Előfizetés

Sztrájkolhatnak a pedagógusok

Lassan a pedagógusoknál is elfogy a türelem, ez pedig határozottabb fellépésre sarkallhatja az érdekképviseleteket - jelentette ki Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján.

Az elnök szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumához, valamint a miniszterelnökhöz küldött levelek, szakmai vélemények nagy részét válaszra se méltatták, a petíciók, demonstrációk is hatástalannak bizonyultak, éppen ezért a PDSZ sztrájkbizottság felállításáról döntött. "Nem látunk ugyanis más megoldást, amivel a kormányzatot a tárgyalóasztalhoz lehetne ültetni" - mondta Mendrey, hozzátéve: számtalan probléma sürgeti a mihamarabbi egyeztetést.

Ilyen például a pedagógusok munkaterhelése, ami indokolatlanul és jelentősen növekedett, ez pedig nagymértékben ronthatja az oktatás minőségét. A PDSZ elnöke szerint az intézményvezetők jelenleg igencsak bizonytalan helyzetét is rendezni kellene, valamint a középfokú oktatás, illetve a szakmunkásképzés átalakítása is aggályos. "A kormányprogram szerint minél magasabb végzettségű szakmunkásokra van szükség, a jelenlegi intézkedésekkel azonban ennek épp az ellenkezőjét érhetik el" - mutatott rá Mendrey. Mindemellett a nem pedagógus szakképzettségűek megalázóan alacsony és etikátlan bérezését is mihamarabb rendezni kell.

"A pedagógus-sztrájk elkerülhető, a mi elsődleges célunk is az, hogy megegyezésre jussunk a kormányzattal. Reméljük, hogy a miniszterelnök kompetens személyt jelöl ki a tárgyalódelegáció vezetőjének; döntőképes személyre, nem pedig postásra van szükségünk" - hangsúlyozta a PDSZ elnöke.

Netadó Oroszországban is?

Internetadó bevezetését javasolta Oroszországban egy szerzői jogok védelmével foglalkozó szakmai szervezet, amelynek elképzeléséről a Rosszija 24 állami hírtelevízió számolt be csütörtökön.

Szergej Fedotov, az Oroszországi Jogtulajdonosok Szövetségének vezérigazgatója elmondta: azt javasolják, hogy mindenki, aki - akár mobiltelefonról, akár asztali számítógépről - kapcsolódik a számítógépes világhálóhoz, havonta 25 rubelt (jelenlegi árfolyamon mintegy 115 forintot) fizessen. Ez évente 300 rubelt (körülbelül 1375 forintot) jelentene a felhasználóknak, de minden egyes eszközzel való kapcsolódás után fizetni kellene az internetadót.

A 300 rubel mintegy 5 százaléka annak, amit Oroszországban egy felhasználási pontról költenek évente az internetre. Az orosz szakmai szervezet számításai szerint évi 860 millió dollárt (mintegy 213 milliárd forintot) szedhetnének be az internet felhasználóra kivetett adóból. Azt javasolják, hogy ezt az orosz digitális piacon megjelenő zenei, film,-és irodalmi jogtulajdonosok között osszák fel. 

Az oroszországi internetszolgáltatók ugyanakkor ellenzik ennek az adófajtának a bevezetését. A Rosszija 24 állami hírtelevízió honlapján elhelyezett tudósításban megjegyezték, hogy októberben Magyarországon kísérlet történt az internetadó bevezetésére, ami akkor tömeges tiltakozó megmozdulásokat eredményezett, és azok következtében a törvénytervezetet visszavonták a magyar parlamentben.

Netadó Oroszországban is?

Internetadó bevezetését javasolta Oroszországban egy szerzői jogok védelmével foglalkozó szakmai szervezet, amelynek elképzeléséről a Rosszija 24 állami hírtelevízió számolt be csütörtökön.

Szergej Fedotov, az Oroszországi Jogtulajdonosok Szövetségének vezérigazgatója elmondta: azt javasolják, hogy mindenki, aki - akár mobiltelefonról, akár asztali számítógépről - kapcsolódik a számítógépes világhálóhoz, havonta 25 rubelt (jelenlegi árfolyamon mintegy 115 forintot) fizessen. Ez évente 300 rubelt (körülbelül 1375 forintot) jelentene a felhasználóknak, de minden egyes eszközzel való kapcsolódás után fizetni kellene az internetadót.

A 300 rubel mintegy 5 százaléka annak, amit Oroszországban egy felhasználási pontról költenek évente az internetre. Az orosz szakmai szervezet számításai szerint évi 860 millió dollárt (mintegy 213 milliárd forintot) szedhetnének be az internet felhasználóra kivetett adóból. Azt javasolják, hogy ezt az orosz digitális piacon megjelenő zenei, film,-és irodalmi jogtulajdonosok között osszák fel. 

Az oroszországi internetszolgáltatók ugyanakkor ellenzik ennek az adófajtának a bevezetését. A Rosszija 24 állami hírtelevízió honlapján elhelyezett tudósításban megjegyezték, hogy októberben Magyarországon kísérlet történt az internetadó bevezetésére, ami akkor tömeges tiltakozó megmozdulásokat eredményezett, és azok következtében a törvénytervezetet visszavonták a magyar parlamentben.