Ezren is megúszhatják

Publikálás dátuma
2014.11.26. 06:18
A vádismertetés csütörtökön folytatódik FOTÓ: MTI/KOVÁCS TAMÁS
A vádirat ismertetésével kezdődött a nyelvvizsgacsalási botrányként elhíresült ügy elsőfokú tárgyalása a Budapest Környéki Törvényszéken. A tegnapi tárgyaláson Sz.I-né. elsőrendű vádlott és 40 társa ellen indult az eljárás.

A vád szerint a nyelvvizsga-bizonyítványok korrupciós megszerzésére szakosodott bűnszervezet tíz évig tevékenykedett, felszámolása 2013 márciusában kezdődött meg.

A vádlottak között

A vádlottak között vannak az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központjának mint vizsgaközpontnak egykori munkatársai, valamint a budapesti NovoSchool Kft., a vecsési Studium 98 Nyelviskola és Oktatási Központ Kft. és a TIT Teleki László Ismeretterjesztő Egyesület váci szervezetének alkalmazottai.

A bűnszervezet tagjai személyesen, újságokban, szórólapokon toborozták azokat, akik pénzért akartak német vagy angol nyelvből közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgához jutni, s ezért százezer és kilencszázezer forint közötti összeget kértek.

A bűnszervezet tagjai a nyelvvizsgáztató helyek dolgozóinak megvesztegetése révén megszerezték az írásbeli és

laborfeladatokat, és ezekből személyre szabott megoldásokat készítettek, amelyeket a vizsgázók megkaptak. A vizsgáztatók a szóbelin előre egyeztetett kérdéseket tettek fel.

Havonta átlagosan harmincan jutottak így bizonyítványhoz; köztük rendőrök, pénzügyőrök, büntetés-végrehajtási dolgozók, tűzoltók, valamint több ügyvéd, egyetemi oktató, végrehajtó és élsportoló.

Az ügyészségnek olyan lista került a birtokába, amelyen névvel, telefonszámmal, illetve a vizsga típusa alapján pontosan vezették, hogy kik fizettek, sőt azt is nyilvántartották, hogy ki volt a közvetítő, aki az „ügyfeleket” beszervezte.

A Pestvidéki Nyomozó Ügyészség nyár végén 1009 gyanúsítottal szemben fejezte be a nyomozást, és 41 ember ellen emelt vádat folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt.

Több mint 900 gyanúsított esetében vádelhalasztást alkalmazott, 25-öt megrovásban részesítettek, körülbelül 30 emberrel szemben pedig – bizonyíték hiányában - megszüntették a nyomozást.

Mivel a vádelhalasztás ellen 76-an panasszal éltek, velük szemben vádemelésre került sor, így a vádlottak száma 117 főre ugrik.

Koszta János, a törvényszék szóvivője elmondta: 40 rendőr, 10 pénzügyőr, két tűzoltó, egy büntetés-végrehajtási dolgozó, ügyében katonai bíróság jár el, mert a bűncselekményt a szolgálati helyükön vagy szolgálati viszonyukkal összefüggésben követték el, ezért lehetséges, hogy az ügy - mind a 117 szereplővel - katonai bíróságon folytatódik.

A kenőpénzeket elfogadók között volt, aki 31 millió forintot kapott összesen 451 embertől; az elsőrendű vádlott, Sz. I.-né 1391 emberrel került így kapcsolatba és közel 28 millióban részesült, míg egy házaspár 30 milliót szedett össze.

Érintett lehet az Alkotmánybíróság bírájának, Czine Ágnesnek a fia is - írta a Blikk. A  fiatalembert megrovásban részesítették.

A gyanúsítottak között van Répássy Róbert államtitkár kabinetfőnöke, Szíjgyártó Judit, akit nemrégiben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezető munkatársává neveztek ki.

Vásárolhatta nyelvvizsga-bizonyítványát a Barátok közt egykori Hoffer Misije, a 42 éves Halász Gábor, akinek tegnap távoznia kellett, miután védője nem jelent meg, így vele szemben nem lehetett ismertetni a vádat.
 

Szerző
Frissítve: 2014.11.25. 20:35

Tíz órát dolgoztat Lázár

Publikálás dátuma
2014.11.26. 06:07
Államigazgatás: a reform ellenreformja? FOTÓ: NÉPSZAVA
Nemcsak a Miniszterelnökségen, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztériumban is tíz órát kell dolgozniuk a köztisztviselőknek - tudta meg lapunk, azután, hogy a Magyar Nemzet megírta: lerövidítik decembertől a kormányablakok nyitva tartását és a Miniszterelnökség után több minisztériumban is bevezethetik a tízórás munkaidőt. Utóbbiról a Népszava már tavaly ősszel beszámolt, akkor válaszul a Miniszterelnökség lemondta lapunk előfizetését.

Lerövidítik decembertől a kormányablakok nyitva tartását, viszont a Miniszterelnökség után több minisztériumban is bevezethetik a tízórás munkaidőt – írta a Magyar Nemzet. A Miniszterelnökség a 2012 óta Lázár János államtitkár irányítása alatt tért át a 10 órás munkarendre 2013 októberében: kötelezővé tették a 7:30-tól 17:30-ig tartó munkaidőt.

Lapunk a Miniszterelnökségen bevezetett munkarendről már tavaly októberben beszámolt; informátorunk fizetés nélküli ügyeletekről beszélt, amelyet este, hétvégén és ünnepnapokon is vállalni kellett. Cikkünkre akkor „Reagálás a Népszava valótlanságaira” címmel küldött levelet a Kormányzati Információs Központ (KIK), amelyben nem tagadta, hanem megerősítette a megjelenteket és kiegészítette azzal, hogy a Miniszterelnökség azonnali hatállyal lemondja a Népszava előfizetését. A KIK azt írta: elfogadhatatlan, hogy a Népszava nyilvánvaló politikai célzattal próbált feszültséget kelteni a Miniszterelnökségen dolgozók munkarendjével kapcsolatban.

Azt írtuk ugyanis, hogy pluszpénz vagy szabadnap nélkül kell a túlmunkát vállalni. Válaszuk szerint "a munkatársak számára a kormányfő támogatása megtiszteltetést jelent, a munkáltatói intézkedéseket teljes mértékben elfogadják. Aki ezzel a gyakorlattal nem tudott egyetérteni, annak lehetősége volt a közigazgatáson belül máshol elhelyezkedni." Érdeklődtünk arról is, hogy mivel a napi tízórás munka ellentétes a Munka törvénykönyvével, mivel, hogyan díjazzák a többletmunkát. Válaszuk szerint "a napi tíz órás munka nem ütközik jogszabályba, tekintettel arra, hogy a Miniszterelnökégen dolgozó kormánytisztviselőkre nem az Mt., hanem a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozik

Lerövidítik viszont a kormányhivatalok nyitva tartását, amelyet még Navracsics Tibor minisztersége alatt, az ügyfélbarát ügyintézés jegyében hosszabbítottak meg azért, hogy az átlagos munkaidőn kívül is lehessen ügyeket intézni. A nyitva tartás kerületenként és megyénként is változhat, de a hétfői és csütörtöki munkarend egységes lesz: hétfőnként 7-től 17 óráig, csütörtökön pedig 8-tól 18 óráig lesznek nyitva a kormányablakok az eddigi reggel 8-tól este 8-ig tartó nyitva tartás helyett - írta a Simicska Lajos médiabirodalmához tartozó Magyar Nemzet.

Megszűnik a munkaügyi hivatal
Ízekre szedi a kormány a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt, amely meg is szűnik a jelenlegi formájában - értesült a VS.hu. Ez a költségvetési törvény tervezetének egy megjegyzéséből derül ki: "az intézmény jelenleg átszervezés alatt áll". A döntés indoklásaként Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter fogyasztóbarát szolgáltatásokról beszélt, de a pénz nagy részét valójában közfoglalkoztatásra költik. A kormány megerősítette, hogy jövőre biztosan megszűnik a Nemzeti Munkaügyi Hivatal, és a kormányhivatali rendszer átalakításával a különböző funkciói is más-más minisztériumokhoz kerülnek.

Az új ciklusban a Miniszterelnökséget már miniszterként vezető Lázár az elmúlt időszakban azt hangoztatta, hogy leépítések várhatóak a jövőben a közszolgák és köztisztviselők körében, mert uniós mércével mérve túl magas a foglalkoztatottak száma. Ezzel szemben a Magyar Nemzetnek a Miniszterelnökség azt válaszolta, a nyitvatartási idő lerövidülése miatt nem lesz létszámleépítés, hiszen eddig is két műszakot kellett szervezni a létszámhiány miatt. Arra nem válaszoltak a lapnak, hogy az előzőleg bevezetett tízórás munkaidő miatt hányan veszítették el állásukat, vagy mondtak fel önként. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy több családos dolgozó is felmondásra kényszerült, mert a bölcsődék és óvodák átlagosan csak délután ötig tartanak nyitva. Az így megüresedett helyeket fiatalokkal töltötték fel, akikkel az állam is jobban jár, hiszen olcsóbb munkaerőnek számítanak, mint a már hosszabb munkaviszonnyal rendelkező beosztottak. Múlt héten kiderült, a Miniszterelnökségen 2010-ben átlagosan még csak 93-an dolgoztak, idén pedig már átlagosan 740-en.

A lap szerint más tárcáknál is bevezették a tízórás munkarendet, de kérdéseikre csak a honvédelmi tárca válaszolt azzal, hogy nem tervezik a munkaidő változtatását. A Népszava információja szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium köztisztviselői ősztől azonban a Lázár által bevezetett tízórás munkarendben dolgoznak.

Lázár szeptemberben jelentette be az Államreform 2 nevű programot, amely 2015 január elsején indul és része lesz az állami rezsicsökkentés, vagyis az állami szolgáltatások díjának csökkenése. Lázár akkor azt mondta, bőségesen van még tennivaló a közigazgatásban. Példaként említette, hogy mindenki legalább egy igazolványhoz ingyen jutna hozzá az új rendszerben. Céljai között szerepel egy jóval hatékonyabb államapparátus felépítése, az okmányiratok egységes ügyintézése és az ügyintézési határidő 21-ről 15 napra való csökkentése. A közigazgatás átalakítását Navracsics közigazgatási és igazságügyi miniszter indította útnak az előző ciklusban. Célja nem csak a közigazgatás megreformálása volt, hanem az állam és a polgárok viszonyrendszerének megváltoztatása. Erre kínált megoldást az országszerte létrehozott kormányablak-hálózat és a járási rendszer visszaállítása. E program keretében emelték a nyitvatartási időszakot is. Lázár miniszteri kinevezésével és Navracsics uniós biztossá "száműzésével" azonban - úgy tűnik - a kormány elkezdte visszabontani Navracsics reformjait.

Eladósodó költségvetési intézmények
Csúcsközelbe emelkedett a költségvetési intézmények adóssága - írta a Világgazdaság.
A Magyar Államkincstár adatai szerint október végére az Emmi alá tartozó Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (Klik) 6,9 milliárdnyi tartozása volt, ami több mint a duplája a szeptemberinek. 17,5 milliárd kifizetetlen számlája van továbbá a Miniszterelnökségnek és 2,2 milliárd a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). A NAV ezzel az összeggel nem fért be a tíz legnagyobb tartozással rendelkező állami intézmény közé.
A listán többek között szerepel a Pécsi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem is. A költségvetési szervek adóssága egy hónap alatt összesen nyolcmilliárd forinttal nőtt. Ha a növekedés tartós marad, akkor év végére százmilliárdos csúcsot dönthet a költségvetési intézmények adóssága.



 

Saját pozícióját védi Vitézy?

Publikálás dátuma
2014.11.26. 06:05
Fotó: Népszava
Forrásaink szerint Vitézy Dávid levélben értesítette az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD) arról, hogy a Fővárosi Közgyűlés új budapesti csúcsholdingot állít fel, ezért több feladatot is elvesz az általa irányított a BKK-tól, sőt annak éléről is elmozdítja. A bank úgy tudjuk erre azt közölte, ha a szerződés feltételei megváltoznak, visszavonhatják a hitelt. 

A portfolio.hu hétfőn azt írta, a bank felbonthatja az elektronikus jegyrendszer finanszírozásáról szóló, fővárossal kötött szerződését, ha elmozdítják a BKK éléről Vitézyt, vagy jelentősen szűkül a központ hatásköre. A portál információi szerint ugyanis az EBRD csak a jelenlegi struktúrában működő BKK-val látja biztosítottnak a több mint 16 milliárd forintos hitel fedezetéül vállalt növekvő jegyárbevételt.

A főváros vezetői szerint az átalakítás, amelynek előkészítéséről ma dönt a közgyűlés, olyan elképzelést nem tartalmaz, ami az EBRD-vel kötött megállapodással ellentétes lenne, de az ügyben egyeztetni fognak a bankkal. Nem számítanak arra, hogy konkrét személyhez kötnék a finanszírozást. Többek szerint Vitézy saját pozícióját akarta védeni azzal, hogy elterjesztette, távozásával, illetve a központ átszervezésével veszélybe kerülhet a hitel.

A Fővárosi Közgyűlés ma dönthet a közlekedésszervezési és a városigazgatási koncepció alapelveiről. A javaslat szerint a BKK-t a Budapesti Városigazgatás Holding (BVH) Zrt.-be integrálnák. A Tarlós István főpolgármester és Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok által jegyzett javaslat értelmében a BKK Zrt. és a főváros közötti, a BKV Zrt. tulajdonosi jogainak gyakorlására irányuló megbízási szerződést, így a BKK-nak a BKV feletti egyes tulajdonosi irányítási, utasítás adási jogait megszüntetnék.

Szerző