Tűzszünet elnapolva?

Publikálás dátuma
2014.12.09. 06:31
Kelet-Ukrajnában semmi jele nem volt a fegyvernyugvásnak FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Lapzártánkkor még bizonytalan volt, életbe lép-e a mára meghirdetett kelet-ukrajnai tűzszünet, és azt sem lehetett tudni, újra tárgyalóasztalhoz ülnek-e ma a fehérorosz fővárosban. A donyecki vezetők péntekig kértek halasztást, hogy felkészülhessenek a tárgyalásokra.

Múlt héten jelentette be Petro Porsenko ukrán államfő, hogy december 9-től kezdődően hatályba lép az újabb tűzszüneti megállapodás, és amennyiben ezúttal valóban fegyvernyugvás következik be, 10-én kivonják a szeptemberben kijelölt demarkációs vonalról a nehézfegyverzetet.

A donyecki szakadárok miniszterelnök-helyettese, Andrej Purgin is megerősítette a megállapodást, Igor Plotnyickij, a luhanszki szakadárok vezetője azonban csak szóbeli egyezségről beszélt és hangsúlyozta, hogy nem írtak alá semmilyen dokumentumot Kijevvel.

A felek azt is jelezték, hogy az EBESZ közvetítésével újra összeül a héten a minszki kontaktcsoport, azaz Ukrajna, Oroszország és a két szakadár, önmagát népköztársaságnak kikiáltó megye, Luhanszk és Donyeck képviselői.

(Moszkvai álláspont szerint az orosz nagykövet is közvetítőként van jelen a tárgyalásokon, nem a konfliktusban résztvevő félként, Kijevben viszont ezt másképpen látják.)

A tárgyalások kezdetének lehetséges időpontjaként ugyancsak december 9-t, keddet jelölték meg. Tegnap azonban még semmi jele nem volt annak, hogy valóban tűzszünet készülne.

A szeptember 5-én aláírt, majd 20-án megerősített megállapodást nem tartották be egyik oldalon sem, s bár a harcok intenzitása csökkent, nem vonták ki a nehézfegyverzetet az övezetből, a kijelölt 30 kilométeres pufferzóna sem jött létre, sőt még arról sem állapodtak meg, hol húzódjon a fegyvermentesített övezett, hol legyen a demarkációs vonal.

Kijev szerint az ukrán hadsereg tartotta magát a fegyvernyugvási megállapodáshoz, csupán meglévő állásait védte, és nem foglalt vissza erővel egyetlen települést sem a szakadároktól.

Petro Porsenko elnök tegnap újra sürgette a kontaktcsoport mielőbbi, lehetőleg keddi összeülését, ám a donyecki vezetés halasztást kért péntekig, december 12-ig, mondván, legalább ennyi időre van szükségük ahhoz, hogy „bizonyos katonai-hadi problémák” és a fogolycsere kérdéseit megoldják.

Andrej Purgin úgy nyilatkozott, mindenképpen részt kívánnak venni a minszki tárgyalásokon, de időre van szükségük a felkészüléshez.

Alekszandr Zaharcsenko, donyecki „elnök” környezetéből kiszivárgott hírek szerint azonban a „december 9-i időpont is él, csak nem biztos”, írta az AFP hírügynökség.

A tényleges fegyvernyugváshoz és békéhez azonban több kell. A szeptemberi megállapodás szerint a szakadár régió különleges státust kap, de ahhoz az ukrán jogrend szerint kellene önkormányzati választást tartani.

Ezt írta felül a szakadárok november 2-i úgynevezett parlamenti és elnökválasztása, a kijevi vezetés e voksolás érvénytelenítését kéri. Porosenko hangsúlyozta, a minszki megállapodás tiszteletben tartása lehet a béke alapja.

Sérülnek az emberi jogok
A kelet-ukrajnai konfliktus katasztrofális hatást gyakorolt a régió humanitárius helyzetére valamint az emberi jogok tiszteletben tartására, jelentette be közleményben tegnap Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, aki november 30. és december 5. között meglátogatta Kijevet és a szakadár régiót.
A biztos közleménye szerint százával történtek jogsértések – emberölések, emberrablások, kínzások, fogvatartások - elsősorban a szakadár fegyveresek részéről, de a kormányerők és az ukrán önkéntes alakulatok részéről is.
„E bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása volt az idei négy ukrajnai utam legfontosabb üzenete”, fogalmaz a biztosi közlemény. Muiznieks felhívta a figyelmet a menekülthelyzet súlyosságára, arra kérte az ukrán hatóságokat, találjanak mielőbbi megoldást az otthonukat vesztettek számára.

Szerző

Végelszámoltatás a Széchenyi banknál

Visszaélések és jogszabálysértések juttatták csődbe a Széchenyi Bankot. A Magyar Nemzeti Bank december 5-én visszavonta a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A betétesek kártalanítását tegnap már meg is kezdte az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA).

A 2011-es 4,9 milliárd forintról 2012 végére 12,0 milliárdra, 2013 végére pedig már - javarészt az MNB Növekedési Hitelprogramjának köszönhetően - 31,7 milliárdra nőtt a Széchenyi Bank hitelállománya, a mérlegfőösszeg pedig átlépte az 50 milliárd forintot. Mégsem valószínű, hogy a csőd az egyszerű és gyors növekedésnek köszönhető – vélik a Portfolio.hu elemzői.

Az MNB pénteki közleménye szerint a bank működése nem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek – az erőteljes hatósági intézkedések ellenére -, és súlyosan megsértette a felügyeleti hatóság határozatát is. Rendezetlen volt a tőkehelyzet, súlyos hiányosságokat tapasztaltak az értékvesztések elszámolása, a fedezetek nyilvántartása és értékelése körül, illetve az informatikai, számviteli rendszerek működését tekintve is súlyos, a körültekintő (prudens) működéssel összeegyeztethetetlen helyzetbe került pénzintézet. A 49 százalékig állami kézben lévő banknál zajló negatív folyamatok, és azok révén felduzzadt problémás hitelportfólió, valamint a bank működési sajátosságai összességében olyan magas kockázatúak, ami már nem kezelhető egyéb felügyeleti intézkedésekkel – érvelt az MNB.

Az OBA december 5-én megkezdte és 20 munkanapon belül befejezi a szintén Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója érdekeltségébe tartozó, és nemrég szintén csődbe jutott Széchenyi István Hitelszövetkezet betéteseinek kártalanítását is. A hitelszövetkezet ügyfelei egyenként maximum 100 ezer eurónak megfelelő, maximálisan 30 688 000 forintot kaphatnak, függetlenül attól, hogy magánszemélyről vagy vállalkozásról van szó.

A Széchenyi bank csődje érzékenyen érinti a CIG Pannónia életbiztosítót, ugyanis a CIG Pannónia leányvállalata, az EMABIT 170 millió forint összegű bankbetétet helyezett el a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt.-nél, és nagy valószínűséggel ennek csak egy részét látja viszont.

Benyújtotta lemondását Töröcskei István
Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója eljuttatta lemondását a Nemzetgazdasági Minisztériumba (NGM), amiről a következő napokban várható döntés - jelentette be Orbán Gábor, a szaktárca adó- és pénzügyekért felelős államtitkára a kormany.hu-n hétfőn közzétett videonyilatkozatában. Töröcskei István a többségi tulajdonosa a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt.-nek.

Szerző

Végelszámoltatás a Széchenyi banknál

Visszaélések és jogszabálysértések juttatták csődbe a Széchenyi Bankot. A Magyar Nemzeti Bank december 5-én visszavonta a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. A betétesek kártalanítását tegnap már meg is kezdte az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA).

A 2011-es 4,9 milliárd forintról 2012 végére 12,0 milliárdra, 2013 végére pedig már - javarészt az MNB Növekedési Hitelprogramjának köszönhetően - 31,7 milliárdra nőtt a Széchenyi Bank hitelállománya, a mérlegfőösszeg pedig átlépte az 50 milliárd forintot. Mégsem valószínű, hogy a csőd az egyszerű és gyors növekedésnek köszönhető – vélik a Portfolio.hu elemzői.

Az MNB pénteki közleménye szerint a bank működése nem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek – az erőteljes hatósági intézkedések ellenére -, és súlyosan megsértette a felügyeleti hatóság határozatát is. Rendezetlen volt a tőkehelyzet, súlyos hiányosságokat tapasztaltak az értékvesztések elszámolása, a fedezetek nyilvántartása és értékelése körül, illetve az informatikai, számviteli rendszerek működését tekintve is súlyos, a körültekintő (prudens) működéssel összeegyeztethetetlen helyzetbe került pénzintézet. A 49 százalékig állami kézben lévő banknál zajló negatív folyamatok, és azok révén felduzzadt problémás hitelportfólió, valamint a bank működési sajátosságai összességében olyan magas kockázatúak, ami már nem kezelhető egyéb felügyeleti intézkedésekkel – érvelt az MNB.

Az OBA december 5-én megkezdte és 20 munkanapon belül befejezi a szintén Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója érdekeltségébe tartozó, és nemrég szintén csődbe jutott Széchenyi István Hitelszövetkezet betéteseinek kártalanítását is. A hitelszövetkezet ügyfelei egyenként maximum 100 ezer eurónak megfelelő, maximálisan 30 688 000 forintot kaphatnak, függetlenül attól, hogy magánszemélyről vagy vállalkozásról van szó.

A Széchenyi bank csődje érzékenyen érinti a CIG Pannónia életbiztosítót, ugyanis a CIG Pannónia leányvállalata, az EMABIT 170 millió forint összegű bankbetétet helyezett el a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt.-nél, és nagy valószínűséggel ennek csak egy részét látja viszont.

Benyújtotta lemondását Töröcskei István
Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója eljuttatta lemondását a Nemzetgazdasági Minisztériumba (NGM), amiről a következő napokban várható döntés - jelentette be Orbán Gábor, a szaktárca adó- és pénzügyekért felelős államtitkára a kormany.hu-n hétfőn közzétett videonyilatkozatában. Töröcskei István a többségi tulajdonosa a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt.-nek.

Szerző