Előfizetés

Drogteszt - Rogán finomít

Publikálás dátuma
2014.12.10. 17:08
Fotó: Népszava
A Fidesz általános drogtesztet szeretne bevezetni a veszélyeztetett korosztályba tartozó gyermekeknél, a politikusoknál és az újságíróknál, de a gyermekek esetében ezt csak szülői beleegyezéssel lehetne elvégezni - közölte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerdán újságírókkal.

Elmondta: a várhatóan január végére elkészülő törvénytervezetet úgy akarják megfogalmazni, hogy minden szülőnek döntenie kelljen arról, beleegyezik-e gyermeke iskolai drogtesztjébe. Megerősítette, hogy a gyermekeknél semmilyen jogkövetkezmény nem társulhatna a szűrés eredményéhez.

Egyes kábítószereknek a szervezetben való kimutathatóságát firtató kérdésre a frakcióvezető elképzelhetőnek nevezte, hogy a tesztet előre nem ismert időpontban végezzék el. Azt is mondta egyúttal, nem szabad feladni azt a küzdelmet, hogy az úgynevezett dizájnerdrogok is "utolérhetők" legyenek.

Rogán Antal megismételte korábbi érvelését, amely szerint a szervezett bűnözés a drogkereskedelemből szerzi a legnagyobb jövedelmet, "gyermekeink jelenét és jövőjét leginkább a drog veszélyezteti". S mivel Magyarországon az elmúlt években a droghasználók száma nem csökkent, a drogkereskedelem nem szorult vissza, drogpolitika helyett drogellenes politikára van szükség - mondta.

Ezért döntött úgy a kormánypárti frakció - folytatta -, hogy támogatja a Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) VIII. kerületi polgármester által felvetett drogtesztet, mert azzal küzdeni lehet a szervezett bűnözés, a drogkereskedelem ellen, és meg lehet védeni vele a gyermekeket.

Emellett a tervek szerint a közhatalmat gyakorló politikusokra és az újságírókra terjedne ki az általános szűrés. Esetükben ha a drogteszt pozitív, arról értesülnie kell a nyilvánosságnak és a hatóságoknak - jelezte a frakcióvezető.

Tájékoztatása szerint jelenleg zajlik az általános drogteszt bevezetésével kapcsolatos jogi munka, hogy azt hogyan lehet megvalósítani, mennyi pénzre van szükség hozzá.

Rogán Antal szerint az előterjesztés nem ütközik majd az alkotmányba. A parlamenti vita - a társadalmi konzultáció után - február végén, március elején kezdődhet - tette hozzá.

MSZP: Ötmillióan lesznek a létminimum alatt

Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint nem lehet Magyarországon az emberi jogok érvényesüléséről beszélni, mert a társadalom közel fele napról napra él.

Tóbiás József szerdai, az emberi jogok világnapján tartott budapesti sajtótájékoztatóján úgy értékelte, hogy a 2015-ös költségvetés miatt ötmillió magyar fog létminimum alatt élni. Hangsúlyozta, hogy az emberi jogok érvényesülése szoros összefüggésben van azzal, hogy egy társadalom tagjai meg tudnak-e élni hazájukban.

Az ellenzéki pártelnök megismételte, százezer forintos nettó minimálbért javasolnak. Közölte azt is, ma Magyarországon sem hat, sem hét nap munka nem elegendő ahhoz, hogy családok százezrei képesek legyenek megélni.
Mint mondta, Magyarországon a létminimum összege 87 ezer forint, és az emberek fele nem tud szert tenni ekkora jövedelemre egy hónapban.

Tóbiás József azt mondta, nem lehet, hogy a kormány véglegesen elzárjon társadalmi csoportokat a felemelkedés esélyétől, hogy a szociális ellátórendszer 2015-ös megszűnése miatt több százezer ember kerüljön kilátástalan helyzetbe.

Értékelése szerint a kormány jövő évi büdzséje a szociális katasztrófát hordozza magával. Ezért néhány nappal a költségvetés parlamenti megszavazása előtt figyelmeztető jel minden civil kezdeményezésű tüntetés, tiltakozás azért, hogy a kormány ne rontsa tovább Magyarország többségének egzisztenciális helyzetét - tette hozzá.

Tóbiás József beszámolt hétfői berlini látogatásáról, ahol megbeszélést folytatott a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökével, Sigmar Gabriel alkancellár-gazdasági miniszterrel és Frank-Walter Steinmeier külügyminiszterrel, az SPD politikusával, valamint részt vett egy háttérbeszélgetésen, amelyet a Táncsics Alapítvány és az SPD-hez közel álló Friedrich Ebert Alapítvány szervezett.

Megerősítette, hogy jövőre Magyarországon rendezik az Európai Szocialisták Pártja kongresszusát, amelyet június 12-13-án tartanak. Hozzátette: a rendezvény előkészítése érdekében az SPD és az MSZP közös munkacsoportot hozott létre.
Beszélt arról is, hogy az európai baloldal új kihívások előtt áll, ezek között említette a társadalmi szolidaritás hiányát, a jövedelemkülönbségekből adódó társadalmi konfliktusokat.

Gaskóéknál is betelt a pohár

A szakszervezetek december 15-én reggel 7 és délután 4 óra között országos félpályás útlezárással tiltakoznak a kormány munkavállalókat hátrányosan érintő intézkedései, köztük a korkedvezményes nyugdíj eltörlése és a kafetéria többlet adóterhei ellen - jelentette be Gaskó István, a tiltakozó akciót szervező Liga Szakszervezetek elnöke.

Elmondta, hogy a közös demonstrációhoz csatlakozott a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete, a Mezőgazdasági, Erdészeti, Élelmiszeripari és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete (Médosz), a Mentő Dolgozók Önálló Szakszervezete, a Vasutasok Szakszervezete, illetve a Mozdonyvezetők Szakszervezete. Gaskó István szavai szerint a szakszervezetek nem szívesen mennek az utcára, a természetes alkuhelyük a munkahelyen van. Azonban a 2011-ben módosított sztrájktörvény nagyon megnehezíti a jogszerű sztrájkot, a törvény helyreállítása ezért is van a követelések között - tette hozzá.

A szakszervezetek ezen felül a jövő évi minimálbérről, a szakmunkás bérminimumról és a bérajánlásról való mielőbbi megegyezést, valamint a Munka törvénykönyve régóta húzódó felülvizsgálatát és módosítását követelik. Hozzátette: mivel a szakszervezetek továbbra is érdekeltek a megegyezésben, ha a meghirdetett demonstráció előtt egy normális időpontban létrejön a megállapodás, nem zárják ki az akció esetleges halasztását vagy felfüggesztését sem. Gaskó István elmondta: szerda estétől elérhető egy mobilalkalmazás a liganet.hu oldalon, ahol a munkába menők tájékozódhatnak az útlezárással érintett szakaszokról és a lehetséges kerülőutakról. Pataky Péter, a MSZOSZ elnöke kiemelte: korkedvezményes nyugdíj eltörlése nem csak ésszerűtlen, embertelen is.

A melegüzemekben, a közlekedés egyes munkaköreiben dolgozó emberek a közösségért, az ország működése érdekében teszik kockára egészségüket - jegyezte meg. Hozzátette, hogy minden statisztika azt mutatja, hogy a korkedvezménnyel nyugdíjazottak sokkal rövidebb ideig nyugdíjasok, mint bárki más. Ha erre érzéketlen egy kormány, egy parlament döntéshozó, nagyon szomorú képet fest az országról - mondta. Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke elmondta: 2014. december 31-ig gyűjthető a korkedvezményes időszak, és mivel nem volt érdemi tárgyalás arról, hogy a korkedvezményt milyen rendszer váltja fel, mely munkakörök kerülhetnek bele, vagy kerüljenek ki belőle, ezért a rendszer meghosszabbítását várják a kormánytól.

Hozzátette: az elmúlt években a mozdonyvezetők 54-55 évesen, ha megérték, el tudtak menni nyugdíjba. A mostani szabályok alapján, ha valaki még 60 évesen meg tud felelni a szigorú orvosegészségügyi követelményeknek, akkor sem biztos, hogy fogja tudni gyakorolni ezt a szakmát - jegyezte meg. Kiss László jelezte: a Mozdonyvezetők Szakszervezete határozott arról, hogy ha nem hosszabbítják meg a korkedvezményes nyugdíjrendszert, január 7-én további, keményebb lépésekről, munkabeszüntetésről fognak dönteni.