A titkosított Paks

Másfél évtizedig nem lehet megismerni a paksi bővítésről szóló döntést megalapozó adatokat. Törvényjavaslatot nyújtott be ugyanis a kormány képviseletében Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a paksi bővítéshez kapcsolódóan. 

A tervezet szerint Magyarország nemzetbiztonsági érdekeire hivatkozva megtagadható minden fővállalkozóhoz, alvállalkozóhoz, megrendelőhöz kötődő szerződésben szereplő adat, illetve megvalósíthatósági megállapodásokra vonatkozó szerződésben szereplő valamennyi adat kiadása. Csak a bíróságok, hatóságok, és az arra feljogosított szervek kérhetnek ki majd adatokat. A másfél évtizedes titkosítást a szerződés aláírásának keltétől számítják.

A javaslat emellett rendelkezik arról is, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) dolgozóinak fizetését megemeljék, így a versenyszférával versenyképes illetmények vonzóak lehetnek a legjobb szaktudással bíró szakembereknek is. A tervezetben az előterjesztő ezért a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz hasonló bérezést javasol. (A fizetésemelésre jövő év júliusától lehet majd számítani.) Érdekes intézkedés, hogy a paksi beruházást eközben kivennék a lánctartozások elleni 2013-as törvény hatálya alól.

A törvényjavaslat- bár nagyobbrészt a Paks II. beruházásával kapcsolatos tevékenységeket taglalja -, az atomerőműhöz kapcsolódó minden beruházásra vonatkozik.

Szerző

A Fidesz is a vasárnapi zárva tartás mellett

A Fidesz azt szeretné, hogy vasárnap senkit ne lehessen dolgoztatni, ennek első lépése a kereskedelemre vonatkozó vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény megszületése - mondta Rogán Antal , a Fidesz frakcióvezetője. A politikus közölte, a Fidesz frakcióülésén a KDNP-s előterjesztését, feltételekkel és módosításokkal támogatják. Rogán Antal azt mondta, terveik szerint a hét utolsó napján semmilyen üzlet nem lehet majd nyitva, ahol nem a tulajdonos vagy annak családtagjai dolgoznak.

Kivételek ugyanakkor kellenek - folytatta -, ilyen lesz az adventi időszak, amikor engedélyezik majd a vasárnapi nyitva tartást és munkavégzést, de ezeken a napokon plusz bért kell kapniuk az érintett munkavállalóknak. Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese, országgyűlési képviselő a Népszavával közölte, a szocialisták semmilyen módosítással sem tartják elfogadhatónak az üzletek vasárnapi zárva tartását. Azt javasolja ehelyett, hogy legyen önkéntes a munkavállalás a hétvégén, és ne 50, hanem 100 százalékos pótlékot kapjanak a dolgozók.

Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke lapunknak elmondta, a szakszervezet általában a vasárnapi nyitva tartás ellen van, de szerintük itt már nem a vasárnapi zárva tartás a lényeg, hanem az, hogy a kormány ki akarja szorítani a 60 ezer embert foglalkoztató multikat, hogy egyes magyar láncoknak csináljon helyet. Ezt bizonyítják a büntető adók, az élelmiszerlánc felügyeleti díj sávos emelése, a két évig veszteséges 50 milliárd forint bevétel feletti cégek bezárással fenyegetése. Mindez tetézve a vasárnapi zárva tartással munkahelyek ezreit veszélyezteti a kormány. A jelen helyzetben a KASZ is azt javasolja, most ne fogadja el ezt a törvényt az országgyűlés.

Dávid Ferenc a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára korábban azt nyilatkozta a Népszavának, hogy javaslatokat tettek a szakszervezeteknek egyebek mellett a hétvégi bérezéssel, a szabadnapok kiadásával kapcsolatban, de elküldték ezeket a gazdasági tárca foglalkoztatási államtitkárának is. Dávid időszerűtlennek és irracionálisnak tartotta a vasárnapi zárva tartás ötletét, amely veszélyezteti a munkahelyek biztonságát, a béremeléseket, és korlátozza a vásárlók szabad döntéshez való jogát. Miközben az ötletadó KDNP a családokat félti a vasárnapi bevásárlástól, a Miniszterelnökség vezetője bejelenti a 10 órás munkaidőt és azt is, hogy a tárca nem családbarát- tette hozzá Dávid Ferenc.

Szerző

Magánnyugdíjpénztárak: engedett a kormány

Publikálás dátuma
2014.12.02. 06:22
Fotó: Népszava
Nem kötelező az állami rendszerbe átvinni az esetleg bedőlő ma­gán­nyug­díj­pénz­tárakban lévő megtakarításokat, a tagok egy másik pénztárhoz vagy akár a piaci alapon működő önkéntes rendszerbe is átirányíthatják eddig összegyűlt vagyonukat - erről értesült a Napi Gazdaság. 

A dolog szépséghibája, hogy nem a teljes tőkét és hozamot vihetik át az esetleg bedőlő magánnyugdíjpénztárakból a tagok, hanem csak a hozamot. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása pontosan úgy hangzott, hogy amennyiben a megszűnő pénztár tagja az állami rendszert választja, akkor készpénzben felveheti az esetleges reálhozamát, külön befizetését; vagy önkéntes nyugdíjpénztárba utalhatja.

A minisztériumi álláspont - feltehetően az egyértelmű felháborodás és a tüntetés hatására - ezek szerint több ponton módosult. Először is a még létező magánpénztárból akár több is fennmaradhat, vagyis a második pillér teljes felszámolása még nem történik meg. Legalábbis első lépésben, az ugyanis a hiányzó tagdíjbevétel aligha pótolható, hiszen amíg 2011-ben - munkáltatói támogatással - még átlagosan 10 ezer forint volt a tagok havi befizetése, ami napjainkra ez 500 forintra zsugorodott. Ugyanakkor a magánpénztártagok már most is bátor emberek, hiszen lényegében csak a gyarapodó reálhozam reményében maradtak magánpénztártagok. A legfrissebb adatok eddig a bátorságukat igazolta, ugyanis a magánpénztárak befektetései megverték az inflációt, ami a mostani alacsony kamatkörnyezetben minden ilyen befektetésnek az elsődleges célja. Ugyanakkor a létüket ellehetetlenítő - egyre romló vagy változatlan - jogi környezetben hosszú távú megmaradásukra aligha van remény.

Szerző