Putyin–Orbán-telefon a Déli Áramlatról

Néhány nappal a Déli Áramlat építésének leállítása után Vlagyimir Putyin telefonon beszélt Orbán Viktor magyar kormányfővel és Tomislav Nikolic szerb államfővel. A Kreml sajtószolgálatának vasárnapi közleménye szerint az államfő és a kormányfők a Déli Áramlat projekt lezárása utáni energetikai együttműködés lehetőségeiről és a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseiről beszéltek.

Az orosz államfő hétfőn, Ankarában jelentette be, hogy Oroszország eláll a Déli Áramlat gázvezeték megvalósításától és Törökország felé vezető szállítási útvonalat épít ki. Az elnök ezt azzal indokolta, hogy az Európai Unió nem támogatja a beruházást, és Bulgáriától sem kapták meg az engedélyt az építésre.

Az Ukrajna megkerülésével tervezett Déli Áramlat európai gázvezeték Oroszország fekete-tengeri partvidékétől indult volna, és Dél- és Közép-Európa országaiba, így Szerbiába és Magyarországra is szállította volna az orosz földgázt.

A gázvezeték építését Magyarország az EU-s figyelmeztetés ellenére is szorgalmazta, a törvényi környezetet is úgy alakította át a kormány, hogy ne legyen akadálya a gázvezeték magyarországi szakasza megépítésének. Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában kifejtette, mindenképpen szükség van egy Ukrajnát elkerülő, vélhetően azeri gázt szállító vezetékre.

Szerző

Bértárgyalások behúzott fékkel

Publikálás dátuma
2014.12.08. 06:21
Sokan kevesebbért dolgoznak, mint a létminimum FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Soha még ilyen későn nem kezdődtek meg a bértárgyalások, illetve a 2015-ös jövedelemről szóló egyeztetések. Ráadásul példátlan módon előbb fogadta el a parlament az adótörvényeket, s csak az után hívta össze a kormány az érdekvédelmi és szakmai szervezeteket, ezzel alaposan leszűkítve mozgásterüket. Információink szerint holnap újabb tárgyalási forduló következik.

Példátlan, hogy ilyen későn kezdődjenek a bértárgyalások, ráadásul úgy, hogy már túl vagyunk az adótörvények elfogadásán - fakadt ki a Népszavának Pataki Péter, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnöke. A pénteki tárgyalások után kedden folytatódhatnak az egyeztetések a gazdasági tárcánál a 2015-ös bér-, illetve jövedelem emelésről, de akár eredménytelenül is véget érhetnek, ha nem sikerül a munkavállalók és a munkaadók képviselőinek megegyezniük.

Pataki szerint a legnagyobb gondot változatlanul az egykulcsos szja be-, illetve az adójóváírás kivezetése okozza. Mindkettő az alacsony jövedelműeket hozta még hátrányosabb helyzetbe. A szakszervezetek szándékai szerint a hosszabb távú megegyezésnek része lett volna az adórendszer áttekintése a munkáltatókat terhelő adók és járulékterhek figyelembevételével. Erre az idén, először az utóbbi negyedszázadban, nem adott lehetőséget a kormány, hiszen az adótörvényekkel már korlátozta a munkaadók és munkavállalók mozgásterét, miközben "elegánsan" félreállt, hogy majd akkor száll be újra, ha a felek egyezségre jutottak.

Minimálbérek a régióban, euróban

Románia 140

Bulgária 190

Litvánia 290

Csehország 310

Lettország 320

Lettország 320

Magyarország 344

Szlovákia 350

Észtország 355

Forrás:Népszava gyűjtés

Pataki a pénteki egyeztetés után lapunknak megjegyezte, a megbeszélésen a kormányoldal képviselőjétől azt várták, hogy valamilyen ésszerű javaslattal áll elő, hogy a munkáltatók gondjain enyhítsen. Mindössze arra futotta, hogy a munkaerő-piaci alapból esetleg el lehetne különíteni valamennyit pályázatokra. Egy szakértő azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavaly 11 ágazatra meghirdetett 10 milliárd forintos bértámogatási keretből alig több mint 1 milliárdra pályáztak a cégek az előírások bonyolultsága és egyéb okok miatt. Valószínűleg egy ehhez hasonló akció most sem hozna megoldást.

A bértárgyalásokon három tételről esett szó: a minimálbérről, a garantált bérminimumról és az átlagkereset ajánlásról - mondta Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Népszavának megjegyezte, a két előbbiben talán a legérintettebb az a kereskedelmi ágazat, amelyet a kormány most éppen kivéreztet. A szakember hozzátette, a kereskedelemben 530 ezren dolgoznak, s 380 ezer az alkalmazott. Az utóbbiak csaknem harmada, több mint százezer ember a minimálbérért, 66 483 forintért dolgozik. A közszférában ugyancsak legalább 150-200 ezren visznek haza minimálbért. Az egy személyre számított létminimum a KSH szerint nagyjából 87 ezer forint. A munkáltatók egyetértenek a munkavállalókkal abban, hogy közelíteni kellene a minimálbéreket a létminimumhoz, de jószerivel gúzsba kötve táncolnak az adótörvények és a sorjázó büntető adók miatt, hívják bár másként azokat.

Dávid Ferenc úgy vélte, a bér függő változó, s alapvetően a gazdaság teljesítményétől függ. A GDP jövőre a kormány szerint 2,5 százalékkal bővül, miközben az államadósság 80 százalék körüli. Évi 10-12 százalék körüli nettó bérfejlesztésre lenne szükség három éven át ahhoz, hogy a minimálbér beérje a létminimumot. Ezt a magyar gazdaság képtelen kitermelni. A szövetség főtitkára 2015-ben már 3,5-4 százalékos átlagbér-növekedést is örömmel üdvözölne. A költségvetésben 3,4 százalékos keresetnövekedéssel számol a kormány. Az inflációs előrejelzéseket beszámítva ez majdhogynem stagnálást jelent.

A VOSZ álláspontja szerint egy infláció követő minimálbér és garantált bérminimum-emelés elfogadható lehet - említette lapunknak Dávid Ferenc. A kormányzat jövőre 1,8 százalékos, míg a jegybank 2,5 százalékos inflációra számít. Hogy efölötti emelésre is nyílik-e majd reális lehetőség, az az országgyűlés előtt fekvő gazdasággal kapcsolatos törvényjavaslatok elfogadásától is függ: mi lesz a kötelező vasárnapi zárva tartással, a két évig veszteséges vállalatok tevékenységének felfüggesztésével, ami a bedöntésükkel egyenlő. A képletet tovább bonyolítja, hogy éppen az adótörvények és az országgyűlés előtt fekvő újabb ágazati terhek miatt a szakértők már a 3 százalék körüli inflációt sem zárják ki.

Pataki Péter a gazdasági minisztériumban Czomba Sándor, a gazdasági tárca illetékes államtitkára és a munkáltatók, munkavállalók bértárgyalását követően úgy látja, az álláspontok egyelőre nagyon messze vannak egymástól. A munkavállalók képviselői szeretnék, hogy egy négy éves ciklusban a minimálbérek elérjék a létminimum szintjét, ezért sem elfogadható a munkáltatók ajánlata az inflációkövető emelésről, hiszen az egyhelyben toporgást jelentene. A szakszervezetek ragaszkodnak a reáljövedelmek növekedéséhez is. Bár a munkavállalók nagyjából megállapodtak abban a béremelési mértékben, amit még el tudnak fogadni, de ezt tárgyalástaktikai okokból Pataki Péter nem osztotta meg lapunkkal, annyit árult el, csak az infláció fölötti emelés jöhet szóba.

Megtartanák a korkedvezményt
A korkedvezményes nyugdíjak is szóba kerültek a tárgyalásokon. Pataky Péter elmondta, a szakszervezetek kezdeményezték, hogy a kormány hosszabbítsa meg a mostani rendszert még egy évvel és kezdjenek tárgyalni egy új rendszerről. Ebben a kérdésben a vita nem a munkáltatókkal van - mondta. Hozzátette: a civilizált világban sehol nem fordul elő, hogy ne legyen korábbi nyugdíjazás az egészséget fokozottabban igénybe vevő munkakörökben.

Szerző

Nordmann, luc-, vagy ezüstfenyőt?

Publikálás dátuma
2014.12.06. 16:39
Karácsonyfákat vágnak Somogyban. FOTÓ: MTI, Varga György
Karácsonyfát Magyarországon mintegy 1500-2000 hektáron, elsősorban az ország dél-nyugati részén, Zala, Vas és Somogy megyében termesztenek.

A tájékoztatás szerint néhány 20-25 hektáron termelő gazdaság mellett több száz kistermelő, családi gazdaság neveli a fákat 1-2 hektáron, a telepítéstől számítva fajtól és mérettől függően 5-10 évig. A minőségi áru előállítása ugyanis sok kézi munkát igényel. A termesztéshez szükséges speciális gépek drágák, beszerzésük nehézkes.

Magyarországon évente 1,5-1,8 millió család állít az ünnepekre karácsonyfát. A lucfenyőt illatáért és kedvező áráért kedvelik, az ezüstfenyő iránti kereslet az utóbbi évek csökkenése után ismét nő. A nordmann fenyő ára bár a fenyőfák közül a legmagasabb, a vásárlók kedvelik, mert tűleveleit hosszan megtartja.

Az export és az import ezen a területen kiegyenlíti egymást, mintegy 200 ezer darabra tehető. Importból a nagyobb 1,8-2,0 méter magas nordmann fenyő érkezik, főleg Dániából, kisebb része Németországból. A gyökeres magyar lucfenyőre pedig Olaszországban van nagy kereslet.

A termelői árak az utóbbi években 10-15 százalékkal csökkentek, nagyrészt az önköltség szintjén mozognak. A kereskedelmi árak az elmúlt évekhez hasonlóan alakulnak az idén is. Így a lucfenyőért általában 1500-2000 forintot, az ezüstfenyőért 3000-4000 forintot, míg a nordmann 6000-7000 forintot kérnek az árusok folyóméterenként. A nagyobb méretű, 2,2-2,5 méter feletti fák esetében darabárakat alkalmaznak a kereskedők - közölte a Magyar Díszkertészek Szövetsége.

Szerző