Előfizetés

„Spanglit” szívott, negatív lett

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2014.12.11. 06:11
A tűcsereprogram a múlt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Várhatóan önkéntes lesz a 12-18 éves fiatalok számára a Kocsis Máté által javasolt drogteszt, amelyből a jelek szerint igyekszik kihátrálni a Fidesz. Kovács Zoltán kormányszóvivő tegnap közölte: a kabinet nem tárgyalta a kérdést, így hivatalos álláspontja sincs az ügyben. Az ötlet gazdája kedd óta többször elmondta, hogy a tesztet szülői beleegyezéshez kell kötni, akár a méhnyakrák elleni védőoltást, pedig a múlt pénteken, a Facebookon közzétett javaslatában ez még nem szerepelt. Hétfőn Rogán Antal, a kormánypárt frakcióvezetője még arról beszélt, hogy ugyan az önkéntesség lehetőségét is megvizsgálják, de várhatóan a kötelező szűrés mellett fognak dönteni. Kocsis a közösségi oldalon azt javasolta, hogy a politikusok és az újságírók számára is tegye kötelezővé a tesztet a parlament. Rogán erről hétfőn azt mondta: ez jogi kérdés, arról, hogy a politikusok és az újságírók esetében a szűrés hogyan lenne megvalósítható, a fideszes Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke konzultál majd az igazságügyi tárcával, és legkésőbb január végéig véleményt tesz le erről a frakció asztalára.

Gulyás tegnap a Magyar Nemzetnek elmondta, a frakció az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult, mert azt szeretnék tudni, hogy a drogtesztről szóló javaslat jogilag megvalósítható-e. Úgy fogalmazott, a tervezet létező problémára kínál unortodox megoldást, azonban a jog világa általában ortodox. Hozzátette: nemcsak az igazságügyi tárca, hanem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) véleményét is ki fogják kérni. A fiatalok esetében világos szabályok vannak arra, hogy milyen formában lehet elvileg elképzelni a tesztet. Beleegyezésre van szükség a gyermekek szüleitől, illetve a 14 éves kor felett az érintettektől is. További feltétel, hogy a teszt eredménye nem lenne felhasználható büntetőeljárásban, csupán a szülő tudtára lehetne hozni - fogalmazott a politikus. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke szerint a politikusok és újságírók esetében nincs realitása egy ilyen szabályozásnak, a fiataloknál pedig a jogalkotóknak nagyon alaposan kellene eljárniuk, hogy ne sértsenek alkotmányos jogokat.

Istvánffy András, a 4K! elnöke Kocsis Máté kötelező drogtesztes kezdeményezésére reagálva blogposztban írta le a tavalyi NAV előtti demonstratív fűszívásának utóéletét. A politikus tavaly decemberben szívott el nyilvánosan egy marihuánás cigarettát. A rendőrök előállították, vizeletmintát vettek tőle, majd csaknem nyolc hónappal később negatív teszteredményt kapott, aminek alapján megszüntették vele szemben az eljárást. Istvánffy szakértőket kérdezett arról, miért lett negatív a tesztje, a válasz az volt: túl gyorsan vehették le a vizeletmintát. A 4K! elnöke szerint a rendőrség úgy üldözi a marihuánafogyasztókat, hogy nincsenek meg hozzá az ismeretei.

A Der Standard a drogteszt ötletéről szóló cikkében azt írta: Orbán Viktor fokozatosan leépíti a demokráciát Magyarországon, a szervilis engedelmesség szelleme uralkodik a hivatalokban, kórházakban és az iskolákban. Gregor Mayer, a lap budapesti tudósítója feltette a kérdést: "vajon melyik szülő fogja megkockáztatni, hogy ne engedje a gyerekét alávetni a tesztnek, s ezzel kitegye a gyanúnak, hogy drogozik?"

Elítélik, de szegregálnak

J.D.
Publikálás dátuma
2014.12.11. 06:07
Távozása után Hoffmann Rózsa is sok mindent másként lát FOTÓ: NÉPSZAVA
Civil jogvédők továbbra is hevesen tiltakoznak a közoktatási törvény azon módosítása ellen, amely lehetővé tenné a roma gyerekek szegregált oktatását. A minisztérium szerint a javaslattal nincs gond, azt csak a civilek és a sajtó magyarázzák félre: a módosítás lényege éppen a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét akarja kizárni. Szakértők szerint azonban a jogvédők aggodalmainak így is van alapjuk.

Tizenegy civil szervezet levélben kérte kedden Székely László ombudsmant, hogy "az alapjogi visszásság közvetlen veszélyére tekintettel" szólaljon fel a parlamentben a köznevelési törvény azon módosítása ellen, amely lehetővé tenné a roma és nem roma gyerekek elkülönített oktatását. Mint lapunk is megírta, a kormány által benyújtott, mindenféle társadalmi és szakmai egyeztetést nélkülöző törvénymódosítási javaslat a jogvédők szerint bizonyos esetekben engedélyezné a szegregált oktatást. A civilek figyelmeztetnek: a rendelkezés súlyosan alkotmányellenes, valamint ellentétes az Európai Unió faji egyenlőségi irányelvével, nemzetközi egyezményekkel, az egyenlő bánásmódról szóló magyar törvénnyel. A levél aláírói közül hárman - az Esélyt a hátrányos helyzetű gyerekeknek Alapítvány (CFCF), az Európai roma jogok központja (ERRC) és a Romaversitas - korábban ugyancsak levélben kérték az országgyűlési képviselőket, voksoljanak a tervezett módosítás ellen.

Kedden maga Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter sem maradt ki a jóból: éppen a Polgári Magyarországért Alapítvány az emberi jogok világnapja alkalmából rendezett konferenciáján szeretett volna belekezdeni záróbeszédébe, amikor a rendezvényt a szegénység és a szegregált oktatás ellen tüntető aktivisták zavarták meg. A fiatalokat a biztonsági őrök ki akarták tessékelni a teremből, ám a miniszter gyorsan az emelvényre szólította őket, mondván: "demokrácia van, hallgassuk meg őket". A csoport vezetője, Misetics Bálint - aki A Város Mindenkié csoport aktivistájaként, valamint a Fidesz-székház 2013-as elfoglalása kapcsán vált ismertté - kijelentette, hogy tiltakoznak "mindazon intézkedések ellen, amelyek következtében Magyarországon egyre kiterjedtebb és egyre mélyebb a szegénység, és amelyek szélsőséges mértékben növelik a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ezek közül is külön a köznevelési törvény tervezett módosítása ellen, ami ismét törvényesítené a faji apartheidet, vagyis az iskolai szegregációt".

Ezt követően az aktivisták közösen olvasták fel a CFCF petícióját, amely megemlíti, hogy Balog a nyíregyházi Huszár-telepi iskola ügyében teljes mellszélességgel kiállt a szegregáló iskolafenntartó mellett. Mindehhez Misetics - mintegy zárszóként - hozzátette: Balog leginkább azzal tisztelné meg az emberi jogok világnapját, ha lemondana tisztségéről. Az emberi erőforrás miniszter akkor nem reagált az elhangzottakra, ellenben sietve letessékelte az aktivistákat a pódiumról. Néhány órával később azonban kiadták a minisztérium hivatalos közleményét, amelyben "a sajtóban megjelent rosszindulatú és alaptalan híresztelésekre" reagálva kijelentik: a kormány elítéli a szegregációt, a módosító javaslat fő célja pedig az, hogy a köznevelési törvényt összehangolja az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénnyel. "A tervezett törvénymódosítás nem teszi lehetővé a gyermekek elkülönítését, éppen hogy megfelelő keretszabályokat kíván biztosítani a hatályos törvények betartásához" - írják.

Szakértők szerint azonban nem alaptalan a jogvédők aggodalma. Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója a Roma Sajtóközpontnak azt mondta: a miniszter maga is többször nyilatkozott a "szeretetteljes szegregációról", ami mind jogilag, mind szakmailag nonszensz. "Nem ez az első alkalom, hogy a kormány a meglévő szabályozást az elkülönítés érdekében fel akarja puhítani" - tette hozzá. Szüdi János oktatási szakértő pedig úgy véli, a javaslat indokolatlan - írja a Hír24 - hiszen "olyan sajátos feltételeket kíván szabályozni, amelyek már jelenleg is megnyugtatóan rendezettek, ráadásul három törvényben is, melyek közül kettőt minősített többséggel fogadtak el, tehát nincs helye kormányszintű szabályozásnak".

Hoffmann sem elégedett
A volt köznevelésért felelős államtitkár szerint rossz ötlet lenne központi intézkedéssel csökkenteni az érettségiző fiatalok számát - derült ki a Magyar Nemzetnek adott tegnapi interjúból. Hoffmann Rózsa szerint tény, hogy jól képzett szakmunkásokra van szükség, de szerinte ma már "sokoldalúan képzett, vállalkozói ismeretekkel rendelkező, nyelveket beszélő szakemberek kellenek a gazdaságnak". Úgy véli, ha az iskolatípusok közti létszámarányokon változtat az oktatásirányítás, akkor nem a satupad mellé, hanem az érettségihez kötött szakmák irányába kellene terelni a diákokat. Hoffmann mindemellett arról is beszélt, hogy nem tartja jónak a tízórás munkaidő bevezetését a Miniszterelnökségen, amit több minisztérium is átvenne, ez ugyanis "kizsigereli az embereket, törvény- és családellenes" és "embertelen azokkal szemben, akik kisgyereket nevelnek".

Elítélik, de szegregálnak

J.D.
Publikálás dátuma
2014.12.11. 06:07
Távozása után Hoffmann Rózsa is sok mindent másként lát FOTÓ: NÉPSZAVA
Civil jogvédők továbbra is hevesen tiltakoznak a közoktatási törvény azon módosítása ellen, amely lehetővé tenné a roma gyerekek szegregált oktatását. A minisztérium szerint a javaslattal nincs gond, azt csak a civilek és a sajtó magyarázzák félre: a módosítás lényege éppen a hátrányos megkülönböztetés lehetőségét akarja kizárni. Szakértők szerint azonban a jogvédők aggodalmainak így is van alapjuk.

Tizenegy civil szervezet levélben kérte kedden Székely László ombudsmant, hogy "az alapjogi visszásság közvetlen veszélyére tekintettel" szólaljon fel a parlamentben a köznevelési törvény azon módosítása ellen, amely lehetővé tenné a roma és nem roma gyerekek elkülönített oktatását. Mint lapunk is megírta, a kormány által benyújtott, mindenféle társadalmi és szakmai egyeztetést nélkülöző törvénymódosítási javaslat a jogvédők szerint bizonyos esetekben engedélyezné a szegregált oktatást. A civilek figyelmeztetnek: a rendelkezés súlyosan alkotmányellenes, valamint ellentétes az Európai Unió faji egyenlőségi irányelvével, nemzetközi egyezményekkel, az egyenlő bánásmódról szóló magyar törvénnyel. A levél aláírói közül hárman - az Esélyt a hátrányos helyzetű gyerekeknek Alapítvány (CFCF), az Európai roma jogok központja (ERRC) és a Romaversitas - korábban ugyancsak levélben kérték az országgyűlési képviselőket, voksoljanak a tervezett módosítás ellen.

Kedden maga Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter sem maradt ki a jóból: éppen a Polgári Magyarországért Alapítvány az emberi jogok világnapja alkalmából rendezett konferenciáján szeretett volna belekezdeni záróbeszédébe, amikor a rendezvényt a szegénység és a szegregált oktatás ellen tüntető aktivisták zavarták meg. A fiatalokat a biztonsági őrök ki akarták tessékelni a teremből, ám a miniszter gyorsan az emelvényre szólította őket, mondván: "demokrácia van, hallgassuk meg őket". A csoport vezetője, Misetics Bálint - aki A Város Mindenkié csoport aktivistájaként, valamint a Fidesz-székház 2013-as elfoglalása kapcsán vált ismertté - kijelentette, hogy tiltakoznak "mindazon intézkedések ellen, amelyek következtében Magyarországon egyre kiterjedtebb és egyre mélyebb a szegénység, és amelyek szélsőséges mértékben növelik a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ezek közül is külön a köznevelési törvény tervezett módosítása ellen, ami ismét törvényesítené a faji apartheidet, vagyis az iskolai szegregációt".

Ezt követően az aktivisták közösen olvasták fel a CFCF petícióját, amely megemlíti, hogy Balog a nyíregyházi Huszár-telepi iskola ügyében teljes mellszélességgel kiállt a szegregáló iskolafenntartó mellett. Mindehhez Misetics - mintegy zárszóként - hozzátette: Balog leginkább azzal tisztelné meg az emberi jogok világnapját, ha lemondana tisztségéről. Az emberi erőforrás miniszter akkor nem reagált az elhangzottakra, ellenben sietve letessékelte az aktivistákat a pódiumról. Néhány órával később azonban kiadták a minisztérium hivatalos közleményét, amelyben "a sajtóban megjelent rosszindulatú és alaptalan híresztelésekre" reagálva kijelentik: a kormány elítéli a szegregációt, a módosító javaslat fő célja pedig az, hogy a köznevelési törvényt összehangolja az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénnyel. "A tervezett törvénymódosítás nem teszi lehetővé a gyermekek elkülönítését, éppen hogy megfelelő keretszabályokat kíván biztosítani a hatályos törvények betartásához" - írják.

Szakértők szerint azonban nem alaptalan a jogvédők aggodalma. Muhi Erika, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója a Roma Sajtóközpontnak azt mondta: a miniszter maga is többször nyilatkozott a "szeretetteljes szegregációról", ami mind jogilag, mind szakmailag nonszensz. "Nem ez az első alkalom, hogy a kormány a meglévő szabályozást az elkülönítés érdekében fel akarja puhítani" - tette hozzá. Szüdi János oktatási szakértő pedig úgy véli, a javaslat indokolatlan - írja a Hír24 - hiszen "olyan sajátos feltételeket kíván szabályozni, amelyek már jelenleg is megnyugtatóan rendezettek, ráadásul három törvényben is, melyek közül kettőt minősített többséggel fogadtak el, tehát nincs helye kormányszintű szabályozásnak".

Hoffmann sem elégedett
A volt köznevelésért felelős államtitkár szerint rossz ötlet lenne központi intézkedéssel csökkenteni az érettségiző fiatalok számát - derült ki a Magyar Nemzetnek adott tegnapi interjúból. Hoffmann Rózsa szerint tény, hogy jól képzett szakmunkásokra van szükség, de szerinte ma már "sokoldalúan képzett, vállalkozói ismeretekkel rendelkező, nyelveket beszélő szakemberek kellenek a gazdaságnak". Úgy véli, ha az iskolatípusok közti létszámarányokon változtat az oktatásirányítás, akkor nem a satupad mellé, hanem az érettségihez kötött szakmák irányába kellene terelni a diákokat. Hoffmann mindemellett arról is beszélt, hogy nem tartja jónak a tízórás munkaidő bevezetését a Miniszterelnökségen, amit több minisztérium is átvenne, ez ugyanis "kizsigereli az embereket, törvény- és családellenes" és "embertelen azokkal szemben, akik kisgyereket nevelnek".