Oroszország nélkül tárgyalnak a Déli Áramlatról

Oroszország nem vesz részt ma Brüsszelben azon az egyeztetésen, amelyen a Déli Áramlat kérdése kerül napirendre, jelentette be Alekszandr Novak orosz energetikai ügyi miniszter.

A RIA Novosti orosz hírügynökségnek nyilatkozva a tárcavezető azt mondta, országa nem uniós tagország, ezért nem lesz jelen a tárgyalásokon. Ma két tárgyalás is lesz Brüsszelben Déli Áramlat ügyben – tárgyalnak a huszonnyolcak energetikai miniszterei majd a Déli Áramlat projektben résztvevő országok szaktárca vezetői. A tárgyalást az tette szükségessé, hogy december 1-én Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy az Európai Unió ellenállása és amiatt, hogy Bulgária nem adta meg az engedélyt az építésre, Oroszország leállítja a projektet.

A Déli Áramlat munkálatait 2012 decemberében kezdték el , 3600 km-en kötötte volna össze Oroszországot Bulgáriával, majd Szerbián, Magyarországon és Szlovénián keresztül jött volna Közép-Európába. Kapacitása 63 milliárd köbméter lett volna évente, 40 milliárd dollár építési költséggel számoltak.

Ivica Dacic szerb külügyminiszter hétfőn telefonon egyeztetett Dmitrij Medvegyev orosz kormányfővel. Ezt követően nyilatkozott úgy, hogy a Déli Áramlat projekt leállítása nemcsak Szerbiának okoz kárt, hanem az egész Európai Uniónak és reményét fejezte ki, hogy a brüsszeli találkozón megoldást találnak a problémára.

Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök pedig azt jelezte, hogy az Európai Bizottságon ragaszkodni fog a Déli Áramlat végrehajtásához.

Szerző

Szerbiának még várnia kell a csatlakozási tárgyalások megkezdésével

Nem nyithatja meg az idén az első európai uniós tárgyalási fejezetet Szerbia, közölte a Vecernje novosti. A belgrádi napilap úgy tudja, hogy a kérdés azért került le napirendről, mert az Európai Unió tagállamai nem jutottak egyetértésre annak kapcsán, hogy mikor kezdődjenek meg hivatalosan is Szerbia uniós csatlakozási tárgyalásai. Így Belgrádnak 2015-ig kell várnia a csatlakozási tárgyalások hivatalos megkezdésével.

A tárgyalási fejezetek megnyitását három szinten kell jóváhagyni. Technikai szinten megállapodnak a huszonnyolcak diplomáciai szakértői, ezután az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER), a tagállamok brüsszeli nagykövetei elé kerül a kérdés, a végső döntést a tagállamok külügyminiszterei hozzák meg a Miniszterek Tanácsának ülésén.

A Vecernje novosti nem hivatalos értesülése szerint az ügy Szerbia esetében már az első szinten megakadt és mivel nincs politikai egyetértés, több előrelépési kísérelt után a kérdés le is került napirendről. A lap szerint Németország volt a fő „fékezője” az első tárgyalási fejezet megnyitásának, az uniós tagállamok többsége kész volt pozitív döntést hozni.

A halasztáshoz vélhetően hozzájárult a szerbiai menekültek kérdése Németországban, valamint az, hogy bár az Unió mindvégig azt mondta, hogy a még nem tagország Szerbiát nem kötelezi arra, hogy elismerje Koszovót (több uniós ország sem tette meg azt) és csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz, Brüsszel mégis elvárná mindkettőt.

Szerző

Fölrobbantott alagút

Publikálás dátuma
2014.12.09. 09:00

(Szófia, december 8.) Ideérkezett jelentések szerint a szerb hadvezetőség nagy csapatokat koncentrál Negotin környékén, hogy ezt a legfontosabb útvonalat, amelyen át Szerbia élelmet és lőszert kap Oroszországból, védelmezzék. Közben a szerbeknek ezt a fontos élelmezési vonalát olyan szerencsétlenség érte, amelyet aligha bírnak kiheverni. A nagy alagút, amely Negotin és Baratin között van, fölrobbant és beomlott. A szerbek azt mondják, hogy az alagutat bolgár komitácsik robbantották föl.

Népszava 1914. december 9.

Szerző