Előfizetés

Ferenc pápa felszólal Strasbourgban

Ferenc pápa kedden délelőtt Strasbourgba látogat, és beszédet mond az Európai Parlament ülésén. A katolikus egyházfőt Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke hívta meg tavalyi, vatikáni látogatása során.

Ferenc pápa a protokoll szerint vatikáni államfőként szólal fel az EP-ben. Az államfők látogatását a szokásjog megkülönbözteti a politikai felelősséget viselő kormányfők felszólalásától: az utóbbiaknak, mint azt Orbán Viktor is megtapasztalhatta, állniuk kell a képviselők sokszor kemény kérdéseit és kommentárjait.

Az egyházfő programja

Az előzetes program szerint a pápa 10.30-kor érkezik az épületben lévő zászlókhoz, itt üdvözlik, majd eljátsszák a himnuszokat. Ezt követően a protokollbejárathoz megy, innen gyalogol fel a fehér csigalépcsőn a plenáris teremhez. Beszédét 11.15-kor tartja.

Ezt követően tárgyal Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Martin Schulz-cal, az EP elnökével, valamint az Európai Tanács élén álló Herman Van Rompuy-jel.

Ferenc pápa beszéde után természetesen nem lesz politikai vita. A szocialista parlament elnök által kezdeményezett meghívást egyes baloldali képviselők azzal bírálták, hogy az ellentétes az Európai Parlament vallási semlegességével, de ezt a véleményt nagyon kevesen osztják az EP-ben.

A pápa beszédében várhatóan felszólal a rasszizmus és a vallási intolerancia bármely formája ellen.

Ferenc pápa strasbourgi látogatása azért is jelentős, mert korábban olyan

cikkek is napvilágot láttak, amelyek szerint külpolitikájának nem tartozik prioritásai közé Európa, illetve az Európai Unió.

Sokakat meglepett az is, hogy első hivatalos európai lelkipásztori látogatása, idén szeptemberben, Albániába vezetett, ahol kisebbségben élnek a katolikusok.

Ugyanakkor a pápa éppen arra akarta felhívni a figyelmet ezzel, hogy a balkáni államban a különböző vallások békében élnek egymás mellett.

A pápa felszólalását az Európai Parlament honlapján élőben közvetítik.

Hiába harcolnak a korrupció ellen

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2014.11.25. 06:32
Vlagyimir Putyin és Viktor Kirilenko, a Roszatom főnöke FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASHA MORDOVETZ
Korrupciós botrányoktól hangos a világ. Nagyhatalmú politikusokat, neves köztisztviselőket sodor el a politikai áradat. Vagy éppen ellenkezőleg, rendíthetetlenül állják a vihart, mintha mi sem történt volna.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2013 decemberében jelentette be, hogy meg fogják adóztatni az orosz tulajdonban lévő offshore-vállalatokat, mivel az export közel ötöde és az ország 50 milliárd dollár értékű külföldi befektetéseinek a fele ezeken a cégeken keresztül bonyolódik.

Most megteszik. A külföldi cégekben érdekelt orosz résztvevőknek jelentős mértékű jövedelemadót kell majd fizetniük.

Az oroszok többsége nem hisz abban, hogy úrrá lehet lenni az egész országot behálózó korrupción.

A Levada-központ közvéleménykutató-intézet legfrissebb felméréséből az derül ki, hogy a megkérdezettek 43 százaléka a legkorruptabbaknak az állami közbiztonsági felügyelet, a GIBDD embereit tekinti.

Nem sokkal lemaradva következnek a rendőrök (39 százalék), a vámosok (35 százalék), a helyi hatalmi szervek tisztviselői (33 százalék), az Állami Duma képviselői (31 százalék), a kormányzók (29 százalék), a bírák (29 százalék).

Továbbá a szövetségi minisztériumok és hivatalok tisztviselői (26 százalék), az elnöki adminisztráció tisztviselői (20 százalék), a politikai pártok és mozgalmak munkatársai (20 százalék), a Szövetségi Biztonsági Szolgálat és más szolgálatok munkatársai (17 százalék), sőt, a kormány miniszterei (16 százalék).

A sor végén maga a kormányfő és az elnök is helyet kapott 10, illetve 8 százalékkal. És akkor még nem soroltuk azokat a lesújtó véleményeket, amelyek „csak” közepes mértékben tekintik korruptnak az intézményeket. Ha mindezt összeadnánk, alig maradna tiszta hely ezen a különleges térképen.

A társadalom ítélete senkit sem kímél. A vesztegetést tartják a korrupció leggyakoribb formájának. Az ítéletmondók őszinteségénél csak a pesszimizmusuk nagyobb.

Egyharmaduk teljesen feleslegesnek tartja a korrupció elleni harcot. Aki még valamennyire bízik is a sikerben, az a magas beosztásban lévők közötti tisztogatásban látná a kiutat.

Vlagyimir Putyin felszólított a korrupcióellenes program következetes végrehajtására, újabb elképzelések láttak napvilágot, pedig korrupcióellenes programokból túlkínálat van.

Most is az a legfőbb kérdés, mint eddig: megelégednek-e a kinyilatkoztatásokkal, a formális lépésekkel, vagy végre mélyebbre ásnak. A jelek szerint volna mit találni.

Hiába harcolnak a korrupció ellen

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2014.11.25. 06:32
Vlagyimir Putyin és Viktor Kirilenko, a Roszatom főnöke FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SASHA MORDOVETZ
Korrupciós botrányoktól hangos a világ. Nagyhatalmú politikusokat, neves köztisztviselőket sodor el a politikai áradat. Vagy éppen ellenkezőleg, rendíthetetlenül állják a vihart, mintha mi sem történt volna.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2013 decemberében jelentette be, hogy meg fogják adóztatni az orosz tulajdonban lévő offshore-vállalatokat, mivel az export közel ötöde és az ország 50 milliárd dollár értékű külföldi befektetéseinek a fele ezeken a cégeken keresztül bonyolódik.

Most megteszik. A külföldi cégekben érdekelt orosz résztvevőknek jelentős mértékű jövedelemadót kell majd fizetniük.

Az oroszok többsége nem hisz abban, hogy úrrá lehet lenni az egész országot behálózó korrupción.

A Levada-központ közvéleménykutató-intézet legfrissebb felméréséből az derül ki, hogy a megkérdezettek 43 százaléka a legkorruptabbaknak az állami közbiztonsági felügyelet, a GIBDD embereit tekinti.

Nem sokkal lemaradva következnek a rendőrök (39 százalék), a vámosok (35 százalék), a helyi hatalmi szervek tisztviselői (33 százalék), az Állami Duma képviselői (31 százalék), a kormányzók (29 százalék), a bírák (29 százalék).

Továbbá a szövetségi minisztériumok és hivatalok tisztviselői (26 százalék), az elnöki adminisztráció tisztviselői (20 százalék), a politikai pártok és mozgalmak munkatársai (20 százalék), a Szövetségi Biztonsági Szolgálat és más szolgálatok munkatársai (17 százalék), sőt, a kormány miniszterei (16 százalék).

A sor végén maga a kormányfő és az elnök is helyet kapott 10, illetve 8 százalékkal. És akkor még nem soroltuk azokat a lesújtó véleményeket, amelyek „csak” közepes mértékben tekintik korruptnak az intézményeket. Ha mindezt összeadnánk, alig maradna tiszta hely ezen a különleges térképen.

A társadalom ítélete senkit sem kímél. A vesztegetést tartják a korrupció leggyakoribb formájának. Az ítéletmondók őszinteségénél csak a pesszimizmusuk nagyobb.

Egyharmaduk teljesen feleslegesnek tartja a korrupció elleni harcot. Aki még valamennyire bízik is a sikerben, az a magas beosztásban lévők közötti tisztogatásban látná a kiutat.

Vlagyimir Putyin felszólított a korrupcióellenes program következetes végrehajtására, újabb elképzelések láttak napvilágot, pedig korrupcióellenes programokból túlkínálat van.

Most is az a legfőbb kérdés, mint eddig: megelégednek-e a kinyilatkoztatásokkal, a formális lépésekkel, vagy végre mélyebbre ásnak. A jelek szerint volna mit találni.