélyeztek.

Feinstein a Los Angeles Times-nak adott interjújában hangsúlyozta, aki elolvassa a jelentést, mindent megtesz azért, hogy a benne foglaltak ne ismétlődhessenek meg.

A kaliforniai szenátor januárban észak-karolinai republikánus kollégájának, Richard M. Burrnek adja át a stafétabotot a hírszerzési bizottság élén, amely tucatnyinál több ügynökséget felügyel.

Feinstein támogatta a NSA széleskörű lehallgatási programját, a célzott dróntámadásokat, de úgy véli, a titkos börtönökben történtekre nem volt szükség.

A 2015 januárig még demokrata többségű hírszerzési bizottság idén márciusban megszavazta, hogy a több mint ötszáz oldalas kivonatot elküldik a Fehér Háznak és a különféle ügynökségeknek jóváhagyásra, azóta folyt a vita arról, közzétehetők-e a CIA tevékenységére nézve súlyosan elítélő megállapítások, nyilvánosságra hozzák-e és mikor a dokumentumot.

A kínzás határát súroló, fokozott keménységű vallatási technikák alkalmazását még Bush elnök hivatali idejében, 2007-ben leállították.

Az iraki Abu Graib börtönben készült sokkoló fotók nyomán kirobbant botrány azonban nem felejtődött el.

Vitatott vallatási technikák
A fekete kitakarásokkal még mindig bőven teletűzdelt összefoglaló több konkrét esetet ismertet részletesen.Abu Zubajda szaúdi al-Kaida vezetőt 2002 márciusában fogták el Pakisztánban. Az akkor 31 éves férfinek lőtt sebei voltak, kórházban kezelték.
Abu Zubajda volt az első fogoly, akit fokozott keménységű kínzásnak vetettek alá egy titkos CIA-börtönben, feltételezések szerint Lengyelországban (az országneveket a jelentésben kitakarták).
Először FBI-ügynökök hallgatták ki, Zubajda együttműködőnek mutatkozott, beazonosította a 9/11-es terroristák kiképzőjét, a külföldi al-Kaida műveletek felelősét, Hálid Sejk Mohammedet.
A CIA úgy vélte, további érzékeny információkat tudhat, ezért számos „technikát” vetettek be megtörésére: meztelenül tartották 47 napig teljes elszigeteltségben, egy ablak nélküli, „fehér” cellában, halogénlámpák fényében, hangos rockzene mellett.
Koporsószerű ládába zárták, deszkára kötözték és vízbefojtást imitáltak, amíg hányni, görcsölni nem kezdett. Nem tudtak további értékelhető információt kiszedni belőle, 2006 szeptembere óta a guantanamói börtöntáborban tartják fogva. Abd al-Rahim al-Nasirit, a kelet-afrikai amerikai követségek elleni 1998-as, majd a USS Cole amerikai cirkáló elleni 2000-es terrortámadások szaúdi kitervelőjét 2002-ben Dubaiban fogták el, öt titkos CIA-börtönt is megjárt, többször megkínozták.
Fél napokig tartották meztelenül, bekötött szemmel, csuklójánál és bokájánál összebilincselve. Alvásmegvonást is alkalmaztak, állnia kellett, felkötözött kézzel, bár egy orvos figyelmeztetett, hogy kiugorhat a válla. Azzal fenyegették, hogy az anyját szeme láttára erőszakolják meg.
Egy belső CIA-jelentés szerint Nasiri „jól reagált” a vallatási módszerekre. 2006 szeptemberében őt is Guanatanamóra szállították, depresszióban szenved.Hálid Sejk Mohammed, a legfontosabb al-Kaida fogoly, a 9/11-es terrortámadások kitervelője és fő szervezője 2003 márciusában került fogságba Afganisztánban.
A Cobalt fedőnevű titkos börtönben tartották, Afganisztánban. Megérkezésétől kezdve folyamatos nyomás alatt tartották, meztelenre vetkőztették, megpofozták, gyomron verték, még beöntést is kapott, orvosi indok nélkül. Összesen 183 alkalommal vetették alá a vízbefojtásos vallatásnak.
Legelső alkalommal 30 percig tartott a vízbefojtás szimulálása, tíz perccel tovább, mint a vallatási technikákról kiadott belső kézikönyv javasolja. Ha megnyomták a hasát, sugárban jött szájából a víz, az orvosi jelentés szerint kis híján megfulladt. 2003. március 24-én váratlanul átszállították a guantánamói börtöntáborba, csak ott tett beismerő vallomást 9/11-es szerepéről.

Az Obama-kormányzat hivatalba lépését követően bezáratta a titkos CIA-börtönöket, megtiltotta a kínzás határán mozgó vallatásokat, de ezeket – figyelmeztetnek a demokrata honatyák – egy következő elnök egy tollvonással módosíthatja, mivel nem iktatták törvénybe.

Már idén márciusban kiderült – a Washington Post ugyanis előzetesen betekintést nyert a dokumentumba –, hogy a jelentés arra a megállapításra jut: a CIA évekig félrevezette a kormányzatot és a közvéleményt vallatási módszereit illetően.

Titkolta, hogy milyen brutális technikákat alkalmaztak, túlértékelte e módszerek eredményességét, s azt állította, kulcsfontosságú információkhoz jutottak a ma már egyértelműen kínvallatásnak minősített módszereikkel.

Valójában számos értékes hírszerzési információt a foglyok még azt megelőzően elárultak, hogy vízbefolytásos technikával vagy más módon további részeteket próbáltak belőlük kicsikarni.

A CIA ugyanakkor azt állítja, a jelentés elfogult, annál is inkább, mivel egy részét a konkurrens ügynökség, az FBI egy volt ügynöke írta, aki maga is vezetett kihallgatásokat.

A titkos CIA-börtönök és vallatási technikák ügyében kezdett vizsgálat eredetileg kétpárti részvétellel indult, de a republikánus szenátorok rövid idő elteltével kivonták magukat a munkából.

A hírszerző ügynökség azzal védekezik, hogy három al-Kaida vezető – Hálid Sejk Mohammed, Ammal al-Balucsi és Hasszán Ghul – vallatása nyomán kulcsfontosságú információkhoz jutottak, s a vallatások során szerzett értesülések segítségével sikerült a terrorszervezet rejtőzködő első emberének, Oszama bin-Ladennek a nyomára bukkanni.

Az elkészült jelentés a 2002-2007 között történteket dolgozta fel, több mint ötéves munkával, 40 milliós költséggel. Mintegy 6,3 millió dokumentumot, kihallgatási jegyzőkönyvet, egyéb feljegyzést tanulmányoztak át.

A jelentés első alkalommal nevezi meg azt a 119 terrorizmussal gyanúsított személyt, akiket a titkos CIA-börtönökben tartottak fogva, s mintegy harmadukat vetették alá a „fokozott keménységű” vallatási módszereknek.

Feinstein a dokumentumot bemutatva a szenátus előtt felidézte a 2001. szeptember 11-i terrortámadás tragédiáját, s a sokkot követő közhangulatot. Hangsúlyozta, hogy a jelentés célja korántsem a CIA munkájának általános elítélése.

A kaliforniai szenátor ugyanakkor rámutatott, a hírszerző ügynökség hátráltatta a bizottság vizsgálódását, s legalább három alkalommal behatolt a számítógépeikbe, és módosította a dokumentumaikat. Válaszjelentésében a hírszerző ügynökség kitart amellett, hogy a módszereik törvényesek, hatékonyak, eredményesek voltak.

Barack Obama amerikai elnök az NBC-nek adott interjújában hangsúlyozta: „A jelentés megerősítette véleményemet, hogy ezek a kíméletlen módszerek összeegyeztethetetlenek nemzetünk alapértékeivel, nem segítik elő a terrorizmusellenes harcot, s nem szolgálják nemzetbiztonsági érdekeinket”.

A demokrata elnök szerint az előző adminisztráció kapkodva, koordinálatlanul, s a felelősségeket nem tisztázva állította fel a 9/11-es traumát követően a programot, nem számolva annak következményeivel.

Az elnök a jelentést kommentáló közleményében hangsúlyozta: „Ezek a vallatási technikák nagy mértékben rontották az Egyesült Államok nemzetközi megítélését és megnehezítették az amerikai érdekek képviseletét szövetségeseinkkel és partnereinkkel. Elnökként ezért továbbra is mindent meg fogok tenni, hogy soha többé ne alkalmazhassuk ezeket a módszereket.”

Az ENSZ és emberi jogi csoportok sürgetik, hogy állítsák bíróság elé a vitatott vallatásokban részt vett kormányhivatalnokokat, az Obama-kormányzat azonban már jelezte, hogy ilyen vizsgálat nem lesz.

A szenátusi jelentésből kitakarták a neveket, csak a Bush-kormányzat néhány magas rangú illetékesét említik név szerint. A dokumentumból kiderül, hogy magas szinten engedélyezték a durva kihallgatási módszerek bevetését, s azok némelyike túllépte a határt.

Az Egyesült Államok részese a kínzást tiltó nemzetközi egyezménynek, amely tiltja, hogy „fizikai károsodást” okozzanak a kihallgatott személyeknek.

A CIA-ügynöknek ugyanakkor a „cég” ügyvédei szabták meg, hogy meddig mehetnek el, hol húzódik a „törvényesség” határa. A jelentés szembesíti az ügynökség vezetőit nyilvános nyilatkozataik és a tények ellentmondásával, ugyanakkor nem tartalmaz javaslatot felelősségre vonásra.

A jelentés fő megállapításai
- A terrorelhárítás 20 sikertörténetének egyike sem köthető a vitatott vallatási módszerekkel szerzett információkhoz-
A CIA félrevezette az elnököt, a kongresszust, a közvéleményt
- A 119 terroristagyanús személy közül legalább 26-ot indokolatlanul tartottak fogva
- A vallatási módszerek jóval durvábbak voltak, mint ahogy a nyilvánosságnak beszámoltak róla
- az alvásmegvonás során akár 180 óra hosszat is állva, vagy kényelmetlen pozícióban ébren tartották a foglyokat- egy foglyot órákon keresztül koporsószerű ládába zártak
- A vízbefojtást szimuláló vallatás hányást, görcsöket váltott ki- egyes foglyokat jeges vízfürdőnek vetették alá
- A titkos CIA-börtönök némelyikében rendkívül rossz körülmények uralkodtak, az eljárásokat kezdetben egyáltalán nem dokumentálták, később is hiányosak az információk- A CIA csak nagyon ritkán büntette a túlkapásokat elkövető ügynököket, börtönszemélyzetet, nem vették figyelembe a belső kritikákat
- A CIA 2002 elejétől kezdve kereste a jogi kiskapukat, hogy a fizikai károsodást okozó, törvény által tiltott kínzás módszerét mégis bevethessék
- A program több mint 300 millió dollárba került, a személyi kiadásokat leszámítva- George W. Bush elnököt csak 2006 áprilisában tájékoztatta George Tenet, akkori CIA-főnök a fokozott keménységű vallatási módszerekről, 2007 novemberében használták utoljára a vitatott módszereket, 2008 áprilisától már nem voltak foglyok CIA-őrizetben



Szerző

Ingoványos költségvetés

Publikálás dátuma
2014.12.11. 06:22
A kormány az önkormányzatokat újabb helyi adók bevezetésére kényszeríti FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Gyenge lábakon áll a 2015-ös költségvetés, a kormány teli rakta rejtett aknákkal, időzített bombákkal. A szakértők szerint sok a légből kapott, vagy ismeretlen adatokon alapuló számítás mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. Ami viszont szinte bizonyos, jövőre többször is módosításra szorul majd a költségvetési törvény.

Derűlátóbb a kormányzat a legtöbb szakértőnél, amikor a költségvetési törvényben 2,4 százalékos hiányt prognosztizál 2015-re. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) tegnapi értékelése szerint például ez a szám már 2,7 százalék. Ráadásul - hangsúlyozták az elemzők - ez a hiányszám még nem is tartalmazza a kockázatokat, amelyekből bőven lehet szemezgetni a törvény szövegét elolvasva. Az egyik ilyen kockázat, hogy a kormány, minden különösebb indoklás nélkül 60-ról 30 milliárd forintra csökkentette a költségvetésben a tartalékot. A törvényjavaslat mintha nem számolt volna több, kieső, vagy csökkenő bevételi forrással sem. A 2,4 százalékos hiány kiszámolásához képest időközben már kihúzták a listáról az internetadót, a cafeteria elvonás is módosult, így abból is kevesebb adóbevételre lehet számítani.

Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője a tanulmány ismertetésekor jelezte, idén ugyan 3,3 százalékos lesz a növekedés, ám ezt jövőre már nem lehet megismételni. A gazdaság bővülése lassulni fog.

Kockázatot jelent egyebek mellett a titokzatos vagyoni bevétel 169 milliárd forintja, amiről ennél többet a szövegből nem igen lehet megtudni. E témában a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára képviselői kérdésre írásban válaszolt tegnap, de abból sem lettünk okosabbak. Legalább ilyen homályos az is, honnan vették a költségvetés összeállítói, hogy 2015-ben az e-útdíjból 20 milliárd forinttal nagyobb bevétel érkezhet a büdzsébe. Szó volt ugyan arról, hogy a buszoknak is fizetnie kelljen az e-útdíj rendszerben, de végül ettől elállt a kormány. Ugyancsak növeli a bizonytalanságot a költségvetési szervek lejárt tartozásállománya, amely például a kórházak esetében igencsak tetemes. Az útépítésekkel kapcsolatos uniós visszafizetési kötelezettség elérheti a 90 milliárd forintot.

A kormány magasabb áfa bevételekre számít a devizahitesek "mentőcsomagja" miatt a lakosságnál maradó többlet források, illetve a szigorodó ellenőrzéseknek köszönhetően a gazdaság kifehéredése miatt, de a szakértők, köztük a KFIB közgazdászai is, mérsékeltebb fogyasztásnövekedésre számítanak, mint a kabinet.

Rendkívül ingatag annak a 28 milliárd forintnak a sorsa is, amit a kormány a Paks II. jövő évben felmerülő költségeire szánt. Különösen a Déli Áramlat minden előzetes figyelmeztetés nélküli lefújása után éleződhet ki ez a kérdés, bár az utóbbi napokban teljes titoktartás mellett, hosszú időre titkosítva 6 milliárd eurós szerződést írt alá a kormány egy orosz céggel Paksról.

Romhányi Balázs az államadósság alakulását is borúlátóbban ítélte meg a kincstári optimizmust sugárzó hivatalos előrejelzéseknél. Szerinte - és ebben sincs egyedül - az államadósság beragad a GDP arányos 78-79 százalékos sávba. Korábban Varga Mihály ennél jóval alacsonyabb mértékről nyilatkozott.

A KFIB ügyvezetője megállapította: a 2015-ös költségvetés most rosszabb állapotban van, mint amit a Költségvetési Tanács szeptemberben látott. Ezért nem zárta ki, hogy 2012-höz hasonlóan jövőre is sorozatos költségvetési kiigazításra lesz szükség. Mindezt úgy kell majd végrehajtani, hogy egyre kisebb a mozgástér adóemelésekre.

Az idei adózást és különböző egyéb közterheket érintő 27 intézkedés a KFIB szakértői szerint 2015-ben legalább 130 milliárd forintos adóemelést jelent. Csupán az élelmiszerlánc felügyeleti díjból 24 milliárdos többlet bevétel folyhat be az államkasszába.

Katona Tamás, az MSZP szakpolitikusa, volt pénzügyminisztériumi államtitkár a Népszavának úgy fogalmazott, ez a költségvetés a Matolcsy-féle törvénytervezetekkel ellentétben legalább formálisan rendben van. A számok összeadása, eredménye megfelel a matematika szabályainak, amit az előző miniszter esetében nem lehetett elmondani - tette hozzá a közgazdász. Ezzel azonban nagyjából le is zárható a költségvetésről elmondható pozitívumok sora, mert a tartalmi kérdésekben annál több a gond.

Nagyon nagy szociális válság küszöbén áll az ország - hívta fel a figyelmet a várható folyamatokra Katona. A költségvetés soraiból az olvasható ki, hogy a kormány 200 milliárd forintot von ki a szociális ellátásból. Egy sor alanyi jogon járó juttatást vesznek el a rászorulóktól. A mostani felmérések nagyjából 600 ezerre teszik az éhező gyermekek számát és az unióban egyedül Magyarországon nem sikerült ezen javítani. Jövőre ez a szám és a szegénység mértéke is nőhet - tette hozzá a szakpolitikus.

Nincsenek meg az alapvető feltételei az egészségügy, az oktatás normális működtetésének. Az állam éppen onnan vonul ki ahol dolga volna, például az oktatásból, az egészségügyből, a szociális ellátás, és benyomul oda, ahol semmi keresnivalója, mint a gazdaság, vagy a személyes szféra.

Katona Tamás szerint a kormány a népszerűtlen, de elkerülhetetlen adóemeléseket, újak bevezetését áttolja 2015-ben az önkormányzatokra, amelyek a forráselvonások miatt már most is nehezen tudják ellátni feladataikat.

A költségvetési hiányt egészen biztosan 3 százalék alatt tartja majd a kormány, de a bruttó államadósság nőni fog akár 80 százalékra is.

A szakember úgy vélte föl kellene hagyni az olyan presztízs beruházásokkal, mint például a Budapest Bank megvásárlása, ami majd' 100 milliárd forintjába kerülhet az adófizetőknek, de le kellene mondani a stadionépítési hóbortról, a Városliget és a budai Vár projektről is.

Szerző

Ingoványos költségvetés

Publikálás dátuma
2014.12.11. 06:22
A kormány az önkormányzatokat újabb helyi adók bevezetésére kényszeríti FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Gyenge lábakon áll a 2015-ös költségvetés, a kormány teli rakta rejtett aknákkal, időzített bombákkal. A szakértők szerint sok a légből kapott, vagy ismeretlen adatokon alapuló számítás mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. Ami viszont szinte bizonyos, jövőre többször is módosításra szorul majd a költségvetési törvény.

Derűlátóbb a kormányzat a legtöbb szakértőnél, amikor a költségvetési törvényben 2,4 százalékos hiányt prognosztizál 2015-re. A Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) tegnapi értékelése szerint például ez a szám már 2,7 százalék. Ráadásul - hangsúlyozták az elemzők - ez a hiányszám még nem is tartalmazza a kockázatokat, amelyekből bőven lehet szemezgetni a törvény szövegét elolvasva. Az egyik ilyen kockázat, hogy a kormány, minden különösebb indoklás nélkül 60-ról 30 milliárd forintra csökkentette a költségvetésben a tartalékot. A törvényjavaslat mintha nem számolt volna több, kieső, vagy csökkenő bevételi forrással sem. A 2,4 százalékos hiány kiszámolásához képest időközben már kihúzták a listáról az internetadót, a cafeteria elvonás is módosult, így abból is kevesebb adóbevételre lehet számítani.

Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője a tanulmány ismertetésekor jelezte, idén ugyan 3,3 százalékos lesz a növekedés, ám ezt jövőre már nem lehet megismételni. A gazdaság bővülése lassulni fog.

Kockázatot jelent egyebek mellett a titokzatos vagyoni bevétel 169 milliárd forintja, amiről ennél többet a szövegből nem igen lehet megtudni. E témában a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára képviselői kérdésre írásban válaszolt tegnap, de abból sem lettünk okosabbak. Legalább ilyen homályos az is, honnan vették a költségvetés összeállítói, hogy 2015-ben az e-útdíjból 20 milliárd forinttal nagyobb bevétel érkezhet a büdzsébe. Szó volt ugyan arról, hogy a buszoknak is fizetnie kelljen az e-útdíj rendszerben, de végül ettől elállt a kormány. Ugyancsak növeli a bizonytalanságot a költségvetési szervek lejárt tartozásállománya, amely például a kórházak esetében igencsak tetemes. Az útépítésekkel kapcsolatos uniós visszafizetési kötelezettség elérheti a 90 milliárd forintot.

A kormány magasabb áfa bevételekre számít a devizahitesek "mentőcsomagja" miatt a lakosságnál maradó többlet források, illetve a szigorodó ellenőrzéseknek köszönhetően a gazdaság kifehéredése miatt, de a szakértők, köztük a KFIB közgazdászai is, mérsékeltebb fogyasztásnövekedésre számítanak, mint a kabinet.

Rendkívül ingatag annak a 28 milliárd forintnak a sorsa is, amit a kormány a Paks II. jövő évben felmerülő költségeire szánt. Különösen a Déli Áramlat minden előzetes figyelmeztetés nélküli lefújása után éleződhet ki ez a kérdés, bár az utóbbi napokban teljes titoktartás mellett, hosszú időre titkosítva 6 milliárd eurós szerződést írt alá a kormány egy orosz céggel Paksról.

Romhányi Balázs az államadósság alakulását is borúlátóbban ítélte meg a kincstári optimizmust sugárzó hivatalos előrejelzéseknél. Szerinte - és ebben sincs egyedül - az államadósság beragad a GDP arányos 78-79 százalékos sávba. Korábban Varga Mihály ennél jóval alacsonyabb mértékről nyilatkozott.

A KFIB ügyvezetője megállapította: a 2015-ös költségvetés most rosszabb állapotban van, mint amit a Költségvetési Tanács szeptemberben látott. Ezért nem zárta ki, hogy 2012-höz hasonlóan jövőre is sorozatos költségvetési kiigazításra lesz szükség. Mindezt úgy kell majd végrehajtani, hogy egyre kisebb a mozgástér adóemelésekre.

Az idei adózást és különböző egyéb közterheket érintő 27 intézkedés a KFIB szakértői szerint 2015-ben legalább 130 milliárd forintos adóemelést jelent. Csupán az élelmiszerlánc felügyeleti díjból 24 milliárdos többlet bevétel folyhat be az államkasszába.

Katona Tamás, az MSZP szakpolitikusa, volt pénzügyminisztériumi államtitkár a Népszavának úgy fogalmazott, ez a költségvetés a Matolcsy-féle törvénytervezetekkel ellentétben legalább formálisan rendben van. A számok összeadása, eredménye megfelel a matematika szabályainak, amit az előző miniszter esetében nem lehetett elmondani - tette hozzá a közgazdász. Ezzel azonban nagyjából le is zárható a költségvetésről elmondható pozitívumok sora, mert a tartalmi kérdésekben annál több a gond.

Nagyon nagy szociális válság küszöbén áll az ország - hívta fel a figyelmet a várható folyamatokra Katona. A költségvetés soraiból az olvasható ki, hogy a kormány 200 milliárd forintot von ki a szociális ellátásból. Egy sor alanyi jogon járó juttatást vesznek el a rászorulóktól. A mostani felmérések nagyjából 600 ezerre teszik az éhező gyermekek számát és az unióban egyedül Magyarországon nem sikerült ezen javítani. Jövőre ez a szám és a szegénység mértéke is nőhet - tette hozzá a szakpolitikus.

Nincsenek meg az alapvető feltételei az egészségügy, az oktatás normális működtetésének. Az állam éppen onnan vonul ki ahol dolga volna, például az oktatásból, az egészségügyből, a szociális ellátás, és benyomul oda, ahol semmi keresnivalója, mint a gazdaság, vagy a személyes szféra.

Katona Tamás szerint a kormány a népszerűtlen, de elkerülhetetlen adóemeléseket, újak bevezetését áttolja 2015-ben az önkormányzatokra, amelyek a forráselvonások miatt már most is nehezen tudják ellátni feladataikat.

A költségvetési hiányt egészen biztosan 3 százalék alatt tartja majd a kormány, de a bruttó államadósság nőni fog akár 80 százalékra is.

A szakember úgy vélte föl kellene hagyni az olyan presztízs beruházásokkal, mint például a Budapest Bank megvásárlása, ami majd' 100 milliárd forintjába kerülhet az adófizetőknek, de le kellene mondani a stadionépítési hóbortról, a Városliget és a budai Vár projektről is.

Szerző