AIDS: a vírus már rég elszabadult

Publikálás dátuma
2014.11.29. 06:12
Más országokban nem spórolnak az AIDS-prevencióra és szűrési kampányokra fordított összegeken FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/GRAHA
A szakma hallgat, a HIV-pozitívok félnek, a döntéshozók pedig hallani sem akarnak az AIDS-ről, pedig nagy a baj. Az újonnan kiszűrtek fele élet-halál között, végstádiumban kerül gondozásba, és olyan sokan halnak meg közülük, hogy a fertőzötteket ápoló fekvőbeteg-osztályra pszichológus jár a nővérekhez. Gyógyszer és ellátás van, politikai akarat azonban nincs a hazai HIV-helyzet rendezésére, ami össztársadalmi érdek lenne. Ez a fajta struccpolitika azonban emberi életekbe kerül.

A kormányzat hallani sem akar az AIDS-ről. A háttérben vélhetőleg rövidtávú politikai érdekek vagy teljes tudatlanság áll. Ez derül ki abból, hogy több éves huzavona után tavaly ülésezett először és eddig utoljára - a Nemzeti AIDS Bizottságot felváltó - Nemzeti HIV/AIDS Munkacsoport (NAM). A NAM az egészségügyért (is) felelős miniszter, azaz Balog Zoltán tanácsadó szerve lenne. A testületet azonban 2013. december 11-óta egyszer sem hívták össze.

"A NAM feladata az AIDS megbetegedés elleni küzdelem szakmai irányításának koordinálása, a Nemzeti HIV/AIDS szakpolitikai program kialakítása és az ezekhez kapcsolódó általános javaslatok kidolgozása, döntések előkészítése és véleményezése", valamint a HIV-prevenció koordinálása lenne. A testületnek akadna munkája bőven. Hisz érvényes AIDS stratégiája sincs az országnak, ugyanis a tervezet elakadt valahol a minisztériumban. Ráadásul Magyarországon jelenleg fogalmunk sincs, hogy hányan hordozzák valójában a szerzett immunhiányos tünetegyüttes vírusát. Szűrésre ugyanis kevesen járnak (alig a népesség 0,9 százaléka), döntően melegek és egészségügyi dolgozók, utóbbiak kötelező jelleggel. A szűrések száma évről évre csökken, a frissen kiszűrteké pedig nő. A hivatalos adatok nem hitelesek, mert a szűrésre nem járók és a "VIP" HIV-pozitívok sem szerepelnek az amúgy is letisztított adatok között.

Dilettantizmus?

A helyzeten az sem segít, hogy az ártalomcsökkentő tűcsereprogramok megszűnőben vannak, és politikai ügy lett belőlük. HIV-megelőzésre pedig évről évre kevesebbet költ az állam. Ráadásul volt több olyan év 2010 és 2014 között, hogy célzott, a rizikócsoportokat érintő AIDS prevencióra egy fillért sem költöttek. Szűrési kampányok nincsenek, és eljutottunk oda, hogy már december elsején (az AIDS Világnapján) is alig eshet szó a HIV-ről. Az állam tavaly és tavalyelőtt nem érezte szükségét, hogy legalább az AIDS Világnapján felhívja a lakosság figyelmét a HIV-szűrés fontosságára. Ebben idén sem várható változás, ugyanis az ehhez szükséges forrásokat visszavonták.

Magyarországon jelenleg modern prevenciós anyagok - melyek a kockázatokat és a helyes megelőzési módokat és lehetőségeket vennék számba szexuális irányultság szerint - nem léteznek. Csak a járvány itthoni megjelenése óta megismert, "mindig használj óvszert" az egyetlen megelőzési mód, ami úgy látszik csődöt mondott.

A Háttér Társaság óvszer-automata programja évekig szünetelt, majd a civil szervezet kapott ugyan pénzt, és megkezdte az automaták óvszerrel történő feltöltését, azonban síkosítóra az EMMI már nem adott pénzt. Pedig prevenciós szempontból a síkosító egyedüli használata is nagyban csökkentené a fertőzés kockázatát. Azt nem tudni, hogy szakmai dilettantizmus, rossz szándék, vagy homofóbia áll-e a háttérben, de a végeredmény szempontjából ez mindegy. Idén ismét az eddigi legtöbb HIV-fertőzöttet fogják kiszűrni (legalább 300 főt), és ki tudja hányan haltak már meg ténylegesen AIDS-ben úgy, hogy soha nem derül ki, hogy mi volt a halál valódi oka.

A fertőzést egyébként csak a vér, az anyatej, a hüvelyváladék és az ondó képes közvetíteni, ha van egy behatolási pont, valamilyen sérülés, melyen a vírus bejut a keringésbe, ahol szaporodni kezd. A HIV az összes immunsejtet irányító, úgynevezett CD4 immunsejteket veszi célba és módosítja úgy, hogy onnantól kezdve az a HIV-ről kezd másolatot készíteni, majd elpusztul. A folyamat végére (2-10 év tünetmentes hordozás után) nem marad a szervezetben CD4 sejt, összeomlik az immunrendszer, melynek következménye társfertőzés (tüdőgyulladás, bronchitis, gombás fertőzések, kaposi szarkóma stb.) és halál.

Uniós összehasonlításban Magyarország az enyhén fertőzött országok közé tartozik, legalábbis papíron. Bár a hazai adatok szerint mindössze csak kevesek problémája a HIV (1985-óta alig 3000 fertőzöttet találtak), egyre több jel azt mutatja, hogy a vírus már elszabadult.

Hogy ezért kik a felelősök? A melegek? Prostituáltak? Politikusok? Civilek? Az oktatás? Az állam? A járványügyi szakemberek? "Magyarországon én vagyok a HIV" - nem egy szakember gondolta ezt magáról a múltban a tudomány és a szakmai becsvágy magaslataiban megihletődve. Az eredmény, hogy mára az AIDS misztifikálva lett. A betegek kezdetben el lettek rejtve, akiket egyébként hátrányos megkülönböztetés ér, ha kiderül HIV-státuszuk. Pedig ők is ugyanolyan emberek, legalábbis addig, amíg ki nem derül róluk, hogy HIV-pozitívok.

Van közöttük tanár, iskolaigazgató, orvos, betegápoló, autószerelő és ügyvéd. Meleg és heteroszexuális, fekete és fehér, roma és nem roma, sok-sok férfi és sok nő. Akad köztük nagymama és unoka. Vannak, akik HIV-fertőzötten születtek, és megint mások fertőzött vért kaptak a 80-as években. Vannak VIP betegek is. Ők még a hivatalos adatokban sem szerepelnek vélt, vagy valós társadalmi státuszuk miatt. Személyüket és kezelésüket homály fedi, noha ezek az emberek saját életükkel hazardíroznak. Azonban a HIV nem válogat. Nem ismer országhatárokat és életkort sem. Nehéz elképzelni, miért pont Magyarország lenne kivétel, mikor tőlünk Nyugatra és Keletre is jelentős problémát jelent a betegség.

Ukrajnában humanitárius katasztrófa fenyeget - annyi a HIV-fertőzött -, ott a legnagyobb kihívást most a gyógyszerek betegekhez történő eljuttatása jelenti. Nálunk az érintettek gondozása, követése és nem HIV-specifikus egyéb betegségük ellátása jelent problémát. Felvetődik a kérdés: a HIV-pozitívok miért nem kapnak védőoltást humán papilloma, hepatitisz és pneumónia megelőzésére? Hisz ez a populáció fogékonyabb bármilyen fertőzéssel szemben. Financiális okok, vagy a jó szándék hiánya áll a háttérben?

Minden országnak vannak zárolt gyógyszerkészletei, melyek szavatossága egy bizonyos idő után lejár, és meg kell semmisíteni azokat. Nem nehéz kitalálni, hogy mi történt a hepatitisz elleni védőoltásokkal Magyarországon. Mindössze egy pecsét és egy aláírás hiányzott ahhoz, hogy be legyenek oltva a fertőzésnek leginkább kitett HIV-pozitívok. Lejárati idő után a vakcinákat megsemmisítették.

Primer megelőzés

Magyarországon nincs baj a HIV-gyógyszerek hozzáférhetőségével. A legmodernebb antiretrovirális kezelések elérhetők, melyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) finanszíroz. 2013. november 29-én az OEP az AIDS Világnapja alkalmából a következő közleményt adta ki: "A HIV/AIDS betegek kezelésére szolgáló készítményeket az OEP 100 százalékban támogatja (300 Ft dobozdíj megfizetése mellett). 2009-ben alapbetegségével összefüggésben az OEP 540 HIV-fertőzött beteg gyógyszeres kezelését finanszírozta. Ez a szám a 2013. év októberével záruló 12 hónapban 888-ra emelkedett, ami az elmúlt 5 évet tekintve mintegy 13,2 százalék átlagos emelkedést jelentett.

Ezzel egy időben a betegek alapbetegségével összefüggő gyógyszeres kezelés társadalombiztosítási támogatására, 2009-ben az OEP 1,317 milliárd Ft-ot költött. Ez az összeg az utóbbi 12 hónapban 2,358 milliárd Ft-ra emelkedett. Ez a közben eltelt időszakot tekintve mintegy 15,7 százalékos átlagos éves növekedési ütemnek felel meg. A fenti összegből az OEP, a vizsgált időszak első évében 13 405 doboz, a HIV-fertőzöttek kezelését szolgáló gyógyszeres terápiában alkalmazott készítmény vásárlását támogatta, és ez a mutató a vizsgált időszak végére 23 506-ra emelkedett, amely az egész vizsgált időszak egészét tekintve mintegy 15,1 százalékos átlagos éves növekedést jelent.”

Hogy miért kerültek ezek az adatok nyilvánosságra? Vélhetőleg nem a társadalmi szolidaritás elősegítése volt a cél. Az adatok közzététele ugyanis ellenszenvet és gyűlöletet válthat ki azokból, akik amúgy is előítéletesek HIV/AIDS ügyekben. A HIV-gyógyszerek, melyek a túlélést jelentik a fertőzöttek számára Magyarországon elérhetők, de igen drágák. A kérdés az, hogy időben megkapják-e a kezelést a rászorulók? Mára az AIDS okozta halálozási mutatók a gyógyszeres kezelés előtti időszak adataira romlottak. Pedig a gyógyszerszedés ma jó minőségű életet és élethossznyi túlélést jelent egy AIDS beteg számára. Magyarországon ez mégsem így van.

Az ellátást idén nyáron decentralizálták, mintha a döntéshozók kezdenének észbe kapni. Volt már erre példa; a 2010-es decentralizációhoz azonban se végrehajtási utasítás, se forrás nem kapcsolódott. Ezért a vidéken élő HIV-pozitívok rendszeresen Budapestre kénytelenek utazni, ugyanis mindössze két helyen folyt idén nyárig országosan a HIV-pozitívok ellátása. Ráadásul gyógyszerírási joga csak a László Kórházban működő HIV-ambulanciának volt. Idén nyáron új centrum nyílt Pécsett, Debrecenben és Miskolcon. A vidéki kezelőhelyeken már fogadják a betegeket, és a gyógyszerfelírás jogát is megkapták. Az új centrumokhoz közel élők választhatnak a budapesti és a lakhelyükhöz közelebb eső vidéki kezelőhely között.

A cikk a következő oldalon folytatódik

Jön a "szeretetteljes elkülönítés"

Publikálás dátuma
2014.11.29. 06:11
A gyerekek bizonyítottan jobban fejlődnének heterogén csoportokban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Törvényes lehet a roma és nem roma gyerekek elkülönített oktatása, ha elfogadásra kerül Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter törvénymódosító javaslata. A szegregált oktatás ellen évek óta küzdenek roma jogvédő szervezetek, a mostani, szakmai egyeztetés nélkül kidolgozott módosítás szerintük tovább ronthat a hátrányos helyzetű gyerekek esélyein; nem megkönnyíti, inkább megnehezíti a beilleszkedést.

Hiába kötelezte jogerős ítéletben a Debreceni Ítélőtábla a nyíregyházi Huszár-telepen működő Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskolát arra, hogy szüntesse be a roma gyerekek szegregált oktatását, nem sokkal később a köznevelési törvényhez egy olyan módosító javaslatot adott be az emberi erőforrás miniszter, melynek értelmében a kormány, de tulajdonképpen maga Balog Zoltán döntheti el, mi is számít elkülönítő oktatásnak.

A történet nem most kezdődött, a Huszár-telepi iskolában már évek óta zajlott a szegregált oktatás, amikor 2007-ben a szocialista városvezetés bezáratta az intézményt. Három évvel később azonban a frissen megválasztott Kovács Ferenc fideszes polgármester a görögkatolikus egyházon keresztül elrendelte, hogy újból nyissák meg a romaiskola kapuit.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) megpróbált tárgyalni az érintettekkel, szerintük ugyanis a roma diákok elkülönített nevelése nem vezet jó útra, sőt jelentősen rontja a gyerekek esélyét arra, hogy később megkapaszkodhassanak a munkaerőpiacon. Az alapítvány éppen ezért pert indított az önkormányzat, az egyház, valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ellen is.

Az elsőfokú ítélet igazat adott az alapítványnak, egyértelművé tette a szegregáció tényét. Az ítélethirdetés után Balog - aki a tárgyalásokon az elkülönítő oktatás mellett tanúskodott - kijelentette, a bíróság döntése fokozta "harci kedvét", és minden erejével azon lesz, hogy végül tisztességes és a gyermekeknek is jó döntés születhessen. Elmondható, hogy a másodfokú bíróság néhány hete végül jó döntést hozott - ami azonban nem egyezett a miniszter elképzeléseivel -, hiszen az ítélet jogerősen megerősítette, hogy az iskola bizony szegregál.

Ugyanakkor a feltüzelt Balog nem adta fel, hiszen a szegregált oktatást ő egyértelműen a hátrányos helyzetű gyerekek "esélyteremtő, szeretetteljes felzárkóztató oktatásának" tekinti. Éppen ezért a harcos lelkész-miniszter - fittyet hányva a bíróság döntésére, a roma jogvédő szervezetek ellenkezésére -, mintegy válaszcsapásként november 18-án, mindenféle előzetes szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül törvénymódosítást nyújtott be, amellyel - ha elfogadják - megkerülhetővé válik a bíróság, hiszen akár maga a miniszter dönthet majd arról, mit lehet szegregált oktatásnak nevezni.

A módosítás ellen jogvédők tiltakoznak, hiszen az egyértelműen szembemegy az EU alapértékeivel, valamint a Magyarország által is aláírt Európai Roma Keretstratégiával is. Az iskolai szegregáció ellen fellépő CFCF-alapítvány, az Európai Roma Jogok Központja (ERRC) és a Romaversitas Alapítvány levelet küldött valamennyi országgyűlési képviselőnek, hogy megakadályozzák a Balog vezette minisztérium tervét az elkülönítésen alapuló oktatás törvénybe emeléséről.

Vannak azonban, akik teljes mellszélességgel kiállnak Balog elképzelései mellett, a civil jogvédők "vádaskodásait" pedig megalapozatlannak, csupán a "társadalmi feszültség gerjesztésére" szolgáló hisztériakeltésnek tartják. Csütörtökön Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök minderre nyílt levélben hívta fel Mohácsi Erzsébet CFCF elnök figyelmét, továbbá kijelentette: a CFCF akadályozza a Huszár-telepi iskolában zajló munkát, ezért arra kéri Mohácsit, hogy "a gyerekek és családok nyugodt, békés életének érdekében" hagyják őket békén.

Kegye Adél, a CFCF jogásza megkeresésünkre elmondta: a levélben súlyos csúsztatások vannak, hiszen attól, hogy az iskolában lelkes pedagógusok dolgoznak, az elkülönítés még nem lesz jogszerű. "Nem csupán arról kell beszélni, hogy az iskolában szeretik a gyerekeket, hanem arról is, hogy ezek a gyerekek így szinte biztos, hogy nem jutnak ki a gettóból" - hangsúlyozta a szakember, hozzátéve: nem lehet "jó szegregációról" beszélni - csak egyfajta elkülönítés van, és az hosszútávon mindenképpen káros.

A püspök mellett Farkas Félix, a Fidesz-szövetséges Lungo Drom Borsod megyei vezetője - aki egyben a nemzetiségi szószóló is - úgy érezte, meg kell nyilvánulnia az ügyben. Konkrétumokat nélkülöző közleményében azt állította, hogy a napokban megjelent cikkek és közlemények nem szolgálják a magyarországi romák érdekeit, csupán a békétlenséget szítják. Hangsúlyozta: a törvénymódosítás célja éppen az, hogy tiltsa a hátrányos megkülönböztetést, hozzátéve: a vonatkozó rendelet megalkotásában ő is részt kíván venni. Mint megtudtuk, ennek ellenére a szószóló elfelejtett megjelenni a magyarországi nemzetiségek bizottságának hétfői ülésén, ahol a javaslatot tárgyalták. "Farkas Félixszel egyszerűen nem lehet párbeszédbe elegyedni, ha még a szakmai fórumokon sincs jelen" - mutatott rá Kegye Adél.

Kérdeztük a CFCF jogászát arról is, vajon mit érthet Balog miniszter "szeretetteljes" felzárkóztató szegregáció alatt. "Ez számunkra sem világos, nincs tisztázva, hogy ez mit is jelent. Én ezt mindenképpen egy erőltetett emberkísérletnek tartom, aminek se módszertana, sem hatástanulmányai nincsenek. Nincsenek konkrétumok, csak nagy szavak" - emelte ki a szakember, aki szerint a balogi elképzelés erőltetése azért is érthetetlen, mert Magyarország már korábban is fel tudott mutatni olyan nemzetközileg elismert integrációs mintát - mint például a hódmezővásárhelyi-modell -, amelyeket lehetne követni és tovább fejleszteni.

Mindemellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy az egyház segít - és eddig is segített - a hátrányos helyzetűeken - mutatott rá Szőke Judit kisebbségi szakértő, a Polgár Alapítvány az Esélyekért igazgatója. A jelenlegi elképzelést ugyan elhibázott döntésnek tartja, ellenben úgy véli, az egyháznak iskola helyett tanoda létrehozásán kellene gondolkodnia. "A tanodaprogram jóval hatásosabb, hiszen ott nem egész nap, a többségi gyerekektől elkülönítve tanulnak, hanem délután tartanak fejlesztő foglalkozásokat azoknak, akiknek szükségük van rá" - mondta a szakértő, hozzátéve: a gyerekek bizonyítottan jobban fejlődnek heterogén csoportokban, a kormánynak ennek elérésére kellene törekednie.

Szerző

Végleg besokallhat az RTL a kormánytól

Publikálás dátuma
2014.11.29. 06:09
Fotó: Népszava
Ismét módosítaná a Fidesz a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvényt: januártól kötelező lenne felvenni a televíziós alapcsomagokba a két új, tervezett közmédia-csatornát is 2015-ben, előre helyezve ezeket, hátrébb tolva a nézettebb kereskedelmi tévéket - amelyek akár ki is szorulhatnak idővel.

A november 27-én benyújtott új javaslat értelmében a szolgáltatók kötelesek lennének a közszolgálati csatornáknak elsőbbséget biztosítani más csatornákkal, műsorszolgáltatókkal szemben, azaz fel kellene venniük az alapcsomagokba az összes, közmédia által működtetett új tévét, a 2015-re tervezett Petőfi tévét, illetve az új sportcsatornát. A szövegben mindezt "az egyenlő elbánás elvét nem érintve" megjegyzéssel egészítették ki, érthetetlen módon.

Az RTL-csoport szerint sérül a szabad verseny a törvénymódosítással, mert a szolgáltatók nem tehetik előre a nézettebb kereskedelmi tévéket, ráadásul ott a veszély, hogy ezek közül párat kiszoríthatnak az új közmédia-tévék. Kolosi Péter az Origónak azt nyilatkozta, hogy az RTL szerint ezzel a lépéssel próbálja a közmédia növelni átlagos elérését, nézettségét, holott azt nívósabb műsorokkal és pártatlan hírműsorokkal kellene tennie. A programigazgató úgy látja, hogy az állami beavatkozással a Kamera Hungáriával kötött szerződések is sérülnek, és megpróbálják eljelentékteleníteni a lényegesen nézettebb kereskedelmi tévéket.

A kábelszolgáltatók, s a másik nagy kereskedelmi csatorna, a TV2 még nem nyilatkoztak az ügyben, a Demokratikus Koalíció viszont úgy látja: a kormány ismét el akarja hallgattatni a szabad sajtót, hiszen rákényszerítené a szolgáltatókat arra, hogy kivegyék alapcsomagjaikból a nagy kereskedelmi tévéadókat, köztük a kormány zűrös ügyeiről objektívan tájékoztató RTL Klubot. A Fidesz minderre úgy reagált: a törvénytervezet csak a digitális hálózatokon bővíti ki hat csatornára a közszolgálati csatornasugárzási kötelezettséget, ebben az esetben azonban az alapcsomagban lévő csatornák számát nem a kormány, nem a törvénymódosítás, hanem a szolgáltatók határozzák meg. Szerintük "a javaslattal a magyar médiaszabályozás az eddigieknél is jobban igazodik az uniós ajánlásokhoz és elvárásokhoz, lezárva ezzel az elmúlt évek vitáit".

Szerző