Modern rabszolgaság a tízórás túlmunka

Publikálás dátuma
2014.12.02. 06:06
Fotó: Thinkstock
Az MSZP minden jogi segítséget megad azoknak a dolgozóknak, akik a kifizetetlen pluszmunka miatt távozni kényszerülnek a Miniszterelnökségtől - mondta lapunknak Bangóné Borbély Ildikó. A szocialista képviselő tudja, hogy a közalkalmazottak kiszolgáltatott helyzetben vannak, hiszen ahogy Lázár János maga is megfogalmazta: „a Miniszterelnökségen dolgozni senkinek sem kötelező". Bangóné szerint „ez gyakorlatilag modernkori rabszolgaság”. A Miniszterelnökség után több tárcáról is kiderült, hogy bevezették a 10-12 órás munkarendet, melyről még mindig nem tudni pontosan, hogy melyik minisztériumban folyik törvényes keretek között.

A Hír TV szombati információját, mely szerint a Magyar Államkincstárnál is bevezetik a tízórás munkanapot, az államkincstár azonnal cáfolta. Lapunk megtudta, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a túlmunkára való átállás eleget tett a közszolgálati tisztviselőkről szóló jogszabályban foglaltaknak, vagyis a meghosszabbított munkaidőt úgy töltik ki, hogy az adott munkakört mindig elvégzi valaki, de az egyes dolgozók munkaideje nem haladja meg a napi nyolc órát. A vonatkozó törvények szerint a teljes napi munkaidő nyolc óra, a heti munkaidő pedig 40 óra lehet. Ettől kivételes esetekben lehet eltérni, így a tisztviselők munkaideje napi maximum 12, illetve heti 48 óra lehet, ám ez esetben biztosítani kell, hogy a heti negyven órás átlagot ne lépje túl.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt heti közleményében nem adott választ a túlmunka kifizetésének, vagy annak szabadnappal való ellentételezésének kérdésére. Bangóné lapunknak elmondta: nem kell attól tartani, hogy a jogszabályt sért a 12 órás munkaidő, mert biztosak lehetünk benne, hogy a kormány majd törvényeket fog gyártani hozzá. A kabinet látszólag önmaga ellen beszél, hiszen míg szavakban kiemelt szerepet kapnak a családközpontú megoldások – erre hivatkozva dobták be az üzletek vasárnapi zárva tartásának ötletét is –, több nagycsaládos miniszterelnökségi alkalmazott felmondásra kényszerült a munkaidő emelése miatt, mert a bölcsődék és óvodák átlagosan csak délután ötig tartanak nyitva. Lázár azzal reagált, hogy „a szolgálatnak és így a munkaidőnek nálunk kezdete van, vége nincs, ezért a Miniszterelnökség sajnos valóban nem családbarát munkahely. De ezt tudja és tudta minden munkavállaló, aki nálunk vállalt vagy vállal munkát.”

Lerövidítik a kormányhivatalok nyitva tartását is, amelyet még Navracsics Tibor minisztersége alatt, az ügyfélbarát ügyintézés jegyében hosszabbítottak meg. Bangóné elmondta, Lázáréknak nem ebben az esetben kellene az uniós jogszabályokra hivatkozni – ezzel miniszter által emlegetett létszámleépítésekre utalt -, hanem például a kritikus gyermekszegénység. Ezzel szemben a Miniszterelnökség szerint eddig akár két műszakot is kellett szervezni a kormányablakokban a létszámhiány miatt. A túlfoglalkoztatás ügyében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete is felszólalt. Boros Péterné főtitkár bejelentette: a szervezet a Fővárosi Munkaügyi Felügyelőséghez fordul. Emellett december 6-án délután 4 órától demonstrációt is szerveznek „Tele van a Puttony!” címmel a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete előtt.

Négymilliárd a kormányablakokra

Az eredetileg becsült 2 milliárd 346 millió helyett 4 milliárd 185 millió forintért bútorozhatja be a kormányhivatalokat a hét cégből álló nyertes ajánlattevői közösség. A projektet az EU a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében támogatja. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal által indított, meghívásos közbeszerzés nyerteseinek feladata a több helyszínen létrejövő integrált kormányzati kormányablak ügyfélterének bebútorozása. A helyszínek száma 200 és 315 között, az ügyfélkiszolgáló munkahelyek száma pedig 1900 és 3000 között lesz.

Szerző

Lázár János maga alá gyűrte Szijjártót

Publikálás dátuma
2014.12.02. 06:05
Fotó: Népszava
A Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerül az európai integrációs ügyekhez kapcsolódó feladat- és hatáskörök jelentős része - erről is döntött tegnap az Országgyűlés. Az egyes jogállási törvényekhez benyújtott előterjesztés szerint a brüsszeli állandó képviselet szakmai irányítását és a munkáltatói jogok gyakorlását is Lázár János hatáskörébe utalja a kormányoldal január 1-jétől. 

Mindez eddig a külgazdasági és külügyminiszter hatásköre volt. A változtatás alapvetően a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet módosítását igényli, ez folyamatban van - áll a módosítóban, ám a kabinet lapzártánkig nem adta ki az idevágó rendeletváltoztatást. Mindez már csak azért is érdekes, mert a múlt csütörtökön váratlanul a parlament honlapjára felkerült, s a törvényalkotási bizottság által "névre vett" törvénymódosítás indoklása mindössze elmagyarázza a jogszabály-változtatásokat, érdemi okfejtést ezek szükségességéről nem tartalmaz. Csupán annyi szerepel benne, hogy "a kormány döntése értelmében".

Megírtuk: a módosítást kiszúró Fodor Gábor független képviselő nem kapott érdemi, szakmai magyarázatot a módosítási kényszerre a törvényalkotási bizottság ülésén, ezért írásbeli kérdésekkel fordult Lázár Jánoshoz. Arra vár választ a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy mi indokolja a változtatást, a külügyi feladatok átcsoportosítását, mi a célja a változtatásnak, és hogy tud-e arról, hogy a módosítással lényegében megszűnik a külügyminisztérium Magyarországon. Azzal ugyanis, hogy az európai ügyeket, a brüsszeli állandó képviselet irányítását és a diplomaták munkáltatói jogát elveszik Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől, lényegében megszűnik a külügyi tárca.

Szerző

Lenkovics próbaidős Ab-elnök

Publikálás dátuma
2014.12.02. 06:02
Lenkovics Barnabás aláírja az esküt FOTÓ: PÁLFALVI KITTI
Eljött az idő, hogy az Alkotmánybíróság visszakapjon valamennyit a kormánypártok által elvett jogköreiből - mondta Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság (Ab) tegnap megválasztott elnöke a szavazás és az eskütétel után. Az ellenzéki pártok nem támogatták a házelnök által jelölt, s fölfogásában fideszes kötődésűnek ítélt Lenkovicsot, akinek "próbaideje" kevesebb mint másfél évre szól. Ha a Fidesz utána újra Ab-elnökké választja, azzal immár 2028-ig uralhatja az Ab-t.

Csak 140 képviselő vett részt az Ab új elnökéről szóló parlamenti szavazásban, de eredményes és érvényes volt Lenkovics Barnabás megválasztása. Ketten érvénytelen szavazatot adtak le, a többi 138-ból viszont 132 volt az igen, 6 a nem.

"Úgy tekintek erre, mint próbaidőre, mind a magam részéről, mind a testület, mind pedig a politika részéről" - mondta megválasztását követően Lenkovics. Indoklása szerint az alapjogok és az alkotmányosság védelme miatt vállalta el az Ab vezetését, a személye és az intézmény iránti bizalom jeleként értékelné, ha csökkennének az Ab működését érintő korlátozások. Amint hivatalba lép, minden érintett szereplővel beszélni szeretne erről, úgy véli ugyanis, eljött az ideje a korlátozások feloldásának. Ugyanakkor megjegyezte, az adóügyi törvények esetében nem biztos, hogy feltétlenül a törvénymegsemmisítő jogkör visszaadására kell gondolni, mert vannak olyan területek, mint az ajánlások megfogalmazása, az alkotmánybírósági vélemény, amelyek alternatív megoldást kínálnak. Reményteljesnek nevezte, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter is úgy nyilatkozott, vissza lehetne adni az Ab-tól elvett jogköröket.

Lenkovics Barnabás aláírja az esküt FOTÓ: PÁLFALVI KITTI

Lenkovics Barnabás aláírja az esküt FOTÓ: PÁLFALVI KITTI

Lenkovics kitért arra is, örül, hogy sikeres volt a parlamenti szavazás, mert 2006 és 2010 között többször tapasztalta, hogy valaki nem kapta meg a szükséges támogatást. Az ilyen eljárásokat méltatlannak, megalázónak tartja, és azt mondta, "a politika természetét és jelenlegi helyzetet ismerve" most is számolt ezzel. Épp ezért kezdeményezte, hogy az ellenzéki pártok frakcióvezetőivel is találkozhasson, szerette volna ugyanis, hogy a képviselők benyomásokat szerezzenek róla. Sajnálatát fejezte ki, hogy a DK, a Jobbik és az MSZP ezen nem vett részt, viszont Schiffer Andrással "nagyon jó beszélgetést" folytatott.

Az ellenzéki pártok nemcsak az ismerkedést, az új Ab-elnökről szóló parlamenti szavazást is bojkottálták. Többen kifogásolták a jelölés módját, valamint azt, hogy a kormányoldal ismét nem vett figyelembe más személyi javaslatot. A demokratikus ellenzéki pártoknak azonban Lenkovics szakmai fölfogásával, s alkotmánybírói teljesítményével is gondjuk van. Korábbi ombudsmanként, majd a 2007-ben a Fidesz által javasolt és támogatott Ab-tagként ugyanis rendre a mai kormánypárt álláspontját képviselte. Ellenezte például a 2011 végi átmeneti rendelkezések megsemmisítését, s különvéleménye szerint még érdemben sem vizsgálta volna az előzetes választási regisztrációt. Sőt, Lenkovics 2014 májusában lényegében az Ab jogköreinek korlátozása mellett foglalt állást.

Az Ab megválasztott elnöke mindennek ellenére tegnap letette az esküt. A jelenlegi elnök Paczolay Péter kilenc éves alkotmánybírói mandátuma 2015. február 24-én jár le, ám - mint megírtuk - Lenkovics alkotmánybírói mandátuma 2016. április 21-én szintén lejár. Ha akkor távozik, 14 hónapjával ő lesz a legrövidebb ideig működő Ab-elnök. Viszont Lenkovics még újraválasztható, ha pedig a Fidesz ezt megteszi, s megerősíti elnöki tisztségében is - már ha ehhez 2016-ban még lesz kétharmados többsége -, akkor az újdonsült Ab-elnök akár 2028-ig, azaz 78 éves koráig maradhat.

Minden ellenzéki párt elutasította

Bojkott - jelentette ki lapunknak a parlamenti folyosón Gőgös Zoltán jelezve, hogy a szocialisták az Ab új elnökének megválasztásakor a szavazólapot sem veszik fel. Az MSZP elnökhelyettese kiemelte, nemcsak Lenkovics személye és eddigi szakmai teljesítménye elfogadhatatlan számukra, de a jelölés körülményeit is elutasítják, hiszen a kormánypárt senkivel nem egyeztetett. A szintén szocialista Bárándy Gergely szerint pedig Lenkovics méltó Orbán Viktor és a Fidesz bizalmára, mert alkotmánybíróként eddig is a miniszterelnök kedvére döntött. A Ház törvényalkotási bizottságának alelnöke közölte, nem tudnak olyan Ab-elnökjelöltet támogatni, aki az egyházak diszkriminálása, a bírák kényszernyugdíjazása, a fővárosi választás "elcsalását" lehetővé tevő törvény alkotmányossága mellett foglalt állást.

Miután Lenkovics alkotmánybíróként korábban elutasította a Fidesz-kormányzást bíráló beadványokat, s egyebek mellett a visszamenőleges törvényhozást, vagy a fővárosi önkormányzat csorbítását is lehetővé tette, ezért az Együtt sem támogatta. A pártot képviselő Szelényi Zsuzsa szerint Lenkovics nem képes visszaállítani az alkotmányosságot, pedig az Ab elnökének ez lenne a feladata.

A DK képviselői sem vettek részt a titkos szavazáson - mondta lapunknak Varju László, aki a bojkottot azzal indokolta: látványakciónak tartották a procedúrát. A DK pártigazgatója szerint az új Ab-elnök ezer szállal kötődik ahhoz a rendszerhez, amelyben felesleges akár az ÁSZ elnökéhez, vagy a legfelsőbb ügyészhez fordulni, mert mindegyik csak a kétharmadot szolgálja.

A PM szerint Lenkovicsot mind a tevékenysége, mind az alkotmányosságra vonatkozó elvei alkalmatlanná teszik újdonsült feladatára. Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke szintén komédiának nevezte a választást, s támogathatatlannak Lenkovicsot.

Az LMP ugyan felvette a szavazólapot, de nemet mondott az új Ab-elnökre. Schiffer András, a párt frakcióvezetője ezt azzal indokolta, hogy Lenkovics nem tartja fontosnak a hatalmi ágak szétválasztását, illetve azt vallja, hogy ezeknek nem kell korlátozniuk egymást, sőt együtt kell működniük. Ez pedig közel áll a Fidesz jelenlegi hatalomfelfogásához - emelte ki.

Lenkovics már eddig is bizonyított egyebek mellett ombudsmanként - mondta lapunknak ezzel szemben a fideszes Mátrai Márta. Az Országgyűlés háznagya nagy tudású jogásznak nevezte az Ab új elnökét, aki az eddigi munkája, tapasztalata alapján biztosan alkalmas erre a posztra.