Előfizetés

Goodfriend: Nem Washingtonnak kell bizonyítani

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2014.12.05. 19:56
FOTÓ: Vajda József
Az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani a magyar kitiltási lista összeállításában, ott ugyanis évente nyilvánosságra hozzák, kiket ítéltek el korrupció miatt – mondta a Népszavának adott interjújában az Egyesült Államok ideiglenes ügyvivője, André Goodfriend. Az amerikai diplomata, aki januártól, Colleen Bell érkezését követően nagykövet-helyettesként dolgozik majd, Vida Ildikónak ismételten azt üzente, kérjen vízumot.

- Szokásos reggeli rádióinterjújában a magyar kormányfő először reagált John McCain szenátusbeli felszólalására, „szélsőséges provokációnak” minősítve szavait. Mit szól ehhez?

- Elsőre azt tudom mondani, hogy a miniszterelnök jól ismeri a szenátort. Találkoztak egymással a 2008-as republikánus konvención, amikor McCaint elnöknek jelölték, s azt mondta róla, hogy „a múlt hőse”. Nem tudom, hogy milyen ma a viszonyuk, de ezek szerint ez a véleménye arról, amit a szenátus előtt mondott.

- Mi volt az ön véleménye McCain megjegyzéseiről? A State Department utóbb némiképp elhatárolódott a szenátor szavaitól.

John McCain köztiszteletben álló amerikai szenátor, ismert arról, hogy kemény véleményeket fogalmaz meg, s a véleményét képes tényekkel is alátámasztani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindennel egyetértünk, amit a szenátor, vagy bármely amerikai honatya mond. McCain a saját véleményét képviseli a szenátusban. Ez a nagy előnye egy olyan törvényhozásnak, amelyben az emberek képesek vitatkozni, kicserélni a véleményüket. A szenátor a saját álláspontját fejtette ki a budapesti amerikai nagykövet megerősítését megelőző vitában, hogy befolyásolja a szavazást, az azonban nem az ő elképzelései szerint alakult. Nem tudta meggyőzni kollégái többségét. De bizonyos aspektusai annak, amit mondott, egybevágnak a mi álláspontunkkal. A civil társadalommal kapcsolatosan, a független bíróságok fontosságát illetően, a magyar alaptörvényre vonatkozóan. Jónéhány olyan aggodalmat megfogalmazott, amelyet korábban más országok és az Egyesült Államok is felvetettek. Ezeket az aggodalmakat mindenképpen osztjuk.

- Hogyan érintette, hogy a szenátor véleménye miatt már másodszor rendelték be a külügyminisztériumba?

- Kezdettől hangsúlyoztam a jó kommunikáció fontosságát, a kormány és az állampolgárok között, de az Egyesült Államok és Magyarország között is nyitott, jó párbeszédre van szükség számos kérdésben. Arról például, hogyan működünk együtt azon ügyekben, amelyeket egyaránt támogatunk. Egy sor ilyen kérdés van, például az Oroszország elleni szankciók, az Iszlám Állam elleni fellépés, vagy korábban az Aszad-rezsimmel kapcsolatosan. Nagyon jó szövetségesek vagyunk a NATO-n belül. Folyamatos a kommunikáció sok kérdésről. Úgyhogy üdvözlök minden lehetőséget, hogy megbeszélhessük a dolgokat. Rendszeres a párbeszéd a külügyminisztériummal, más tárcákkal. A különbség, hogy néha ők kérik, hogy menjek be, máskor mi kérünk találkozót, de általában nem jelentjük be. Ugyanúgy megvitattuk McCain szenátor kijelentéseit, ahogy ön is kérdezett erről, és valami hasonlót válaszoltam.

- Ha megérkezik a nagykövet asszony, attól kezdve ő lesz az, akit berendelnek majd?

- A "berendelés" erős kifejezés. Amikor Colleen Bell megérkezik, először is átadja az államfőnek a megbízólevelét, találkozik a különböző minisztériumok vezetőivel, s számos alkalommal tárgyal e kérdésekről a külügyminisztériumban, s a kormányfővel. Időnként előfordulhat, hogy nem ő, hanem másvalaki megy be. De ha a legmagasabb rangú diplomatával akarnak megbeszélést folytatni, akkor januártól a nagykövet lesz az.

- Elhangzott az is a kormányfő interjújában, hogy támadják Magyarország függetlenségét, az energiapolitika, a pénzügyek, a kereskedelem terén azok, akik 2010 előtt haszonélvezői voltak a függőségnek.

- A miniszterelnököt kellene megkérdezni, mit értett ezen. Magyarország nyilvánvalóan az Európai Uniótól független kereskedelempolitikát követ a keleti nyitással. Ami azt illeti, hogy melyek az előnyei ennek a politikának, és meghozza-e azt az eredményt, amit remélnek, elképzelhető, nem úgy mennek a dolgok, ahogy elképzelték. Erre nem tudok válaszolni. Európában több országgal is beszélünk az energiafüggetlenségről,, annak szükségességéről, hogy nagyobb energiafüggetlenséget érjenek el, mivel jelenleg szükségleteik nagy részét Oroszországból elégítik ki. Az, hogy Oroszországból terveztek második csővezetéket építeni, illetve hogy az atomenergia-termelést is növelni akarják, ez az, ami fenyegeti Magyarország energiafüggetlenségét. Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy segítse Magyarországot az energiafüggetlenség megteremtésében. Együttműködünk az Európai Unióval és Magyarországgal is, hogy segítsük e cél elérését. De az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás, a nyitott piacok megteremtése is segítséget nyújt abban, hogy könnyebben találjanak piacot a magyar termékek. Egyetértek a miniszterelnökkel, hogy az orosz forrásokra való támaszkodás fenyegette az energiafüggetlenségét. Készek vagyunk segíteni abban, hogy valódi energiafüggetlenséget építsen ki az ország.

- Ha már az energiafüggetlenségnél tartunk, Putyin orosz elnök nemrégiben váratlanul közölte, hogy a Déli Áramlat projekt, amelynek Magyarország is részese lett volna, egyelőre lekerült a napirendről. Mit gondol, ez az utolsó szó ebben az ügyben?

- Az orosz bejelentés szerint úgy tűnik.

- Nyit ez új lehetőségeket az Egyesült Államok számára? Enyhíthet ez a magyar-amerikai kapcsolatokban felgyülemlett feszültségeken?

- Kérdés az, hogy Magyarország ennek a bejelentésnek a fényében hogyan próbálja majd elérni kitűzött célját, az energiafüggetlenség megteremtését. Amit az Egyesült Államok Magyarországgal, más országokkal is megvitatott, hogy szükséges lenne az európai infrastruktúra kiépítése, amely lehetővé tenné, hogy többféle forrásból elégíthessék ki olaj- és gázszükségletüket, nem csupán Oroszországból. Ehhez LNG-terminálokra, illetve a vezetékek közötti interkonnektorokra van szükség, hogy az Európába valahol beérkező gáz bármely másik országba is eljuthasson. Jelenleg egyirányú a vezeték, s ez Európát is, Magyarországot is rendkívül kiszolgáltatottá teszi. Ha ez megváltozik, a Közel-Keletről, s akár az Egyesült Államokból is érkezhetnek az energiahordozók. Versenyképesebb energiapiac alakulhat ki.

FOTÓ: Vajda József

FOTÓ: Vajda József

- Hetek-hónapok óta folynak a magyar-amerikai diplomáciai csatározások. Lát valamilyen változást a magyar kormány hozzáállásában?

- Sok véleménycsere folyik. Meg kell találni a módját, hogy nyílt párbeszédet folytassunk. Talán valamivel nagyobb a fogadókészség arra, amit mondunk. Ebben a kapcsolatrendszerben képesnek kell lennünk arra, hogy megtaláljuk a pozitív vonatkozásokat azokon a területeken, ahol együtt akarunk dolgozni. Ezeknek a vitáknak a nyilvánosság előtt kell folyni, hogy tanulhassunk egymástól. Két szövetséges ország között nagyon is helyénvaló, hogy megvitassuk, mely területeken tudnánk javítani az együttműködést. Az, hogy képesek vagyunk a jó és a rossz dolgokról is beszélni, azt mutatja, hogy ez egy erős kapcsolatrendszer. Az Oroszország elleni szankciók ügyében, Ukrajna kérdésében az utóbbi időben pozitív nyilatkozatok hangzottak el. A kormány eddig is megtette, ami szükséges, de nem beszélt erről, mostanában már nyíltan is állást foglalnak. A jó kormányzás terén is vannak megbeszélések, de nem látjuk, hogy történne bármi, legyen szó akár az átláthatóságról, vagy a kormánytisztviselők elszámoltathatóságáról. Éppenséggel számos dolog aggodalomra ad okot. A civil társadalom megfélemlítése folyik, NGO-k külföldi ügynököknek bélyegzése, egyes szervezetek adószámának felfüggesztése olyan tények, amelyek ezt alátámasztják. A kormány szavakban állítja, hogy fontosnak tartja a civil társadalmat, de milyen konkrét tényekben mutatkozik ez meg?

Az interjú folytatódik, kérjük lapozzon!

Őt tenné Obama a Pentagon élére

Publikálás dátuma
2014.12.05. 19:50
A 60 éves Ashton Carter hosszú évekig dolgozott a védelmi tárcánál. FOTÓ: Chung Sung-Jun/Getty Images
Ashton Carter egykori védelmiminiszter-helyettest jelölte a Pentagon élére Barack Obama amerikai elnök pénteken.

A 60 éves Carter hosszú évekig dolgozott a védelmi tárcánál, bár a hadseregben sosem szolgált. Miniszterhelyettes 2011. októberétől 2013. decemberéig volt. 

Carter a múlt héten lemondott republikánus Chuck Hagelt váltja a Pentagon élén. Hagel sajtóértesülések szerint az Iszlám Állam terrorszervezet elleni stratégián különbözött össze Obamával, ezért távozott. A jelöltet az amerikai törvényhozás felsőházának, a szenátusnak is jóvá kell hagynia, mielőtt elfoglalhatja a posztot.

Holokauszt: 60 millió dolláros kártérítés a deportáltaknak

Publikálás dátuma
2014.12.05. 19:25
Fotó: Sean Gallup/Getty Images
Franciaország 60 millió dollár kártérítést fizet azoknak az amerikai állampolgároknak, akiket a II. világháború alatt a francia állami vasúttársaság (SNCF) vagonjaiban deportáltak - jelentették be pénteken a tárgyalófelek.

A hétfőn aláírandó megállapodás értelmében Franciaország létrehoz egy 60 millió dolláros kártérítési alapot, amelyből az amerikai hatóságoknak utal át pénzt a nem francia állampolgárságú egykori deportáltak és családtagjaik részére - mondta Patrizianna Sparacino-Thiellay francia emberi jogi nagykövet.

A diplomata szerint az amerikai állampolgárságú holokauszt-túlélők személyenként megközelítőleg 100 ezer dolláros összeget kapnak, házastársaik és leszármazottjaik több 10 ezer dollárra számíthatnak. Cserébe az Egyesült Államok kötelezettséget vállalt arra, hogy továbbra is támogatja a jogi mentességet, amelyet a külföldi vállalatok élveznek a területén, s amelyek értelmében nem indítható jogi eljárás ellenük. Erre azért volt szükség, mert Charles Schumere demokrata szenátor 2013-ban a törvény reformját kezdeményezte a kongresszusban annak érdekében, hogy az SNCF-et bíróság elé lehessen állítani az Egyesült Államokban.

Az SNCF a Vichy-kormány utasítására mintegy 76 ezer francia és más országból származó zsidót szállított marhavagonokban 1942 és 1944 között koncentrációs táborokba. Közülük 3 ezren élték túl a holokausztot. A francia vállalat 2011. januárjában ünnepélyesen "sajnálatát" fejezte ki a II. világháború alatti deportálásokban játszott szerepéért. A bocsánatkérésben komoly szerepe volt annak, hogy az SNCF jelentkezett egy marylandi vasúti beruházásra. A holokauszt túlélői viszont meg akarták támadni a pályázatot, de végül mégsem tették meg. 

A két ország kormánya a kártérítésről hivatalosan februárban megkezdett tárgyalásokat minél előbb le akarta zárni, hogy elejét vegye a hasonló jellegű helyi kezdeményezéseknek. Az SNCF egyik leányvállalatának pályázatát három másik konzorcium jelentkezésével együtt egyébként már elfogadták tavaly nyáron a mintegy 25 kilométeres vasúti szakasz működtetésére, egy több mint 3 milliárd dolláros szerződés keretében.

A megállapodás értelmében a kártérítés minden olyan nem francia állampolgárt megillet, akiket 1942 és 1944 között Franciaországból deportáltak busszal vagy vonattal, s akik azért nem jogosultak francia kártérítésre, mert a háború után emigráltak vagy pedig azért, mert 1939. szeptember elseje, a II. világháború kitörése után érkeztek az országba. Közülük a legtöbben ma amerikaiak, de más állampolgárok (izraeliek, kanadaiak) is vannak köztük.  

A francia diplomácia arra emlékeztetett, hogy "az SNCF nem tehető felelőssé a deportálásért, mert a deportálás egyik eszköze volt. A deportálásért a francia hatóságokat terheli a felelősség". Ezért az SNCF nem vett részt a kártérítésről szóló tárgyalásokban, sem a megegyezés kidolgozásában.

A megállapodást jövő hétfőn francia részről Patrizianna Sparacino-Thiellay, amerikai részről pedig Stuart Eizenstat fogja aláírni, aki John Kerry amerikai külügyminiszter különmegbízottja a kérdésben. A megállapodást Franciaországban még a parlamentnek is jóvá kell hagynia, az Egyesült Államokban erre nem lesz szükség.