Előfizetés

Giró-Szász visszautasít

Publikálás dátuma
2014.11.28. 17:22
Giro-Szász még mint szóvivő 2011-ben/Népszava
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár visszautasította, és szándékos csúsztatásnak minősítette azokat az utalásokat, amelyek a nevét összemosták a budapesti V. kerületi ingatlantulajdont vásárló céggel.

Giró-Szász András azt mondta: soha nem volt a tulajdonában olyan cég, amely ingatlant vásárolt volna. Egy olyan cégben szerzett idén ősszel 20 százalékos részesedést, amely évekkel korábban, más cégek által megvásárolt ingatlantulajdonnak az 50 százalékos tulajdonosa. 

A Blikk pénteken arról írt, hogy a kerület negyedével olcsóbban adott túl 2010-ben öt ingatlanon, amelyeket offshore cégek szereztek meg. A napilap szerint az önkormányzat az értékesítés előtt "vitte le" az árat, így például a 3200 négyzetméteres hasznos alapterületű Dorottya utcai épülettől 776 millió forint helyett 582 millióért "szabadult meg az önkormányzat".

Az érintett Dorottya utcai ingatlanról korábban a sajtó megírta,  hogy az ott tervezett hotel kisebbségi tulajdonosa Giró-Szász András. A kormányzati kommunikációs államtitkár vagyonnyilatkozata szerint megtartotta 20 százalékos részesedését a Safe Port Projekt Kft.-ben, amely társtulajdonos a Dorottya 8 Hotel Kft.-ben - írta az Index, jelezve: a társaság 2016-ra hárommilliárd forintos költséggel alakít ki egy 120 szobás, háromcsillagos hotelt a korábbi bérházból.

A Blikk cikkére reagálva pénteken az V. kerületi önkormányzat is visszautasított, ők azt, hogy áron alul értékesítették volna a Dorottya utca 8. alatti ingatlant.

Lenkovicsot javasolja Kövér az AB élére

Publikálás dátuma
2014.11.28. 17:02
Fotó: Népszava
Lenkovics Barnabás alkotmánybírót javasolja az Alkotmánybíróság következő elnökének Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Erről Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke tájékoztatta a távirati irodát.  Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság (Ab) elnökét titkos szavazással, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választja meg. A szavazás december 1-jén, a napirend elfogadása után lesz.  Paczolay Péternek, az Ab jelenlegi elnökének megbízatása 2015. február 24-én jár le.

Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés, a szervezetről, hatáskörről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon született döntés.

Mi az Alkotmánybíróság legfőbb feladata? - teszi fel a kérdést, amire rögvest választ is ad a kormányzati portál,  a kormany.hu.

"Az Alkotmány az állam alaptörvénye, amely tartalmazza az állam felépítésével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. Az Alkotmány a legmagasabb szintű norma Magyarországon, amely azt jelenti, hogy nem lehet olyan jogszabályt hozni, amely ellentétes annak tartalmával. Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB), a rendes bíróságtól teljesen függetlenül, eltérő hatáskörrel működik mint az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme.

Ki és hogyan lehet alkotmánybíró?

Az Alkotmánybíróság tagjává megválasztható minden olyan büntetlen előéletű, és az országgyűlési képviselők választásán választható magyar állampolgár, aki jogász végzettséggel rendelkezik, és 45. életévét betöltötte, továbbá kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár, vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora), vagy legalább húszévi jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik. A meghatározott jogi szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell eltölteni, amely betöltésének feltétele a jogász végzettség."

A jelenlegi elnök, Paczolay Péter alkotmánybírói mandátuma jövő februárban jár le, ezzel egyidőben szűnik meg az elnöki megbízatása is. Noha elvileg újra megválaszthatnák alkotmánybírónak, Paczolaynak, a  kormányt érintő időnként kritikus hangvételű állásfoglalásai ezt eleve nem valószínűsítik. 

Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke az MTI-nek azt mondta: a közjogi tisztségviselők személyére - ha csak a vonatkozó törvény másként nem rendelkezik - a házelnök tesz javaslatot, vagyis Kövér Lászlónak van indítványtételi joga. A jelöltet pedig – ha a házelnök ezt kéri - meg fogja hallgatni az igazságügyi bizottság, bár döntési jogosultsága nincs. 

A sajtó  a héten már találgatni kezdett az új elnök személyét illetően, és  legtöbbször Lenkovics Barnabás neve merült fel. A sajtó a találgatások kapcsán arra is emlékeztet, hogy a 2007 márciusa óta alkotmánybíró Lenkovics az egyik kulcsfigurája annak a folyamatnak, amelynek eredményeképpen a testület többségét a kormány döntéseinek támogatói teszik ki, egyre halkultak a kritikusabb hangok.

OEVB: Valóban a szocialista indulóé az újpesti mandátum

Megállapította a vasárnapi újpesti időközi országgyűlési képviselő-választás eredményét pénteki ülésén a fővárosi 11-es számú országgyűlési egyéni választókerület választási bizottsága (oevb): a mandátumot Horváth Imre, a Magyar Szocialista Párt jelöltje kapta.

A főváros 11. számú országgyűlési egyéni választókerületében Kiss Péter szocialista képviselő halála miatt kellett időközi országgyűlési választást tartani. A vasárnapi voksoláson a szavazatok 98,72 százalékos feldolgozottságánál Horváth Imre, a Magyar Szocialista Párt jelöltje nyerte a választást, 13 164 szavazatot kapott és ezzel a szavazatok 50,62 százalékát szerezte meg. A második helyen Hollósi Antal Gábor, a Fidesz-KDNP jelöltje végzett, a választópolgárok 30,67 százaléka támogatta, 7975 szavazatot kapott.

Az eredmény azonban vasárnap nem volt végleges, mivel csaknem 400 szavazatot még nem számláltak meg.

Az időközi választáson ugyanis lehetőség volt arra, hogy a választópolgárok Magyarország külképviseletein adják le szavazatukat, kilenc külképviseletre 17-en jelentkeztek szavazásra, de csak hét külképviseleten szavaztak, 15-en. A külképviseleti szavazatokat tartalmazó urnákat a hét elején hozták Magyarországra. A külképviseleti szavazatokat pénteken egy előre kijelölt szavazókör felbontatlanul lezárt urnáiban lévőkhöz keverték az átjelentkezéssel szavazók voksaival együtt, és a voksokat a kijelölt szavazatszámláló bizottság számlálta össze. 

A szavazatszámláló bizottságnak 388 voksot kellett összeszámlálnia: ebből 15 érkezett a külképviseletekről, és 8-an átjelentkezéssel szavaztak. A szavazatszámláló bizottság egy érvénytelen szavazólapot talált az urnában.

Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság határozatában megállapította: a mandátumot Horváth Imre (MSZP) nyerte. Horváth Imrére 13 338 szavazat érkezett, Hollósi Antal Gábor 8099 voksot kapott, Urbán Flórián (Jobbik) 2602-t, Kanász-Nagy Máté (LMP) 1332-t. Az oevb határozata ellen három napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani.