Előfizetés

Trágyával zárhatják le a határokat a tejesek

Csalódtak a tejtermelők, de az alkoholkereskedők is a frissen elfogadott adócsomagban. A tejesek bánatára nem csökkentették az alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra, így továbbra sincs akadálya az ipari méreteket öltő áfacsalásnak.

Napi 40 kamionnal érkezik áfa csalt, főleg 1,5 százalékos dobozos uht tej Magyarországra – nyilatkozta az egyik kereskedelmi rádióban a tejágazat szakmai szervezetének egyik elnökségi tagja. Sok termelő szerint az adóhatóság szigorú fellépése az áfacsalókkal szemben jobbára csak ígéret maradt, mint a nagykereskedelmi regisztráció bevezetése is.

Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke lapunknak elmondta, ezektől a tervezett, de végül elmaradt intézkedésektől érdemi eredményeket reméltek a feketekereskedelem visszaszorításában. Elképzelhetetlen, hogy miközben Szlovákiában, vagy Csehországban magasabb a tej előállításának önköltsége, a magyar kereskedő literenként 20 forinttal olcsóbban jut szlovák, vagy cseh uht tejhez, mint a hazaihoz. Ez matematikailag csak az áfa elcsalásával lehetséges - tette hozzá a terméktanács elnöke. Az utóbbi hónapokban a kiskereskedelmi láncok a "kedvező" áraknak köszönhetően jelentősen növelték a hazai 1,5 százalékos uht tejértékesítést.

A hazai termelők több kihívással is számolhatnak a közeljövőben. Az orosz embargó miatt az európai tejpiacot elöntötte az olcsó tej és tejtermék. A tej termelői ára jelenleg 90-100 forint literenként, az év elején még átlagosan 108-110 forint volt. Talán még az embargónál is súlyosabb csapást jelenthet, hogy 2015-től Brüsszel eltörli a tejkvótát. A nagy tejtermelő országok már „erre gyúrnak”, bővítik termelő kapacitásaikat.

A terméktanácstól függetlenül a termelők és a feldolgozók országszerte demonstrációra készülnek. Ha a kormányzat, a hatóságok decemberben sem képesek érdemi előrelépést tenni, a határátkelőket szerves trágya halmokkal, gyanúsan olcsó import dobozos tejjel zárhatják le.

Agrárszakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a kormányzat mintha nem is igen törekedne a hazai tejágazat fenntartására. Az adótörvény a hazai tej és tejtermékek legnagyobb vásárlói, a nemzetközi élelmiszerláncok ellen újabb támadás része lett, egyebek mellett az élelmiszer-felügyeleti díj hatszorosára emelésével. Ugyancsak az állattartókat, különösen a tejgazdaságokat sújtja az 1200 hektár feletti területalapú támogatás elvétele.

Az adócsomag "vesztesei" a kevésbé tőkeerős alkohol-nagykereskedők is, akik azzal szembesülhettek, hogy januártól 150 millió forintra, az eddigi majd' hétszeresére emelkedik az úgynevezett jövedéki biztosítékuk. A korábbi száznál is több kerekedőből csak 5-6 tudja teljesíteni ezt az elvárást, a többiek így más munka után nézhetnek.

Licitcsata izgalmakkal

Minden szolgáltatás gazdára talált a 7. Civil Licit fenntarthatósági aukción, mely így az eddigi évek legsikeresebb árverése lett. Csaknem hárommillió forint összértékben keltek el a szervezetek által felkínált szolgáltatások, melyekre nagy- és közepes vállalatok licitáltak.

Nagy licitcsatákat és óriási izgalmakat hozott a 7. Civil Licit fenntarthatósági árverés, melyen civil szervezetek kínálták fel a társadalmi és környezeti fenntarthatóságot szem előtt tartó üzleti szolgáltatásaikat vállalatok, közintézmények számára.

A licitálók
E.ON Hungária Zrt
Gelbert Eco Print Kft.
BP Business Service Center
Event and More Rendezvényügynökség
Szerencsejáték Zrt.
Telenor Magyarország Zrt.
Erste Bank Hungary Zrt.
SRE Panorama Offices Kft.
BASF Hungária Kft.
Nextent Informatika Zrt.

A különleges árverésen az idei évben 12 szolgáltatás került kalapács alá, melyek közül mind gazdára is talált az eseményen. „Az eddigi legsikeresebb aukció volt az idei, hiszen több olyan tétel volt, melynek kikiáltási ára a licit során megduplázódott” – mondta Kiss Gyöngyvér, a Civil Licit Alapítvány szóvivője.

„Az aukción tapintható volt a vállalati igény a civil szervezetek üzleti szolgáltatásaira, hiszen több programért óriási licitharc alakult ki a vállalati vezetők között. Úgy látjuk, hogy évről évre egyre erőteljesebb a két szektor közös gondolkodásra és tettekre való igénye, mely a Civil Licit legfőbb missziója” – tette hozzá a szóvivő.

Az árverés egyik legsikeresebb és

legnagyobb licitcsatát kivívó szolgáltatása az Autonómia Alapítvány által felkínált projekt volt, mely egy mélyszegénységben élő roma család otthonának felújításához kapcsolódóan kínált eladásra egy önkéntes programot.

A tétel ára a licit során megnégyszereződött. Ugyancsak sikert aratott a Special Pécs Fogyatékosokért Alapítvány „Karrier másképp” elnevezésű programja.

A kikiáltási árak kétszeresén kelt el a Salva Vita Alapítvány különleges vacsorára invitáló, sérült emberek befogadására érzékenyítő programja; az Igazgyöngy Alapítvány „Környezettudatosság és megélhetés” címet viselő roma integrációt elősegítő önkéntes projektje, és a Messzelátó Egyesület „Öko ebédszünet” című szemléletformáló foglalkozása.

,,A kormányzati szervek, a piaci szféra szereplői, a civilek, az önkormányzatok együttműködése új értékeket teremthet.

A civil társadalom és az üzleti szféra találkozásából mindkét oldal meríthet, ha egymást megismerik sokat tanulhatnak, sokat segíthetnek egymásnak és ebből a közös munkából az egész társadalom profitálhat” – mondta el beszédjében Szekeres Pál, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszteri biztosa, a program védnöke.

Egy pofon még belefér?

Publikálás dátuma
2014.11.21. 06:11
A gyermekek jogainak világnapja alkalmából diákok és tanáraik 9,95 km hosszú láncot fűztek Budapesten, megdöntve ezzel Magyarors
A magyar gyerekek csaknem fele úgy gondolja, hogy egy pofon még nem számít erőszaknak, ráadásul háromból csak egy gyermek van tisztában azzal, milyen jogai vannak - derült ki az UNICEF Magyar Bizottságának legfrissebb felméréséből. Szakemberek szerint fontos, hogy a gyerekek és a velük foglalkozó felnőttek meg- és elismerjék a gyermekjogokat. Ennek érdekében a bizottság a Telenorral közösen gyermekjogi programot indított.

Három gyermekből csak egy tudja, hogy vannak a felnőttekétől eltérő, különleges jogai, ám 88 százalékuk úgy véli, fontos lenne, hogy ők maguk is megismerhessék azokat - áll az UNICEF tegnap, az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye kihirdetésének 25. évfordulóján tartott sajtótájékoztatón ismertetett kutatásában, amelyben 1191, 10-19 éves általános- ás középiskolást kérdeztek meg.

Az egyezmény

Az ENSZ közgyűlése 1989. november 20-án fogadott el egyezményt a gyermekek jogairól, a konvenciót Magyarország 1990 márciusában írta alá. Magyarországon 1997-ben ünnepelték először a gyermekek jogainak egyetemes napját, s az Országgyűlés abban az évben fogadta el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt, amelybe mindazok a gyermeki jogok bekerültek, amelyeket az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye rögzít.

A gyerekek válaszai olykor valóban meglepőek voltak: a megkérdezettek fele például úgy véli, a felnőttek nem engedik, hogy beleszóljanak az őket érintő kérdésekbe, sőt, minden ötödik gyerek érzi úgy, hogy a felnőttek egyáltalán nem tisztelik őket.

Sokan azzal sincsenek tisztában, velük szemben pontosan mi is számít bántalmazásnak: a válaszadó gyerekek 44 százaléka szerint egy pofon, vagy ha megütik, nem számít erőszaknak.

Az eredmények arra is rámutattak, hogy három gyerekből kettő nem kér

segítséget, ha megsértették jogait, és ötven százalékuk nem is tud ilyenről a környezetében.

A kutatásban részt vállaló gyerekeket kérdezték internetezési szokásaikról is, valamint arról, mekkora biztonságot jelent számukra a világháló.

Kiderült, a válaszadók 96 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal, 88 százalékuk regisztrált valamilyen közösségi oldalra - ennek ellenére a gyerekek fele nem érzi biztonságosnak az internetet, 78 százalékuk tisztában van azzal, hogy vannak, akik mások zaklatására használják a világhálót.

Minden harmadik tini számolt be arról, hogy érte már kellemetlen piszkálódás a neten, ám csak tizedük kért segítséget.

A válaszadók fele azt is elmondta, hogy az interneten találkozott már olyan felülettel, aminek nem értette a tartalmát: 64 százalékuk egyből bezárta az adott oldalt, viszont 18 százalékuk megpróbálta értelmezni a látottakat, olvasottakat.

Németh Barbara, az UNICEF Magyar Bizottságának gyermekjogi munkatársa hangsúlyozta: az alapelvek mit sem érnek, ha nem társulnak "kézzel fogható" ismeretekkel, éppen ezért is fontos, hogy a gyerekek tisztában legyenek saját jogaikkal, hiszen ez "egyenes út a felnőttkori felelősségvállaláshoz".

Németh arra is emlékeztetett: Magyarországon 1995 óta zéró tolerancia van érvényben a gyermekekkel szembeni erőszak minden formájával szemben, ezért is nyugtalanító, hogy a válaszadó gyerekek többsége szerint a testi fenyítés, a kortársverekedés, bántalmazás nem minősül erőszaknak.

A gyermekjogi szakember úgy véli, fontos megtanítani a gyerekeknek azt, hogy merjenek beszélni az őket ért sérelmekről és tudjanak segítséget kérni bármely esetben akkor, ha valamilyen sérelem éri őket.

Danks Emese, az UNICEF Magyar Bizottságának ügyvezető igazgatója közölte: folytatják a Telenor Magyarországgal egy éve elkezdett Ébresztő-óra elnevezésű programsorozatot, amelynek célja, hogy minél több gyerekkel közvetlenül megismertessék jogaikat.

A programnak köszönhetően országszerte eddig több mint 2000 gyermek ismerkedhetett meg jogaival az UNICEF és a vállalat önkéntesei által tartott interaktív, játékos előadásokon.