Védi a korrupciót a Fidesz

Publikálás dátuma
2014.11.28. 06:00
Horváth András és a KElleSZ december 4-ére újabb tüntetést szervez a Kossuth térre FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Akadályozza a Fidesz, hogy megalakuljon a NAV-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság, de a kabinet sem kezdeményezett független vizsgálatot a hivatal korrupciógyanúba keveredett, s emiatt Amerikából kitiltott vezetői, valamint az áfacsalások ügyében. Lényegében egyetlen, illetékes hatóság sem teszi a dolgát az ügyben, így könnyen úgy tűnhet: az Orbán-kormány a korrupció fenntartásában érdekelt.

Bár először felvette napirendjére az Országgyűlés igazságügyi bizottsága a NAV-ügyet vizsgáló bizottság létrehozásának javaslatát, végül a kormánypárti képviselők mégis levették, s nem voltak hajlandóak tárgyalni a témáról. A fideszes tagok egyetlen érvként azt hozták fel, hogy több időre van szükségük. Azt ugyan nem tudni, mihez, hiszen a bizottság megalakításához szükséges képviselői aláírás megvan - valamennyi ellenzéki párt támogatja a vizsgálatot -, a testület céljai pedig október közepe óta ismertek.

Az ülés után Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, Szél Bernadett, a párt társelnöke, Horváth András, a NAV volt munkatársa és Vágó Gábor, az LMP egykori képviselője - utóbbiak ketten a Korrupcióellenes Szövetség (KElleSZ) alapító tagjai is - próbálták értelmezni a történteket. Schiffer szerint a a kormánypártok azért vették le a javaslatot a napirendről, mert még nincs álláspontja az ügyben a kormánynak. Pedig idejük lett volna rá október 17-e óta, ekkor nyújtották be a javaslatot - tette hozzá Szél.

Az áfacsalási botrányt kirobbantó volt adóellenőr Horváth kiemelte: azért is szükség lenne a bizottságra, mert a NAV-nál éppen azok vizsgálták ki az ügyet, aki érintettek lehetnek hivatali visszaélésekben. Ismét cáfolta, hogy a NAV-jelentés bizonyítaná állításainak megalapozatlanságát, és javasolta, mindenki nézzen utána azon dokumentumoknak, amelyeket a NAV nyilvánosságra hozott.

Egyébként a KElleSZ december 4-re minden eddiginél nagyobb civil megmozdulásra számít a NAV-botrány ügyében. Vágó bejelentette: csatlakoznak a korrupcióellenes tüntetéshez, amit egy másik csoport hirdetett meg. Megírtuk: az 1000 milliárdan a tisztességes adózásért Facebook-csoport jövő csütörtökön este 6-ra, a Kossuth térre szervez demonstrációt, amiért a kabinet továbbra sem kezdeményezett független vizsgálatot a NAV korrupciógyanúba keveredett, s emiatt Amerikából kitiltott vezetői, valamint az áfacsalások ügyében.

Nemcsak a kormány adós azonban ezek vizsgálatával, az illetékes magyar hatóságok is. A tegnap bizottsági ülésen a képviselők meghallgatták Polt Péter legfőbb ügyész beszámolóját, amelyből kiderült, hogy tavaly regisztrálták a legtöbb korrupciós bűncselekményt, szám szerint 1105-öt, további részleteket azonban nem közöltek. A Legfőbb Ügyészség (LÜ) szerdán küldte el ismét Polt egy hónappal ezelőtti levelét André Goodfriendnek, az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivőjének, illetve az amerikai igazságügy-miniszternek, aki egyben a legfőbb ügyész tisztét is betölti. Kedden ugyanis az amerikai fél jelezte, hogy "nem rendelkezik" azzal.

Polt levelében "baráti szívességként" arra kérte az amerikai hatóságokat, adják ki bizonyítékaikat a hat magyar állampolgárt, köztük kormányzati tisztviselőket és a NAV elnökét, Vida Ildikót érintő korrupciós ügyben. Ha megkapja az adatokat, haladéktalanul megteszi a törvényben előírt szükséges lépéseket - ígérte Polt. Csakhogy már az érintettek amerikai beutazási engedélyeinek megvonásakor jelezte az Egyesült Államok: nemzetközi jogsegély keretein belül azonnal átadja a bizonyítékait a magyar hatóságoknak, ám eljárás nélkül erre saját törvényei értelmében nincs lehetőség.

Az LÜ mégsem indított eljárást hivatalból; Polt állítja, nincs konkrét ügy, amiben gyanú merült fel. Szigetvári Viktor, az Együtt ügyvezető társelnöke tegnap felszólította a legfőbb ügyészt, hagyjon föl azzal, hogy hülyének nézi a magyarokat, alibizik és bűnsegédként viselkedik a kitiltási ügyben. Indítson nyomozást, és úgy szerezze be a szükséges információkat az amerikai féltől. Erre egyébként az LÜ-nek az Együtt politikusai, valamint egy magánszemély által tett feljelentés nyomán is lehetősége van.

Valamennyi, a korrupciós gyanúk feltárásban érintett közfeladatot ellátó személy és szerv súlyos mulasztásban van a Vida Ildikó adóhatósági elnököt és több társát érintő amerikai kitiltási botrányban és a Horváth András volt adóellenőr által feltárt áfacsalási ügyekben is.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik

Szerző

Horváth Csaba nyílt levele

Ezúton szeretném egyértelművé tenni a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén, a BKK átalakításával kapcsolatban megfogalmazott érveimet. Természetesen nem gondolom azt, hogy az Önök valódi szakmai és érdekképviseleti munkát végző szervezetei azonos megítélés alá esnének a Fidesz kampánycélú, ál-civil szervezetével, a Békemenetet szervező CÖF-fel. A félreérthető megfogalmazásáért elnézést kérek - írja levelében Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője.

A közgyűlésben szakmai vitát folytattunk, ahol a vezető ellenzéki erő politikusaként kizárólag a budapesti közlekedés jövőjét szolgáló döntés érdekében mondtam el a véleményemet, mellőzve a „nagypolitika” szempontjait. Nem az volt ugyanis számomra a kérdés, hogy a fideszes főpolgármester, Tarlós István vagy Orbán Viktor politikai hátszéllel pozícióba került másod-unokatestvére javára döntök-e.

Igaz, sosem titkoltam, ezért Önöket sem érhette meglepetésként: elégedetlen vagyok Vitézy Dávid munkájával, és évek óta a budapestiek érdekét szolgáló változást szorgalmazok. Meggyőződésem szerint a BKK sok hibával, nem jól szervezetten működött, elég csak a Bubi körüli zavarokra, a budaörsi buszsáv kiépítésére vagy a járműbeszerzések körüli botrányokra gondolni. Ezért tartom fontosnak, hogy az eddigi tapasztalatokat értékelve és továbbgondolva az eddiginél hatékonyabb modellt alakítsunk ki.

Az elmúlt négy évben a nyilvánosság a BKK győzelmi jelentéseitől volt hangos, arról azonban minden alkalommal „elfeledkeztek”, hogy az általam is támogatott beruházások túlnyomó többsége 2010 előtt indult, vagy már előkészítés alatt állt. Ilyenek az 1-es és a 3-as villamos felújítása és meghosszabbítása, a budai fonódó villamoshálózat kialakítása, a FUTÁR vagy akár a BuBi, illetve a buszsávok és a P+R parkolók, amelyek több éves csúszással készültek el.

Önöknek természetesen kétségbevonhatatlan joguk van ahhoz, hogy bármelyik fővárosi politikust kritizálják vagy támogassák. Ezt én tiszteletben tartom, ugyanakkor le kell szögeznem: nekem nem pusztán jogom, de szakmai kötelességem véleményt mondani. Tartozom ezzel azoknak, akiknek a támogatásával és akaratából a Fővárosi Közgyűlés tagja vagyok. Tehát a választók iránti elkötelezettségemen az sem változtat, ha az Önök szimpatizánsaitól 462 darab, azonos tartalmú e-mailt kapok.

A „békemenetes” hasonlat valóban nem volt szerencsés, de mindössze arról szólt, hogy bár fontos, hogy a politikusok megismerjék az egyes kezdeményezések támogatóinak véleményét, de sem az EU-ellenes szabadságharc, sem Vitézy Dávid megítélése ügyében nem lehet a döntésünk kizárólagos alapja egy ilyen email-kampány.

Továbbra is az a szakmai álláspontom, hogy a BKK eddig mutatott teljesítménye nem győzött meg arról, hogy rájuk kellene alapoznunk a budapesti közlekedés jövőjét.

Ugyanakkor újra megerősítem: nem teszek egyenlőségjelet a CÖF és az Önök tevékenysége közé, és sajnálom, ha a félreérthető mondataimmal bárkit is megbántottam.

Szerző

Lázár bekebelezi az EU-t is?

Publikálás dátuma
2014.11.27. 20:04
Fotó: Népszava
Több fontos feladatkör január 1-től átkerül a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól a Miniszterelnökséghez. A változtatást Fodor Gábor, a parlament törvényalkotási bizottságának független tagja szúrta ki, a fideszes tagok is a testület ülésén szembesültek a kormány terveivel. Sem maga a javaslat, sem a kormány illetékese nem adott érdemi indoklást a lépésre.

A Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerül az európai integrációs ügyekhez kapcsolódó feladat- és hatáskörök jelentős része. Csütörtökön ehhez kapcsolódóan fogadott el módosító javaslatot az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága. Az egyes jogállási törvényekhez benyújtott előterjesztés szerint a brüsszeli állandó képviselet szakmai irányítását és a munkáltatói jogok gyakorlását is Lázár János hatáskörébe utalnák január 1-jétől. Mindez eddig a külgazdasági és külügyminiszter hatásköre volt. A változtatás alapvetően a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet módosítását igényli, ez folyamatban van - áll a módosítóban.

A parlament honlapján található iromány indoklása mindössze elmagyarázza a jogszabály-változtatásokat, érdemi okfejtést a változtatás szükségességéről nem tartalmaz. Csupán annyi szerepel benne, hogy "a kormány döntése értelmében". Azaz, mert csak. Sőt, forrásaink szerint, amikor csütörtökön a törvényalkotási bizottság ülésén Fodor Gábor feltette az idevágó kérdéseit, maguk a fideszesek is riadtan néztek össze, láthatóan nem volt tudomásuk a kormány terveiről.

Az ülésen jelen lévő Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a Liberálisok független képviselőjének felvetésére mindössze annyit felelt: "a kabinetnek lehetősége van változtatni a kormányzati szerkezeten. Ezt most megtette". Amikor pedig Fodor a változtatás szakmai indokát firtatta, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke igyekezett menteni a helyzetet, ugyanakkor úgy tűnt, maga Gulyás Gergely is csak a helyszínen szembesült azzal, mit kell támogatnia.

Fodor egyébként írásbeli kérdésekkel is fordul Lázárhoz: arra kíváncsi, hogy mi indokolja a változtatást, a külügyi feladatok átcsoportosítását, mi a célja a változtatásnak, és hogy tud-e arról, hogy a módosítással megszűnik a külügyminisztérium Magyarországon. A Liberálisok szerint ugyanis azzal, hogy az európai ügyeket, a brüsszeli állandó képviselet irányítását és a diplomaták munkáltatói jogát elveszik Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől, lényegében megszűnik a külügyi tárca. "Úgy látszik, Orbán Viktor kizárólag Lázár Jánosban bízik már, óriástárcáját folyamatosan bővíti" - közölte a párt.

Balázs Péter: hatalmi szervezkedés

Önmagában arra, hogy az EU-s ügyeket a Miniszterelnökség, azaz a kancellária koordinálja, van példa Európában, s akár jól is működhet egy ilyen rendszer, noha az uniós államok többségében a megfelelő felhatalmazással és szakértelemmel rendelkező külügyminisztériumok végzik ezt a feladatot - kommentálta a fejleményeket lapunknak Balázs Péter. A volt külügyminiszter szerint a brüsszeli állandó képviselet jelentősége nem lebecsülendő, hiszen ott összpontosul legfontosabb szövetségesünkkel, az EU-val ápolt valamennyi diplomáciai kapcsolatunk. Azzal, hogy a kormányfő ezt kiveszi a külügyi tárca által kezelt diplomáciai hálózatból, nagyon fontos szálak szakadhatnak meg.

Balázs szerint ráadásul a szándék is megkérdőjeleződik azzal, hogy a diplomáciai testület munkáltatói jogait is elviszi a Lázár-tárca. "Ez ugyanis már hatalmi szervezkedés, a kormányzati koordinációhoz erre semmi szükség, ez csak a diplomaták függőségi helyzetbe hozását célozhatja, hiszen így azt üzenik a kinn dolgozóknak, hogy Lázár bármikor hazaküldheti őket" - fogalmazott. Balázs szerint ráadásul ez az átszervezés tovább ront a KKM nemzetközi pozícióin is. Szijjártó ugyanis igen kellemetlen helyzeteknek néz majd elébe a havonta megrendezett EU-s külügyminiszteri találkozókon, vagy bármely uniós tagállammal folytatott diplomáciai egyeztetéseken.

Szerző