Obama ajánlata

Publikálás dátuma
2014.11.22. 06:32
Hiába várt a kongresszusra, saját hatáskörében lépett Obama FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/
Hiába várt évekig a kongresszusra, ezért saját hatáskörében lép a bevándorlási rendszer átalakítására Barack Obama. Az amerikai elnök péntekre virradóra (helyi idő szerint csütörtökön este) tévébeszédben jelentette be: elnöki rendelettel majd ötmillió illegális bevándorlónak ad módot, hogy legalizálja helyzetét. A kongresszus mindkét házában többségbe került republikánusok máris fogadkoznak, mindent meg fognak tenni, hogy az elnök egyoldalú lépését meghiúsítsák.

Fehérházi beszédében Obama rámutatott, az amerikai bevándorlási rendszer összeomlott, s ezt mindenki pontosan tudja. Mégis, évtizedek óta senki nem tett semmit, hogy érdemben rendezze a becslések szerint 11-12 millió illegális bevándorló helyzetét. Az amerikai elnök elismerte, saját hatáskörében csak korlátozott megoldást tud kínálni, az illegális bevándorlás átfogó reformja továbbra is a kongresszusra vár. Másfél évvel ezelőtt a demokrata többségű szenátus elfogadott egy kétpárti tervezetet, a republikánus többségű képviselőházban azonban nem voltak hajlandók szavazni róla. Ezért lépett most egyoldalúan Obama, akinek már csak két éve maradt hátra, hogy egykori kampányígéretét teljesítse. Obama többször is idézte elődjét, George W. Busht, aki szintén hiábavalóan próbálkozott a bevándorlás rendezésével.

Az elnöki rendelet azokat érinti, akik legalább öt éve tartózkodnak illegálisan az Egyesült Államokban, akiknek a gyerekei amerikai állampolgárok, vagy zöld kártyával rendelkeznek. Azokra is vonatkozik, akiket szülei gyerekként vittek illegálisan Amerikába, az ő helyzetüket már korábban próbálták rendezni, e program (DACA) korhatárát most 20-ról 30 évre emelik. Obama terve értelmében ezek a bevándorlók, ha papírokkal igazolják, hogy az elmúlt öt évben az Egyesült Államokban éltek, dolgoztak, s nem büntetett előéletűek, regisztráltatják magukat, befizetik a 465 dolláros díjat, akkor három évre szóló munkavállalási engedélyt válthatnak ki. A legfontosabb: ez idő alatt nem toloncolhatják ki őket. (Obama hivatalba lépése óta évente 400 ezer illegális bevándorlót deportáltak.) Az elnök hangsúlyozta, arra nincs jogi felhatalmazása, hogy állampolgárságot vagy akár zöld kártyát adjon az illegális bevándorlóknak. Az érintettek kapnak ugyan társadalombiztosítási számot, de nem járnak nekik szociális juttatások. Kikérte magának, hogy „amnesztiát” adna a papírok nélkül amerikai területen élőknek, s a határőrizet megszigorítását is ígéri. A rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik a jövőben maradnak papírok nélkül Amerikában, s senkit nem sorolnak előbbre a zöld kártyára várakozók közül. „Azoknak a honatyáknak, akik megkérdőjelezik, hogy jogomban áll javítani a bevándorlási rendszeren, azt üzenem: fogadjanak el egy törvényt!” – mondta Obama, emlékeztetve, valamennyi korábbi republikánus és demokrata elnök élt az elnöki rendeletek eszközével.

Obama ajánlata túl sok a republikánusoknak, túl kevés ugyanakkor a demokratáknak, s távolról sem orvosolja az illegális bevándorlás szerteágazó problémakörét. A papírok nélkül élők alig felét mentesíti átmenetileg a kitoloncolás veszélye alól, s sokan nem fognak tudni a feltételeknek megfelelni. Republikánus oldalról ennek ellenére össztüzet zúdítottak a tervezetre. Mitch McConnell, januártól a szenátusi republikánus többség vezetője egyenesen azt vizionálta, hogy illegális határátlépők fognak meghalni, mivel Obama tervezete új bevándorlási hullámot indíthat el. A kongresszusi többség számos ellenlépést fontolgat: a legkézenfekvőbb, hogy elvonják a pénzt a bevándorlókkal foglalkozó hivataloktól a költségvetésben, ami újabb kormányzati leállás veszélyét vetíti előre. Meghiúsíthatják Obama kinevezéseit. Legszélsőségesebb esetben akár alkotmányos vádemelési eljárást is indíthatnak a „hatalmával visszaélő” elnök ellen. Ez azonban kevéssé valószínű, hiszen végképp szembefordítaná a republikánusokkal a spanyol ajkú szavazók tömegeit.

Szerző

A magyaroknak dolgozik a világ?

Publikálás dátuma
2014.11.22. 06:31
A miniszterelnök szerint jó úton jár és sikeres a magyar külpolitika FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK SZILÁRD
A marginalizálódó „anyaország” a határon túli magyar pártok képviselőinek segítségét kéri voluntarista, egyre unortodoxabb külpolitikájához. Orbán Viktor a Máért ülésén megnyugtatta a külhoni magyar vezetőket arról, nem kell foglalkozni a felszíni „politikai lökdösődéstől”. Magyari Nándor kolozsvári egyetemi tanár szerint azonban a miniszterelnök kérése abszurd, esélye sincs a szomszédos államok támogatásának megszerzésére.

A kérés több szempontból is abszurd, állítja a kolozsvári kutató. Mindenekelőtt azért, mert az a magyar külpolitika, aminek követésére és támogatására felhívta a környező országokban élő kisebbségi szervezeteket egy nagyon elbizonytalanodott és marginalizálódott külpolitika. A környező országok nem követik a magyar külpolitikát, s Magyari szerint sokkal jobb helyzetben is vannak. Úgy látja, Orbán Máért-on elhangzott beszédében eltévesztette a valóságot, amikor azt állította, hogy ma az egész világ a magyar külpolitikának dolgozik akarva akaratlanul. (A miniszterelnök úgy fogalmazott, szerinte akkor sikeres a magyar külpolitika, ha a világ minden jelentős szereplője Magyarország sikerében érdekelt és ma "ebben a pozícióban vagyunk".) „Ez teljes tévesztése a valóságnak. Én azt látom, hogy Magyarország leszakad a világról, más irányultságot vesz és ebben senki sem követi. Románia egészen biztosan, hogy nem”, szögezte le.

Esélytelennek tartja azt is, hogy a külhoni magyar pártok különösebb segítséget tudnának nyújtani abban, hogy ehhez e külpolitikához szövetségest találjon a magyar kormányfő, mert ezeknek a kisebbségi pártoknak nincs meg hozzá sem az erejük, sem az eszközük. „ Én úgy látom, hogy ez eleve esélytelen dolog. Bármekkora mozgásterük is van ezeknek a szervezeteknek, pártoknak, különösen akkor, amikor kormányon vannak, nagyon kevés ráhatásuk van az illető országok külpolitikájára. És én nem hiszem, hogy a legcsekélyebb esélyük lenne megfordítani a környező országok külpolitikáját. Képzeljük csak el azt a helyzetet, amiben az ukrajnai magyar kisebbség van. Próbáljon meg valamiféle oroszpárti külpolitikát szorgalmazni, támogatni Ukrajnában? Ez meglehetősen furcsa helyzet lenne, miközben nagy kárára is válna az ottani kisebbségnek. Mint ahogy Romániában sincs esély arra, bár az RMDSZ kormányon van, hogy a nyugati szövetséghez tartozó, de onnan kifelé kacsingató külpolitikát erőltesse, támogassa”- nyilatkozta lapunknak a Babes-Bolyai tanára.

Orbán Viktor 2010-ben, a Máért újraindításakor új időszámítást ígért a nemzetpolitikában. Magyari szerint bizonyos szempontból tényleg új időszámítás honosodott meg az elmúlt négy évben ezen a téren. „Annyiban új időszámítás van, hogy ugyanazt a Fidesz-receptet érvényesítik, mint a magyar belpolitikában - mindenféle támogatás csak a klientúrának megy, kizárólag nekik. Ez azért mégiscsak nagy újdonság, ilyen kizárólagosságra még sohasem volt példa. Egyetlen olyan projektet nem támogatnak, amit nem a budapesti kormány talált ki és nem a helyi helytartói kiviteleznek” – állítja Magyari. Hozzátette, nyilván abban is új időszámítás van, hogy kliensként képzelik és kezelik a határon túli magyar politikai szervezeteket, az ő saját, a helyzet ismeretében született elképzeléseik meg nem kapnak budapesti támogatást. A központi politikai utasítás pedig meglátása szerint meglehetősen ellentmondásos. „Mindmáig ott látom a Máérton például azt a Szász Jenőt aki isten tudja kinek a mijeként egy egészen más határon túli politikában gondolkodik, mint ami itthon megfogalmazódik. Néha ez a hang hallatszik, néha autonómiázó hang az erősebb. Nem is tudom, hogy maguk a magyar politikusok el tudna-e még igazodni ebben a káoszban?” – fogalmazott Magyari Nándor.

Szerző

Nagykoalíció Kijevben

Publikálás dátuma
2014.11.22. 06:31
Petro Prorsenko FOTÓ: David Ramos/Getty Images)
Egyetlen évtized alatt két forradalmat is megélt Ukrajna, tegnap állami ünnep keretében emlékeztek a Majdan tüntetések kezdetének egy éves évfordulójára és megkezdődtek a narancsos forradalom tíz éves évfordulójának előkészületei is. Tegnapra megszületett az ötpárti kormánykoalíciós megállapodás is.

Méltóság és a Szabadság Napja elnevezéssel ünnepelték tegnap Kijevben és Ukrajna-szerte az Euromajdanként ismertté vált, a hatalomváltásba torkoló demonstráció kezdetének egy éves évfordulóját. 2013 november 21-én Kijevben a Függetlenség téren, a Majdanon tüntetők gyűltek össze miután Viktor Janukovics volt elnök felfüggesztette az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási és szabadkereskedelmi egyezmény aláírási előkészületeit.

A kijevi ünneplés azonban nem volt incidens mentes. A téren összegyűltek egy csoportja kifütyülte az áldozatok emlékére koszorút elhelyező államfőt, Petro Porosenkot. „Szégyen. Miért nem büntettek meg senkit?” „'Gyermekeink vérének köszönhetően töltheti be tisztségét. Porosenko, hol vannak a gyermekeink gyilkosai?” – kiabálták az áldozatok hozzátartozói. A történtek miatt a helyszínre érkező Joe Biden amerikai alelnök, akinek az eredeti tervek szerint csatlakoznia kellett volna az ukrán államfőhöz, már ki sem szállt autójából.

Biden tárgyalásokat folytatott mind az államfővel, mind Arszenyij jacenyuk régi-új miniszterelnökkel. Bejelentette, az Amerikai Egyesült Államok készen áll arra, hogy új szankciókat vezessen be, amennyiben Oroszország nem hagy fel az Ukrajnával szemben folytatott agressziójával. Az amerikai alelnök szerint az eddigi szankciók nagy hatással voltak az orosz gazdaságra. Ezek eltörölhetők, amennyiben Moszkva hajlandó teljesíteni a minszki fegyverszüneti megállapodást és felszabadítani a Krímet. Ellenkező esetben újabb szankciók várhatók, szögezte le. Az amerikai politikus szerint Oroszország azonban ahelyett, hogy teljesítené a konfliktus rendezésében vállalt kötelezettségeit, "egyre provokatívabb cselekményekhez" folyamodik, és még kevésbé tartja magát a rendezésről szóló minszki megállapodáshoz, amelyet aláírt.

Tegnap hajnalban aláírták a kormánykoalíciós szerződést is a kijevi parlamentben, így felállhat az újabb Jacenyuk-kormány. Mind az öt nyugatbarátnak tartott parlamenti párt tagja a koalíciónak, az államfő mögött álló Petro Porosenko Blokk és Jacenyuk kormányfő Népi Frontja mellett helyet kapott a koalícióban a lembergi polgármester meglepetéspártja, a harmadik helyen végzett Szamopomics-Önsegítés, de bevonták a kormányzatba Oleh Ljasko radikális Pártját és Julija Timosenko meggyengült, a parlamenti küszöböt épp hogy átlépő Batykivscsináját is. Csupán a Régiók Pártja romjain létrejött Ellenzéki Blokk maradt ki az együttműködésből.

A koalíciós szerződés többek között azt is tartalmazza, hogy Ukrajna egyik elsődleges célja a NATO tagság megszerzése. Jacenyuk a Bidennel folytatott megbeszélés után jelezte, tíz napon belül megalakul az új kabinet, mivel halaszthatatlan feladatai vannak – meg kell kezdeni a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal és mielőbb el kell fogadni az ország 2015-ös költségvetését. Elmondása szerint a koalíció minden pártja kap miniszteri tárcát, amire belátásuk szerint jelölhetnek akár politikust, akár technokratát.

Kiújultak a tüzérségi támadások
A minszki megállapodások óta először az elmúlt 24 órában rögzítettük, hogy kiújultak az ukrán területek elleni tüzérségi támadások az Oroszországi Föderáció irányából - jelentette be tegnap Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács szóvivője. Tájékoztatása szerint tüzérségi támadás érte a Luhanszk megyei, határ menti Komisne települést a dél-oroszországi Rosztovi területen fekvő Manockij felől. "Oroszország meg sem próbálja betartani a minszki megállapodásokat. Folytatja a lázadók felfegyverzését és reguláris csapatok küldését" - állította Liszenko.

Szerző