Előfizetés

Paks2 - Aláírtak három megvalósítási megállapodást

Aláírta kedden az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és az orosz Joint-Stock Company Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást - közölte a Miniszterelnökség.

A szerződések az új blokkok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési és karbantartási támogatással kapcsolatos feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik. 

Elbántak a multikkal - Elfogadták a szankcionálást

Az Országgyűlés kedden a kormány kezdeményezésére elfogadta azt a javaslatot, amely 2018-tól megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben. Újraszabályozták a képviselők a pláza-építések lehetőségét, és véglegesítették a büdzsé főszámait. A dohányipari különadó "kitalálója" nem támogatja az adókedvezményt.

A képviselők 116 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 25 tartózkodás mellett fogadták el a kereskedelemről szóló törvény módosítását. Az Országgyűlés döntésével ugyancsak 2018-tól betiltotta a bruttó 400 négyzetméteresnél nagyobb, napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek működését a világörökségi területeken, az ottani értékek, valamint a városkép és a környezet védelmére hivatkozva. A fővárosban jelenleg a Duna-part látképe és a budai várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete élvez világörökségi védelmet.

Az elfogadott értékesítési szankció azokat az üzleteket érinti, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri az 50-50 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív. Ezen új szabály kizárólag az újonnan alapított gazdasági társaságokra nem vonatkozik az első négy évben.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatának indoklásában arról írt, hogy a tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el versenytársaikat. Szerinte az eddigi szabad versenyben a tőkeerős szupermarketek folyamatosan szorították ki a piacról a kisboltokat, ami közben ráadásul a munkanélküliséget is növeli, hiszen kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak kisebb társaiknál. A kereskedelemről szóló törvény alapján napi fogyasztási cikknek számít az élelmiszerek mellett az illatszer, a drogériai termék, a háztartási tisztítószer, a vegyi áru és a higiéniai papírtermék.

Kormányszóvivő: piackiegyenlítő hatása lesz a nem nyereséges szupermarketekről szóló törvénynek

Kovács Zoltán közölte: a feladatuk az unió nagy részére jellemző fair versenyhelyzet megteremtése, és azoknak az anomáliáknak a megszűntetése, amelyek a nagykereskedelmi láncoknak a kereskedelmi erőfölényükkel való visszaélést tettek lehetővé. Közölte: nem tartanak attól, hogy élelmiszerár növekedés lesz az intézkedés következménye. Hangsúlyozta: a tisztességesen beruházó, és működő láncoknak nincs mitől tartania. A szándék szerint kiegyenlítődnek azok az anomáliák, amelyek indokolatlan piaci fölényt tettek lehetővé egyeseknek - mondta.

Pár év múlva lehúzhatja a rolót a jelenleg papíron veszteséges Tesco, Auchan 

A kormányszóvivő arról nem beszélt, hogy a javaslat elfogadásának következtében pár év múlva lehúzhatja a rolót a jelenleg papíron veszteséges Tesco, az Auchan, de a valamivel kisebb Spar, Lidl, és Aldi is. Ha mégis maradni akarnak, akkor jelentősen drágítani kényszerülnek majd a termékeit. Szakemberek szerint mindez az Orbán baráti köréhez tartozó CBA- vezéreknek, illetve üzleteiknek kedvez.  

Újraszabályozták a pláza-építések lehetőségét

Az épített környezet védelméről szóló jogszabályt 116 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 21 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A módosítást egyebek mellett az indokolta, hogy a 2012 januárjában életbe lépett hároméves moratórium lejár a 300 négyzetméternél nagyobb üzletek építésére. Az új szabályozásban a 300 négyzetméteres határ 400-ra emelkedik. Az ennél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre, illetve az építmények bővítésére az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását kell beszerezni. Az új törvény 2015 január elsején lép hatályba.

Véglegesítette a parlament a költségvetés főszámait

Elfogadta a parlament kedden a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító indítványt, véglegesítve ezzel a büdzsé bevételi és kiadási főösszegét. A képviselők 116 igen, 40 nem szavazattal, 20 tartózkodás mellett fogadták el a költségvetési bizottság által benyújtott összegző módosító javaslatot. A büdzsé zárószavazása - miután a Költségvetési Tanács véleményezte a módosításokkal egybeszerkesztett egységes költségvetési törvényjavaslatot - a jövő héten várható.

Az Országgyűlés a 2015-ös költségvetés teljes bevételét 16 312 milliárd 873 millió forintban, kiadását 17 190 milliárd 277 millió forintban, hiányát pedig 877 milliárd 404 millió forintban állapította meg. A bevételi főösszeg 67,7 milliárd forinttal, a kiadási főösszeg 67,9 milliárd forinttal, a hiány pedig mintegy 198 millió forinttal lett kisebb az eredetileg javasoltnál.

Az összegző módosító javaslat elfogadásával megfelezték az Országvédelmi Alap előirányzatát, amely így 60 milliárdról 30 milliárd forintra csökkent, az indoklás szerint azonban ez az összeg "még mindig elégséges a költségvetést érintő potenciális kockázatok kezelésére".

A bevételek változásának egy része a már elfogadott adótörvényekből fakad. Így a pénzügyi tranzakciós illetékből 56 milliárd forinttal kevesebbre, 206,2 milliárd forintra számítanak jövőre. Átvezették a távközlési adóból várható bevétel - 12,8 milliárddal 56,4 milliárd forintra - csökkenését, valamint a reklámadó-befizetések - 600 millió forinttal 6,6 milliárd forintra - emelkedését is. Egészségügyi hozzájárulásból 36 milliárd forinttal kevesebb - 161,8 milliárd forintnyi - bevétellel számolnak, ám az Egészségbiztosítási Alap bevételei között új előirányzatként jelenik meg a dohányipari vállalkozások jövő évi egészségügyi hozzájárulása, amelyből 11,5 milliárd forintot várnak.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megemeléséből 6,4 milliárd forint többletforrást terveznek. Az árfolyamgát rendszerében a rögzített árfolyam feletti törlesztési kötelezettség kamatrészének felét az állam, másik felét a bankok vállalják át úgy, hogy a bankok hitelintézeti járadék címén az őket terhelő 50 százalékot befizetik a költségvetésbe. Így az árfolyamgát évközi megszűnése a hitelintézeti járadék jövő évi összegét csökkenteni fogja, 9,6 milliárddal 15,4 milliárd forintra. A személyi jövedelemadóból (szja) az eredetileg vártnál 5 milliárd forinttal több folyik be.

Számos változtatás is szerepel a módosító csomagban. Így például a Nemzeti Táncszínház új játszóhelyének kialakítására 2,7 milliárd forintot biztosítanak, a Millenáris területén megvalósítandó mélygarázsra és közösségi térre pedig 1,9 milliárdot. Többletforrást kap a 16 kiemelt sportág is. Az összegző módosító javaslat beépíti a költségvetésbe a Nemzeti Kommunikációs Hivatal előirányzatát, többletfedezet biztosít a német-magyar barátság évéhez kapcsolódó programsorozat lebonyolítására, és kiegészíti az egyházak hitéleti támogatásának előirányzatait.

A dohánysarc és az igazság

Gelencsér Attila fideszes képviselő azt mondta, hogy a dohányipari vállalkozások jövő évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló javaslat célja kettős: érvényt akarnak szerezni vele az igazságos közteherviselésnek, és segíteni kívánják az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó kormányzati terveket.

A különadóból befolyó bevétel ugyanis kizárólag egészségügy-finanszírozásra lenne fordítható - magyarázta.

Józsa István MSZP-s képviselő szerint a javaslat alkotmányos alapjogot sért, mert visszamenőleges hatályú adókivetést tartalmaz, a 2014-es realizált év alapján vet ki különadót.

Szavai szerint a javaslat és a benyújtott módosítás újra "elég egyértelműen behatárolhatóan a Fidesz-holdudvar, konkrétan a Lázár János baráti körébe tartozó" Sánta Jánosnak és az ő Continental dohányipari cégének kedvez.

Szilágyi György, a Jobbik politikusa arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslattal erősödni fog a feketekereskedelem, ráadásul a fogyasztók az olcsóbb, rosszabb minőségű dohánytermékek felé fordulnak majd, ami növeli az egészségügyi kockázatot.

Ő is azt mondta, hogy az előterjesztésben az látszik, "összeér" a kormány és a Continental.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy szerinte a dohányipari különadóról szóló javaslat nem egészségvédelmi célokról szól, sőt nem is az igazságos adóztatásról. Ha valóban egészségvédelmi célok motiválnák az előterjesztést, miért nem hosszú távra tervezik? - kérdezte.

A legnagyobb aggály szerinte az, hogy semmilyen hatástanulmányt nem mutatott be a szaktárca az indítványról.

A fideszes Szatmáry Kristóf, a különadó-javaslat előterjesztője reagálásában jelezte: nem támogatja az összegző módosító javaslat azon pontját, amely szerint az olyan dohányipari vállalkozásoknak, amelyek idén termelő beruházást valósítottak meg, lehetővé tennék, hogy az általuk fizetendő adót a megvalósított beruházás összegének egy részével csökkentsék.

Azzal indokolt, hogy nem támogat olyan módosítást, amely csökkentené a tervezett költségvetési bevételt.

A képviselő azt is mondta, azért egyszeri a dohányipari különadó, mert vannak olyan egyszeri egészségügyi kiadások jövőre - például a kórházi adósságrendezés -, amelyek remélhetőleg később nem jelentkeznek.

Szatmáry Kristóf hozzátette, nem tartja valószínűnek, hogy a különadó miatt a dohánygyárak drasztikusan emelnék áraikat.

Sosem volt ekkora különbség gazdagok és szegények között

Soha nem voltak olyan nagyok az anyagi különbségek a szegények és a gazdagok között, mint az utóbbi 30 évben, és ez a tendencia a gazdasági növekedés ellen hat - állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden kiadott egyik jelentésében.

Az OECD tagországaiban a társadalom leggazdagabb 10 százalékának jövedelme 9 és félszerese a legszegényebb 10 százaléknak.  Az 1980-as években a leggazdagabbaknak legfeljebb hétszer akkor jövedelme volt, mint a legszegényebbeknek.

Az utóbbi három évtizedben a leggazdagabbak jövedelme nőtt elsősorban. Vannak országok, ahol a legszegényebb 10 százaléknak a jövedelme is nőtt, de sokkal lassabban.

A leggazdagabb magyarok listáját először állította össze a magyar Forbes. 

A magyarországi "felső tízezerről" itt talál további információkat.